Zsolt Béla - Kilenc Koffer - Zsolt Ágnes - Éva lányom
Zsolt Béla - Kilenc Koffer - Zsolt Ágnes - Éva lányom

Zsolt Béla és Zsolt Ágnes - Két könyv, két sors

A regény- és drámaíró, a politikába tévedt publicista Zsolt Béla az első világháborúban szerzett sebeiből sohasem gyógyult ki teljesen, s ezt súlyosbította a második világháború munkaszolgálata, majd Bergen-Belsen hat hónapos koncentrációs tábora. Az 1898-ban, Komáromban született Zsolt Béla alig múlt ötvenesztendős, amikor egy budapesti szanatóriumban, 1949 februárjában elhunyt. Felesége, maga is újságíró, néhány esztendő múltán követte: öngyilkos lett.

Tragikus sorsuknak a jelen kötet egyedülálló tanúságtételt szentel: először jelenik meg egyetlen kötet bordái között a kettős emlékirat: Zsolt Béla utolsó, már betegsége alatt szerzett, és azóta már világhírű regénye, a „Kilenc koffer", valamint Zsolt Ágnes szívet szorongató műve kislánya elvesztéséről és annak auschwitzi meggyilkolásáról.
Zsolt Béla regénye sorspanoráma. Alapötlete telitalálat. 1939 októberében, az európai háború kezdetén Párizsból a Simplon Expresszel Budapestre indult, azzal a frivol kifogással, hogy a felesége által csomagolt kilenc koffert más vonatra fel nem vették volna.

Briliáns ürügy, a ragaszkodás a kilenc kofferhez. Valójában a honvágy sodorta haza az egyébként világcsavargó Zsolt Bélát és feleségét, ahogyan a pesti keserű tréfa mondta hajdanán, hogy még elérjék az utolsó vonatot Auschwitzba.

2 500 Forint
+ postaköltség
Mikszáth Kálmán - Különös házasság
Mikszáth Kálmán - Különös házasság

1894 első vasárnapján a Singer és Wolfner cég képviselője megkereste Herczeg Ferencet, vállalna el egy főszerkesztői állást az Új Idők néven alapított lapnál. Az akkor harmincegy éves író örömmel elvállalta. És kereken ötven (!) éven át szerkesztette, egészen addig, míg a második világháború után a bevonuló szovjet csapatok által felállított bábkormány percemberkéi betiltották.

Az Új Idők példátlan sikere, példányszáma, stílusa, koncepciója jellemezte legjobban azt az életutat, amelyet Herczeg Ferenc bejárt.

Harmincezer példányban jelent meg a legrosszabb időkben is, tízezer előfizetője volt. Értéket közölt. A főszerkesztőt az ötven év alatt soha nem érdekelte, hogy a leközölt szerző milyen politikai párthoz, irányvonalhoz tartozott, milyen irodalmi stílust képviselt, hiszen igazából nincs is ilyen. Értékes legyen, tehetséges legyen. A vele párhuzamosan futó Nyugat a maga négyszáz példányával nem jelentett konkurenciát.

2 500 Forint
+ postaköltség
Balassi - tükör
Balassi - tükör
978-615-5269-89-9

A sokszínű Balassi
Igen, joggal kapja fel a fejét az olvasó: latin, német, lengyel, olasz, horvát, román, török. Balassi mindezeken a nyelveken tudott. Az első nagy, magyar nyelven író magyar költő rendkívül színes egyéniség volt. Nagyúri család kiváló nevelőkkel körülvett csemetéje, művelt, a kor lehetőségeihez képest sokat utazó világfi, egyszersmind szerencsétlen, elszegényedett, pereskedő nemes, végvári vitéz, botrányhős és lókupec. Aki aztán végül hősi halált halt a török elleni küzdelemben, Esztergom ostrománál.

A sokszínű Balassiról a legtöbb korabeli dokumentumot a BALASSI BÁLINT ÖSSZES VERSEI, SZÉP MAGYAR COMOEDIÁJA ÉS LEVELEZÉSE című, Eckhardt Sándor által összeállított, a Szépirodalmi Könyvkiadónál 1968-ban megjelent könyv közli; közülük egy tucatnyit én is bemutatok. Eckhardt kiadása másfél száz oldalnyi dokumentumot, Balassi-leveleket, neki szóló császári utasításokat, róla szóló korabeli híradásokat tartalmaz, az idegen (latin vagy német) nyelvű dokumentumokat Eckhardt fordításában. Ez teszi ezt a maga nemében egyedülálló könyvet ma is nélkülözhetetlenné. Ez a kiadvány még az Eckhardt által összeállított 1951-es kritikai kiadáshoz képest is tartalmaz újdonságokat, további dokumentumokat.

