Malonyay Dezső - Munkácsy Mihály élete

Malonyay Dezső - Munkácsy Mihály élete
Sorszám: 
85
2 500 Forint
+ postaköltség

Munkácsyt Andorai Péter alakította abban a Mednyánszky című filmben, amit Szőnyi G. Sándor rendezővel csináltunk Szabó György forgatókönyvéből. A festő feleségét Kovács Mária alakította remekül. Mednyánszky László festőművész életének egy-egy periódusát eleveníti fel a film, aminek operatőre voltam, benne azzal a jelenettel is, amikor Mednyánszky elvetődik Munkácsy legendásan elegáns és a potenciális megrendelők, a finom közönség számára is nyitott műtermébe, Párizsba. A műterem – természetesen – díszletben épült újjá, de mindent elkövettünk, hogy azt az atmoszférát visszaadjuk a filmen, amilyen akkor, a millenniumi időkben lehetett. Mint sok beszámolóból tudhatjuk, Munkácsyné, Cécile Papier olyan jól „adta el” a férjét, hogy annak más teendője sem maradt, mint festeni, alkotni, s minden más teendőt ellátott – köztük az üzleti típusúakat is – a ház francia asszonya.


A könyv szerzője, Malonyay Dezső Párizsban tanulta a művészettörténetet, és egy darabig írnokoskodott meg titkárként is dolgozott Munkácsyéknál a francia fővárosban. Nem véletlen tehát, hogy mindent tud a Párizsban, de szerte a világban is nagy sikereket elért festőművészünk életéről, munkásságáról. Lieb Mihály és Reök Cecília fia csak huszonnégy éves korában, 1868-ban vette fel szülővárosa nevét, és kezdetekben i-vel, Munkácsiként írt alá. Abban az évben festette egyik leghíresebb korai képét, az Ásító inast. Kötetünkben minden lényeges képe fellapozható a gyerekkori – nagyon is ígéretes – rajzoktól a Parlament falán látható Honfoglalásig.

 

Malonyay Dezső - Munkácsy Mihály élete

Munkácsyt Andorai Péter alakította abban a Mednyánszky című filmben, amit Szőnyi G. Sándor rendezővel csináltunk Szabó György forgatókönyvéből. A festő feleségét Kovács Mária alakította remekül. Mednyánszky László festőművész életének egy-egy periódusát eleveníti fel a film, aminek operatőre voltam, benne azzal a jelenettel is, amikor Mednyánszky elvetődik Munkácsy legendásan elegáns és a potenciális megrendelők, a finom közönség számára is nyitott műtermébe, Párizsba. A műterem – természetesen – díszletben épült újjá, de mindent elkövettünk, hogy azt az atmoszférát visszaadjuk a filmen, amilyen akkor, a millenniumi időkben lehetett. Mint sok beszámolóból tudhatjuk, Munkácsyné, Cécile Papier olyan jól „adta el” a férjét, hogy annak más teendője sem maradt, mint festeni, alkotni, s minden más teendőt ellátott – köztük az üzleti típusúakat is – a ház francia asszonya.


 

Somogyváry Gyula - És mégis élünk

Somogyváry Gyula - És mégis élünk
Sorszám: 
78
2 500 Forint
+ postaköltség

Előszó
Vitéz Somogyváry Gyula, írói álnevén Gyula diák És mégis élünk című regénye 1936-ban került a könyvesboltokba. Pontosan öt évvel később, mint a Budapesti Hírlap hasonló című húsvéti ajándékalbuma, Magyarország 1920 és 1930 közötti tíz évéről. Ez utóbbi tisztelegni kívánt a magyarok élni akarása érdekében véghezvitt, évtizedes teljesítménye előtt: „Adjuk a magyarság berendezkedésének tízéves történetét, attól kezdve, hogy véres országroncsként maradtunk itt, minden számvetés szerint képtelenül arra, hogy önálló állami életre talpra álljunk, egészen máig, amikor, ha búval és bajjal is, de vagyunk, és magyar lelkünket reménység tölti el, hogy jobban is leszünk még.”

 

Somogyváry Gyula - És mégis élünk

Előszó
Vitéz Somogyváry Gyula, írói álnevén Gyula diák És mégis élünk című regénye 1936-ban került a könyvesboltokba. Pontosan öt évvel később, mint a Budapesti Hírlap hasonló című húsvéti ajándékalbuma, Magyarország 1920 és 1930 közötti tíz évéről. Ez utóbbi tisztelegni kívánt a magyarok élni akarása érdekében véghezvitt, évtizedes teljesítménye előtt: „Adjuk a magyarság berendezkedésének tízéves történetét, attól kezdve, hogy véres országroncsként maradtunk itt, minden számvetés szerint képtelenül arra, hogy önálló állami életre talpra álljunk, egészen máig, amikor, ha búval és bajjal is, de vagyunk, és magyar lelkünket reménység tölti el, hogy jobban is leszünk még.”

 

Herceg Ferenc - Pro libertate

Herceg Ferenc - Pro libertate
Sorszám: 
65
2 500 Forint
+ postaköltség

1894 első vasárnapján a Singer és Wolfner cég képviselője megkereste Herczeg Ferencet, vállalna el egy főszerkesztői állást az Új Idők néven alapított lapnál. Az akkor harmincegy éves író örömmel elvállalta. És kereken ötven (!) éven át szerkesztette, egészen addig, míg a második világháború után a bevonuló szovjet csapatok által felállított bábkormány percemberkéi betiltották.

Az Új Idők példátlan sikere, példányszáma, stílusa, koncepciója jellemezte legjobban azt az életutat, amelyet Herczeg Ferenc bejárt.

Harmincezer példányban jelent meg a legrosszabb időkben is, tízezer előfizetője volt. Értéket közölt. A főszerkesztőt az ötven év alatt soha nem érdekelte, hogy a leközölt szerző milyen politikai párthoz, irányvonalhoz tartozott, milyen irodalmi stílust képviselt, hiszen igazából nincs is ilyen. Értékes legyen, tehetséges legyen. A vele párhuzamosan futó Nyugat a maga négyszáz példányával nem jelentett konkurenciát. A Nyugatból jöttek is a támadások rendesen. Színvonaltalan, koncepciótlan, közönséghajhász, rossz. Szemére vetették Herczeg Ferencnek, hogy bárkit befogad, leközöl, a Nyugat főszerkesztői keményen védték saját írói körüket, több esetben megfenyegették azt a szerzőt, aki az Új Időknek adott írást. Ez azonban nem hatott meg senkit, az irodalmi klikkrendszert minden időben a főszerkesztők és kritikusok próbálták életben tartani, az írók általában jóban voltak egymással. Értékelték egymást, barátok voltak. Így az Új Időkben minden további nélkül megjelent Ady, Kassák, Juhász Gyula és bárki más. Aki értéket hozott.

Mikszáth Kálmán az első segédszerkesztő. Már az indító számban megjelent a Szent Péter esernyője első részlete, majd sorban az egész regény. Példátlan sikere lett, nagyon hamar nagyon sok nyelvre lefordították. Roosevelt amerikai elnök, amikor Magyarországon járt, ragaszkodott hozzá, hogy megismerhesse az írót, hiszen ő már angolul olvasta a könyvet.
A Herczegnek szóló felkérés persze már az ismert írónak jött a lap megalapítására. Hiszen meghajolhatott a Nemzeti Színház színpadán mint ünnepelt szerző, A dolovai nábob leánya kiváló szereposztásban, huszonöt alkalommal került színpadra, ami akkoriban jelentős sikernek számított. Innen egyenes az út ismét a színpadi szerzőség felé. A Kék róka kétszázadik előadásának megünneplése már nem is igazán ment eseményszámba. A drámákat szintén lefordították több nyelvre, bejárták Európa színházait, büszke szerzőjük, ahol csak tehette, megjelent a bemutatókon.