Fikció és dokumentum – Költészet és valóság
Válogatásom célja persze elsősorban és mindenekfelett a nagy költő bemutatása. A versek közé szőtt életrajzi és egyéb jegyzetek és dokumentumok nem csak a versek jobb megértését szolgálják – a személyiségről is fel akarok mutatni egy mégoly vázlatos képet. Valahogy úgy, ahogyan a középkorban tették ezt az ún. trubadúr-életrajzok, vagy ahogyan PSYCHÉ című művében a fiktív költőnő személyiségét mutatta be versei mellett (ál)dokumentumok révén Weöres Sándor. Vagy ahogyan Dante mesélte el szerelmének történetét a VITA NUOVA című, versekből és glosszákból álló kötetében. Nagy különbség, hogy ezek a Balassi-dokumentumok valódiak, nem fiktívek; a hasonlóság alapja pedig az, hogy viszont olykor maguk a dokumentumokban tényként leírt történések kitaláltak. Maradt ránk olyan levél, amely (bár szövege szerint arról szól, hogy Balassit és katonáit az erdélyi határon elagyabugyálták és fogságba ejtették Báthory István emberei) valószínűleg sima hazugság, és csak azért íródott, hogy megtévesszék vele a császári-királyi udvart. A fiatal Balassinak Erdélyben és Lengyelországban, Báthory udvarában remek dolga volt. Olykor tehát a valóság is úgy viselkedik, mint egy író fantáziája.

2 500 Forint
+ postaköltség
Asbóth János - Álmok álmodója
Asbóth János - Álmok álmodója
978-615-5269-91-2

A cím Asbóth regényének, az Álmok álmodójának utolsó mondata. Az akkori és a későbbi kritikusok fel is rótták neki, hogy regénye főhősét nem hagyta elpusztulni, ahogy azt egy valamirevaló írónak – a kritika szerint – kötelező. Mert ahogy ma is, a kritikus akkor is mindig a pusztulásban látta a művészet beteljesedését, szerinte kötelezően el kell buknia egy hősnek. Széchenyi a hős, a vátesz, mert elborult elmével, „látványos” körülmények között pusztult el, Kossuth a megalkuvó, mert életben maradt. És „munkálkodott, nem panaszkodott”. Madách Imre Tragédiája is visszhangtalan maradt a megírás idején, egyetlen ítész írása maradt fenn, aki azt vetette az író szemére, hogy Éva teherbe esett, így lehetséges, hogy „van tovább”. Micsoda dolog ez? Pusztuljon mindenki. Attól művészet a művészet.

Szerencsére az olvasóközönség „sok”, a kritikus nagyon kevés. Ezért fordulhat elő, hogy olyan könyv, mint az Álmok álmodója, sikeres alkotás a mai napig. Fogalom lett. Nem mindenki tudja azonnal az író nevét, de a regény címét ismeri. Vannak művek, amelyek áttörik az emlékezet falát maguktól csupán csak a mű erejével.

2 500 Forint
+ postaköltség
Székely János - Válogatott művek
Székely János - Válogatott művek
978-615-5269-92-9

Mondd meg, mit olvasol, megmondom, ki vagy!
Ágyam mellett az éjjeli szekrényen négy kötetet tartok: Füst Milán két kötetes Naplóját, Joseph Heller Valami történt-jét és Székely János Egy láda agyag című verses kötetét. Ez vagyok én.

Az íróasztalomon most kilenc kötet fekszik előttem, amiből csak négy magyarországi kiadó „terméke". Tehát több, mint az életmű fele még nem jelent meg határainkon belül. (Életében megjelent tizenkilenc kötetéből, azon idő alatt is csak mindössze kettőt adtak ki Magyarországon.)

Számomra a XX. század egyik legjelentősebb – magyarul író! – írójáról kell leírnom ezt. Fájlalom. Drámái, esszéi és a számomra leginkább fontos versei jóval többet érdemelnek – érdemelnének! –, és igen, sok más szellemi és kulturális adósságunk mellett, de azok között is előkelő helyen. Közöm lett hozzá, közlései és a formák, amikbe öltötte azokat, hatnak rám, meggyőznek, felvilágosítanak, nyomatékkal bírnak ingatag igazaimat ellenőrizni, vagy épp erősíteni azokat.