 

Herceg Ferenc - Pro libertate

Egyenes út

1894 első vasárnapján a Singer és Wolfner cég képviselője megkereste Herczeg Ferencet, vállalna el egy főszerkesztői állást az Új Idők néven alapított lapnál. Az akkor harmincegy éves író örömmel elvállalta. És kereken ötven (!) éven át szerkesztette, egészen addig, míg a második világháború után a bevonuló szovjet csapatok által felállított bábkormány percemberkéi betiltották.

Az Új Idők példátlan sikere, példányszáma, stílusa, koncepciója jellemezte legjobban azt az életutat, amelyet Herczeg Ferenc bejárt.

Harmincezer példányban jelent meg a legrosszabb időkben is, tízezer előfizetője volt. Értéket közölt. A főszerkesztőt az ötven év alatt soha nem érdekelte, hogy a leközölt szerző milyen politikai párthoz, irányvonalhoz tartozott, milyen irodalmi stílust képviselt, hiszen igazából nincs is ilyen. Értékes legyen, tehetséges legyen. A vele párhuzamosan futó Nyugat a maga négyszáz példányával nem jelentett konkurenciát. A Nyugatból jöttek is a támadások rendesen. Színvonaltalan, koncepciótlan, közönséghajhász, rossz. Szemére vetették Herczeg Ferencnek, hogy bárkit befogad, leközöl, a Nyugat főszerkesztői keményen védték saját írói körüket, több esetben megfenyegették azt a szerzőt, aki az Új Időknek adott írást. Ez azonban nem hatott meg senkit, az irodalmi klikkrendszert minden időben a főszerkesztők és kritikusok próbálták életben tartani, az írók általában jóban voltak egymással. Értékelték egymást, barátok voltak. Így az Új Időkben minden további nélkül megjelent Ady, Kassák, Juhász Gyula és bárki más. Aki értéket hozott.

 

Jankovich Ferenc - A fáklya kilobban

Ajánlás

A magát költőnek valló és akként is induló, a Nyugatban és  a Kelet Népében egyaránt publikáló Jankovich Ferenc regényének első kötetét tarja kezében az olvasó. A pentelei kőműves házból induló és onnan a párizsi Sorbonne-ig eljutó, népi gyökerű fiatalember mindenséget versbe venni vágyó szándéka metamorfizálódik pályája vége felé a magyar régmúlt dicső és tragikus eseményeinek hű tolmácsolásává történelmi regényeiben. Az akkora már sok kötetes költő, irodalomtörténész, szépíró, filológus a 60-as évek elején jut el addig a felismerésig, hogy mindazon alkotói előzmények, melyek addigi  pályáját meghatározták, koncentrálhatóak egy-egy nagy prózai műben. Ebből a felismerésből születik meg a Világverő Mátyás király is.

Jankovich regénytrilógiája egyszerre viseli magán a magyar gyökerű értelmiségi és az européer gondolkodó valóságábrázoló szándékának minden fontosabb jegyét. Lehetne az is a címe Jankovich Ferenc trilógikus regényének, hogy: a XV. század második felének története Magyarországon. Hiszen igaz ugyan, hogy mindhárom rész abszolút főszereplője Mátyás, emellett azonban az író felvonultatja a kor minden jelentős politikusát, leírja a korszak legfontosabb történéseit, mindezeket szinte kronológiai sorrendben. Ám mégsem lehetne ez a cím! Mert a mű több történelmi események regényes leírásánál.

 

Jankovich Ferenc - A fáklya kilobban

Sorszám: 
68
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás

A magát költőnek valló és akként is induló, a Nyugatban és  a Kelet Népében egyaránt publikáló Jankovich Ferenc regényének első kötetét tarja kezében az olvasó. A pentelei kőműves házból induló és onnan a párizsi Sorbonne-ig eljutó, népi gyökerű fiatalember mindenséget versbe venni vágyó szándéka metamorfizálódik pályája vége felé a magyar régmúlt dicső és tragikus eseményeinek hű tolmácsolásává történelmi regényeiben. Az akkora már sok kötetes költő, irodalomtörténész, szépíró, filológus a 60-as évek elején jut el addig a felismerésig, hogy mindazon alkotói előzmények, melyek addigi  pályáját meghatározták, koncentrálhatóak egy-egy nagy prózai műben. Ebből a felismerésből születik meg a Világverő Mátyás király is.

Jankovich regénytrilógiája egyszerre viseli magán a magyar gyökerű értelmiségi és az européer gondolkodó valóságábrázoló szándékának minden fontosabb jegyét. Lehetne az is a címe Jankovich Ferenc trilógikus regényének, hogy: a XV. század második felének története Magyarországon. Hiszen igaz ugyan, hogy mindhárom rész abszolút főszereplője Mátyás, emellett azonban az író felvonultatja a kor minden jelentős politikusát, leírja a korszak legfontosabb történéseit, mindezeket szinte kronológiai sorrendben. Ám mégsem lehetne ez a cím! Mert a mű több történelmi események regényes leírásánál.

A trilógia zárókötete (A fáklya kilobbant) a trónutódlásért folytatott küzdelmek izgalmas, színes leírása, melyben a korábrázolás, a korfestés, a változó európai realitások ábrázolása kerül a középpontba.

A világverő Mátyás király nem csak azért érdekes és izgalmas olvasmány ma is, mert részletes és alapos képet kapunk a magyar történelem egy dicső korszakáról, hanem azért is, mert lehetetlen nem észrevennünk, XXI. századi mai magyaroknak a történelmi és szituációbeli párhuzamokat saját korunkkal. Dilemmáink, küzdelmeink, sorskérdéseink ma is ugyanazok, mint már annyiszor. Hogyan legyünk európaiak magyarként, mit adjunk Európának, hogyan szólhatunk bele magunk és földrészünk sorsába. Mint már annyiszor, újra megmentői és kovászai lehetünk egy reményeink szerint megszülető új világnak. Ezért ajánlom e trilógiát minden gondolkodó magyarnak.

Takaró Mihály
irodalomtörténész

 

Jankovich Ferenc - A budai Napkirály

Jankovich Ferenc - A budai Napkirály
Sorszám: 
67
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás

A magát költőnek valló és akként is induló, a Nyugatban és  a Kelet Népében egyaránt publikáló Jankovich Ferenc regényének első kötetét tarja kezében az olvasó. A pentelei kőműves házból induló és onnan a párizsi Sorbonne-ig eljutó, népi gyökerű fiatalember mindenséget versbe venni vágyó szándéka metamorfizálódik pályája vége felé a magyar régmúlt dicső és tragikus eseményeinek hű tolmácsolásává történelmi regényeiben. Az akkora már sok kötetes költő, irodalomtörténész, szépíró, filológus a 60-as évek elején jut el addig a felismerésig, hogy mindazon alkotói előzmények, melyek addigi  pályáját meghatározták, koncentrálhatóak egy-egy nagy prózai műben. Ebből a felismerésből születik meg a Világverő Mátyás király is.

Jankovich regénytrilógiája egyszerre viseli magán a magyar gyökerű értelmiségi és az européer gondolkodó valóságábrázoló szándékának minden fontosabb jegyét. Lehetne az is a címe Jankovich Ferenc trilógikus regényének, hogy: a XV. század második felének története Magyarországon. Hiszen igaz ugyan, hogy mindhárom rész abszolút főszereplője Mátyás, emellett azonban az író felvonultatja a kor minden jelentős politikusát, leírja a korszak legfontosabb történéseit, mindezeket szinte kronológiai sorrendben. Ám mégsem lehetne ez a cím! Mert a mű több történelmi események regényes leírásánál.

A második kötet (A Budai Napkirály) a Magyarországot európai nagyhatalommá tevő , hatalma csúcsán lévő  férfit varázsolja elénk, aki számára egyformán fontos Magyarország emelkedése, illetve európaivá válása. Látjuk a nagyívű koncepciót kidolgozó, cselekedeteit gondosan megtervező államférfit, akit azonban minduntalan megbéklyóz magánéleti boldogságának beteljesületlensége. A hazai viszonyokon messze túllátó, egész Európát megújítani szándékozó nagy király Magyarország helyét tartósan Európa centrumában kívánja kijelölni.