Székely Jánosnak, a költőnek rangja – drámáit, és más műveit is nagyra tartva – a számomra többi legfontosabbal azonos: Babits Mihályéval, Szabó Lőrincével, Vas Istvánéval, Weöres Sándoréval. Ezért választottam őt, no meg azért, hogy érdemei szerint mind többek ismerjék meg, és vallják magukévá verseit.

Verebes István

2 500 Forint
+ postaköltség
Karinthy Ferenc: Napló, 1974-1991
Karinthy Ferenc: Napló, 1974-1991
978-615-5269-93-6

A Karinthyak mindig a Nagy Művet akarták megírni. Frici egész életében tervezte, de sohasem kezdett neki. Az Utazás a koponyám körül című könyve azonban nemcsak agydaganata történetét mesélte el, de az emberi méltóság nagy regényévé is vált. Egyik fia, Karinthy Gábor, a Fájdalomherceg, saját görcsberándult életének monográfiáját tervezte megírni, hiába. Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetemben helyette is igyekeztem megfejteni élete és az egész család rejtélyét. Másik fia, Cini a saját nagy művének apjáról szóló könyvét tervezte, Karinthy Frigyes címen. Nem írta meg. Helyette naplót vezetett. Önmaga számára rögzítette élete mindennapjait.

Karinthy Ferenc most megjelenő Naplójában élete utolsó éveinek krónikáját követheti végig az olvasó. A szellemes, fordulatos, a kádári konszolidáció hétköznapjait, működését érzékletesen bemutató eseménysort, korrajzot a korabeli anekdotákkal és napi izgalmakkal vegyítő dokumentum betekintést enged egy önmagával és a környezetével folyamatos és intenzív kapcsolatban álló alkotó ember gondolataiba. Az olvasó végül még a rendszerváltás körülményeit is nyomon követheti.

2 500 Forint
+ postaköltség
Sárközi György - Mint oldott kéve, 1. kötet
Sárközi György - Mint oldott kéve, 1. kötet
978-615-5269-94-3

1850-ben, egy évvel a levert magyar szabadságharc után, a megtorlások idején a kor nagy költője, Tompa Mihály írt verset A gólyához címmel, a távoli tájakra repülő vándormadártól kérve, hogy vigye hírét a tragédiát követő letargiának, annak, hogy „mint oldott kéve” széthullhat a nemzet. Ezt a sort választotta a Mednyánszky Cézár tábori főlelkész rendkívül kalandos életéről szóló történelmi regénye címéül a harminckét éves Sárközi György, aki 1931 előtt inkább lírai költőként volt ismert.

Aranyosmedgyesi Mednyánszky Cézár báró átdolgozott visszaemlékezései magyarul 1930-ban jelentek meg Budapesten, fordítója már korábban ismertette a tartalmát, például a Hadtörténeti Közlemények hasábjain. Nem tudjuk, hogy a báró magyarul vagy franciául vetette-e papírra memoárjait 1857-ben, nem sokkal tragikus halála előtt, a dél-francia tengerparton, de bizonyos, hogy a kézirat rokonához, az emigráns Mednyánszky Sándorhoz került Londonba, és ő angolul adta ki a szöveget a rákövetkező évben.

A könyv csak kis példányszámban került forgalomba, The Confessions of a Catholic Priest, azaz Egy katolikus pap vallomásai címmel. Óvári-Avary Károly gimnáziumi tanár és történész negyven­nyolc-negyvenkilences emlékek után kutatva talált rá az egyik kötetre Budapesten, Szumrák Ernő hagyatékában, aki a szabadságharc katonája volt, külföldre menekült, és személyesen ismerte Mednyánszky Cézárt. A tanár tudta, hogy ritkaságot tart a kezében, mert ez a mű nem szerepelt egyik magyar memoár-bibliográfiában sem. Azt is rögtön látta, hogy nemcsak kortörténeti szempontból fontos szöveg, hanem Jókai Mór tollára illő regényt lehet kerekíteni belőle, hiszen adva van egy fiatal hős, aki a keresztet magasra tartva, a rohamozó csapatok előtt ment a csatába, majd emigrált, távollétében ítélte halálra az osztrák császári bíróság, nevét a bitófára szegezték, szerelmes lett egy francia lányba, elhagyta a papi pályát, és egész Ausztráliáig hajózott egy árurakománnyal, mikor pedig azt elvesztette, aranyásónak állt.

2 500 Forint
+ postaköltség