Takaró Mihály
irodalomtörténész

 

Jankovich Ferenc - A budai Napkirály

Ajánlás

A magát költőnek valló és akként is induló, a Nyugatban és  a Kelet Népében egyaránt publikáló Jankovich Ferenc regényének első kötetét tarja kezében az olvasó. A pentelei kőműves házból induló és onnan a párizsi Sorbonne-ig eljutó, népi gyökerű fiatalember mindenséget versbe venni vágyó szándéka metamorfizálódik pályája vége felé a magyar régmúlt dicső és tragikus eseményeinek hű tolmácsolásává történelmi regényeiben. Az akkora már sok kötetes költő, irodalomtörténész, szépíró, filológus a 60-as évek elején jut el addig a felismerésig, hogy mindazon alkotói előzmények, melyek addigi  pályáját meghatározták, koncentrálhatóak egy-egy nagy prózai műben. Ebből a felismerésből születik meg a Világverő Mátyás király is.

Jankovich regénytrilógiája egyszerre viseli magán a magyar gyökerű értelmiségi és az européer gondolkodó valóságábrázoló szándékának minden fontosabb jegyét. Lehetne az is a címe Jankovich Ferenc trilógikus regényének, hogy: a XV. század második felének története Magyarországon. Hiszen igaz ugyan, hogy mindhárom rész abszolút főszereplője Mátyás, emellett azonban az író felvonultatja a kor minden jelentős politikusát, leírja a korszak legfontosabb történéseit, mindezeket szinte kronológiai sorrendben. Ám mégsem lehetne ez a cím! Mert a mű több történelmi események regényes leírásánál.

 

Jankovich Ferenc - Világverő Mátyás király

Jankovich Ferenc - Világverő Mátyás király
Sorszám: 
66
2 500 Forint
+ postaköltség

Világverő

A magát költőnek valló és akként is induló, a Nyugatban és  a Kelet Népében egyaránt publikáló Jankovich Ferenc regényének első kötetét tarja kezében az olvasó. A pentelei kőműves házból induló és onnan a párizsi Sorbonne-ig eljutó, népi gyökerű fiatalember mindenséget versbe venni vágyó szándéka metamorfizálódik pályája vége felé a magyar régmúlt dicső és tragikus eseményeinek hű tolmácsolásává történelmi regényeiben. Az akkora már sok kötetes költő, irodalomtörténész, szépíró, filológus a 60-as évek elején jut el addig a felismerésig, hogy mindazon alkotói előzmények, melyek addigi  pályáját meghatározták, koncentrálhatóak egy-egy nagy prózai műben. Ebből a felismerésből születik meg a Világverő Mátyás király is.

 

Jankovich Ferenc - Világverő Mátyás király

Ajánlás

A magát költőnek valló és akként is induló, a Nyugatban és  a Kelet Népében egyaránt publikáló Jankovich Ferenc regényének első kötetét tarja kezében az olvasó. A pentelei kőműves házból induló és onnan a párizsi Sorbonne-ig eljutó, népi gyökerű fiatalember mindenséget versbe venni vágyó szándéka metamorfizálódik pályája vége felé a magyar régmúlt dicső és tragikus eseményeinek hű tolmácsolásává történelmi regényeiben. Az akkora már sok kötetes költő, irodalomtörténész, szépíró, filológus a 60-as évek elején jut el addig a felismerésig, hogy mindazon alkotói előzmények, melyek addigi  pályáját meghatározták, koncentrálhatóak egy-egy nagy prózai műben. Ebből a felismerésből születik meg a Világverő Mátyás király is.

Jankovich regénytrilógiája egyszerre viseli magán a magyar gyökerű értelmiségi és az européer gondolkodó valóságábrázoló szándékának minden fontosabb jegyét. Lehetne az is a címe Jankovich Ferenc trilógikus regényének, hogy: a XV. század második felének története Magyarországon. Hiszen igaz ugyan, hogy mindhárom rész abszolút főszereplője Mátyás, emellett azonban az író felvonultatja a kor minden jelentős politikusát, leírja a korszak legfontosabb történéseit, mindezeket szinte kronológiai sorrendben. Ám mégsem lehetne ez a cím! Mert a mű több történelmi események regényes leírásánál.

 

Cseres Tibor - Én, Kossuth Lajos

Cseres Tibor - Én, Kossuth Lajos
Sorszám: 
69
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás

Korán megtanultam olvasni, lehettem tán öt-hat éves. Fő oka burjánzó kíváncsiságom volt: mindent tudjak, amit a felnőttek. Mindent el is olvastam, ami a kezembe került, illetve amit könyvkötő nagyapám hazahozott műhelyéből. Jobbára tíz-, húsz-, ötvenfilléres ponyvákat, jobb esetben pengős regényeket. (Jobbára, mondom, mert köztük ott voltak P. Howard, azaz Rejtő Jenő könyvei is). Így került kezembe egy színes képekkel teli, emlékezetem szerint díszes kiadvány az 1848-as szabadságharcról. Nem volt túlságosan vastag a könyv, mihelyt végeztem vele, kezdtem elölről.

Óriási hatással volt rám, ahogyan a nép felkelt, ahogyan hadserege sorra nyerte a csatákat a túlerővel szemben, ahogyan a magyar forradalom segítségére sietett sok külföldi kiváló tábornok, és folytathatnám... Természetesen Petőfi, Kossuth, Bem „apó", Damjanich, Batthyány, Görgey – mind rajongott hősöm lett, akár Winnetou vagy Old Shatterhand. Ráadásul magyarok, a mieink! Ám a harc szomorú végét röviden, vagy tán sehogyan sem intézte el a könyv. Ezt akkor persze észre sem vettem.

Azután ahogy cseperedtem, iskolai tankönyveim valamivel talán árnyaltabban, de sohasem kudarcokkal, széthúzással is terhes, reménytelen valóságában tárták fel annak a valóban nagyszerű, heroikus kísérletnek a történetét. Egy pillanatig sem állítom, hogy ne született volna a hazai irodalomban az akkori küzdelmeket tárgyilagosan, akár tudományos alapossággal is elemző mű. Ha megerőltetem engem lassan cserbenhagyó memóriámat, még említhetnék is ilyet.

Ám olyan izgalmas, eddig ismeretlen részletekbe is beavató leírást, mint amilyennel most az Önök kezében tartott könyv szolgál, soha nem olvastam. Kossuth Lajos önéletrajza mintha egy rejtekajtót tárt volna fel számomra. Mennyi mindent értek már. Milyen egyszerű felismerni, mi miért történt úgy, ahogy történt. Kossuth néhol kegyetlenül önkritikus vallomásából, elbeszéléséből, annyira világosak – számomra legalábbis – addig homályos részletek. A nagy ember életrajza mögött éles kontúrral rajzolódik ki a magyar szabadságharc sok-sok csodája és hibája.

Izgalmas, hiteles, önkritikus, tárgyilagos, mélyen elemző ÖN-életrajz – írom fentebb. Amit nem Kossuth Lajos írt, nem is tollba mondta, hanem egy kitűnő magyar író, Cseres Tibor műve. Műfajilag fikció, tartalmilag dokumentum. Remek!

Vitray Tamás

 

Cseres Tibor - Én, Kossuth Lajos

Ajánlás

Korán megtanultam olvasnCseres Tibor - Én, Kossuth Lajosi, lehettem tán öt-hat éves. Fő oka burjánzó kíváncsiságom volt: mindent tudjak, amit a felnőttek. Mindent el is olvastam, ami a kezembe került, illetve amit könyvkötő nagyapám hazahozott műhelyéből. Jobbára tíz-, húsz-, ötvenfilléres ponyvákat, jobb esetben pengős regényeket. (Jobbára, mondom, mert köztük ott voltak P. Howard, azaz Rejtő Jenő könyvei is). Így került kezembe egy színes képekkel teli, emlékezetem szerint díszes kiadvány az 1848-as szabadságharcról. Nem volt túlságosan vastag a könyv, mihelyt végeztem vele, kezdtem elölről.

Óriási hatással volt rám, ahogyan a nép felkelt, ahogyan hadserege sorra nyerte a csatákat a túlerővel szemben, ahogyan a magyar forradalom segítségére sietett sok külföldi kiváló tábornok, és folytathatnám... Természetesen Petőfi, Kossuth, Bem „apó", Damjanich, Batthyány, Görgey – mind rajongott hősöm lett, akár Winnetou vagy Old Shatterhand. Ráadásul magyarok, a mieink! Ám a harc szomorú végét röviden, vagy tán sehogyan sem intézte el a könyv. Ezt akkor persze észre sem vettem.

Azután ahogy cseperedtem, iskolai tankönyveim valamivel talán árnyaltabban, de sohasem kudarcokkal, széthúzással is terhes, reménytelen valóságában tárták fel annak a valóban nagyszerű, heroikus kísérletnek a történetét. Egy pillanatig sem állítom, hogy ne született volna a hazai irodalomban az akkori küzdelmeket tárgyilagosan, akár tudományos alapossággal is elemző mű. Ha megerőltetem engem lassan cserbenhagyó memóriámat, még említhetnék is ilyet.

Ám olyan izgalmas, eddig ismeretlen részletekbe is beavató leírást, mint amilyennel most az Önök kezében tartott könyv szolgál, soha nem olvastam. Kossuth Lajos önéletrajza mintha egy rejtekajtót tárt volna fel számomra. Mennyi mindent értek már. Milyen egyszerű felismerni, mi miért történt úgy, ahogy történt. Kossuth néhol kegyetlenül önkritikus vallomásából, elbeszéléséből, annyira világosak – számomra legalábbis – addig homályos részletek. A nagy ember életrajza mögött éles kontúrral rajzolódik ki a magyar szabadságharc sok-sok csodája és hibája.

Izgalmas, hiteles, önkritikus, tárgyilagos, mélyen elemző ÖN-életrajz – írom fentebb. Amit nem Kossuth Lajos írt, nem is tollba mondta, hanem egy kitűnő magyar író, Cseres Tibor műve. Műfajilag fikció, tartalmilag dokumentum. Remek!

Vitray Tamás

 

Rákosi Viktor - Hős fiúk

Rákosi Viktor - Hős fiúk
Sorszám: 
63
2 500 Forint
+ postaköltség

Ma ​már kevesen emlékeznek Rákosi Viktor nevére. A gyerekek talán nem is hallottak róla. Alig több, mint tíz évvel a szabadságharc leverése után született, 1860-ban. Gyermekkorát a Székelyföldön, egy gyergyói faluban töltötte, később került Budapestre, itt élt haláláig, 1923-ig. Író, újságíró volt, karcolataival, humoros írásaival a nemzet függetlenségéért állt ki. Felnőtteknek szóló írásait Sipulusz néven jelentette meg, s hosszú időn át volt szerkesztője a Kakas Márton című élclapnak. Hazaszeretettől, meleg emberségtől áthatott ifjúsági regényei a szabadságharcban odaadással helytálló fiatalokról szólnak.

Rákosi Viktor mára elfeledett szerző, a mai fiatalok, gyerekek talán nem is halottak róla.
Székelyföldön, egy gyergyói faluban nőtt fel az 1860-ban született Rákosi, majd később Budapestre került ahol 1923-ban bekövetkezett haláláig élt. Író, újságíró volt, munkájának fókuszában a nemzet függetlensége állt.

Ifjúsági regényein kívül Sipulusz néven felnőtteknek szóló műveket is jegyzett valamint a Kakas Márton című élclap szerkesztőjeként is tevékenykedett.