Szabó Dezső - A bölcsőtől Budapestig

Szabó Dezső - A bölcsőtől Budapestig
Sorszám: 
94
2 500 Forint
+ postaköltség
 

Görgey Gábor - Utolsó jelentés Atlantiszról 2.

Görgey Gábor - Utolsó jelentés Atlantiszról 2.
Sorszám: 
100
2 500 Forint
+ postaköltség
 

Görgey Gábor - Utolsó jelentés Atlantiszról 1.

Görgey Gábor - Utolsó jelentés Atlantiszról 1.
Sorszám: 
99
2 500 Forint
+ postaköltség
 

Kuncz Aladár - Fekete kolostor

Kuncz Aladár - Fekete kolostor
Sorszám: 
93
2 500 Forint
+ postaköltség
 

Szigethy Gábor - Napló, múltidőben

Szigethy Gábor - Napló, múltidőben
Sorszám: 
96
2 500 Forint
+ postaköltség

Könyvet hozott számomra 2017 novemberében a postás: Napló, múltidőben. Régi ismerősöm, Szigethy Gábor írta. Szembetűnő volt a hófehér könyv címlapján a kép: 1955 (piros) 1956 (zöld) 1957 (fekete). Piros: kommunista uralom. Zöld: magyar remény. Fekete: nemzeti gyász.

Már a cím felkavart. Vissza a múltba: az emlékek, mint a kiszabadult méhraj, zsonganak, rajzanak körülöttem, és ahogy az érdekfeszítő, szívbemarkoló könyvet olvasom, újra és újra arra gondolok: ez a könyv olyan, mint egy kórházi kórlap. A szocialista demokrácia álnevű proletárdiktatúra kórlapja, mondjuk egy lerobbant bolondokházában.

 

Szigethy Gábor - Napló, múltidőben

Emlékezzünk régiekre
Könyvet hozott számomra 2017 novemberében a postás: Napló, múltidőben. Régi ismerősöm, Szigethy Gábor írta. Szembetűnő volt a hófehér könyv címlapján a kép: 1955 (piros) 1956 (zöld) 1957 (fekete). Piros: kommunista uralom. Zöld: magyar remény. Fekete: nemzeti gyász.

Már a cím felkavart. Vissza a múltba: az emlékek, mint a kiszabadult méhraj, zsonganak, rajzanak körülöttem, és ahogy az érdekfeszítő, szívbemarkoló könyvet olvasom, újra és újra arra gondolok: ez a könyv olyan, mint egy kórházi kórlap. A szocialista demokrácia álnevű proletárdiktatúra kórlapja, mondjuk egy lerobbant bolondokházában.

Sokan nem értették, évtizedeken keresztül kérdezgették tőlem is, forradalmártársaimtól is, hogy mi volt a forradalom kiváltó oka, miért adta annyi fiatal gondolkodás nélkül az életét a Hazáért. Aki Szigethy Gábor könyvét elolvasta, ezen soha többé nem fog gondolkodni. Kiss Dezső forradalmár barátom által írott egyetlen könyvének címe jut eszembe: Nem tudtam hódoltságban élni.

A magyarok nem tudtak hódoltságban élni. A Napló múltidőben nemcsak kórkép, hanem történeti látkép a korról és jellemrajz is az akkor uralkodó osztály tagjairól, akik csak szovjet tankokkal a hátuk mögött, Moszkva fegyveres támogatásával bitorolták a hatalmat és tartották rettegésben az egész társadalmat.

Demokritosz görög gondolkodó írta: „Nehéz dolog hitványak uralma alatt élni." És a tisztességes, hazájukat, nemzetüket, ezeréves magyar kultúrájukat szerető magyar embereknek ezeknek a hitvány alakoknak az uralmát kellett elviselniük. Kitelepítés, Gulág, Recsk, börtön, kivégzések, ítélet nélküli gyilkosságok...

 

Csoóry Sándor - Eltemethetetlen gondok

Csoóry Sándor - Eltemethetetlen gondok
Sorszám: 
83
2 500 Forint
+ postaköltség

Vallomásféle
Ha szikár egyenleget kellene készítenem a Csoóri Sándorral eltöltött közös éveinkről, olyanokat mondhatnék, hogy:
harmincöt évet éltünk együtt, a legnagyobb szeretetben/szerelemben és egyetértésben;
tizenhét országban jártunk együtt. Sándor külön huszonháromban, én pedig huszonöt országban;
harmincöt év alatt három helyen laktunk: a Sas-hegyen a Dayka Gábor utcában, Pesthidegkúton a Kevélyhegyi utcában, s Ürömön a József nádor utcában, Sándor közben 2001-ig megtartotta a Keleti Károly utcai lakását is – dolgozószobának;
rengeteg embernek segítettünk, és volt, aki nekünk segített;
a barátainkat soha nem veszítettük el, inkább a hangsúlyok tolódtak kissé, hol erre, hol arra;
soha nem csaptuk be egymást, és a kölcsönös bizalmunk és szeretetünk valóban kitartott halálig.

Ez a pár sor nekem nagyon sokat, egy életet jelent! Másnak talán csupán egy felsorolás értékével bír…
1993-ból egy olyan könyvdedikáció is áll mögötte, ami ráadásul kötelez! Sándor, a Senkid, barátod című kötetébe ezt írta nekem: Balogh Julinak, aki nemcsak egy megíratlan regény hőse, hanem az én megíratlan életemé is. Mindenkinél ő tudja jobban, mit áldoztam föl tudatosan – bolondul! –, hogy az életünk elfogadhatóbb legyen. Ő tudja, hogy mindenem töredék maradt. Remélem, egyszer el is mondja majd. Nem azért, hogy mentegessen, hanem azért, hogy igazat mondjon.

Szeretetemmel, ölelésemmel,
Sándor

 

Csoóry Sándor - Eltemethetetlen gondok

Bevezető test- és lélekközelből
Az ő halálával a magyar irodalom egy meghatározó korszaka lezárult, s bizonyára újabb fejezet indult el.
Amikor az ember még ilyen terheket is cipel a társa elvesztésén kívül,
nehéz megszólalni. Milyen műfajban lehet elmondani mindazt, amire már csak múlt időben gondolhatunk – a közös életünket? Talán elmesélni?

Eligazításul Sándorról, ahogyan én ismertem: Nagyon sokan bántották, mert nem fért el a kötelező keretek között, de igazán megsérteni vagy megalázni nem lehetett, nem sikerült senkinek,
mert az ő igazsága mélyről jött, nagyon mélyről!

(Balogh Júlia: Vallomásféle – 2017)

Édeském,
a tegnapi áldott nap után újra a kínok kínját élem át. Azt hittem, csakugyan van enyhület és kiút, de nincs. Tehetetlenségemben sírok, csak sírok és már minden szégyenérzetem oda. A kezelés? Jó volt, jólesett, három óra múlva már csak az emléke maradt. Olyan igazán biztatsz, mintha Isten bízott volna meg Téged a vigasztalással, de lásd be, a fájdalmak lassan maguk alá gyűrnek. Látod, az írásból is csupán a rögeszmés levélírás maradt meg egyedül. Másnak az imádkozás, nekem ez. Másra már képtelen is lennék. Ha a betegségem büntetés volna, másképp viselném, de nem akarom elhinni, hogy az életben annyi rosszat csináltam, amiért bűnhődnöm kellene. Lehet, hogy becsaptam magamat, de én azt hittem, hogy tehetségem és adottságaim után a jót szaporítom magam körül…

 

Nyirő József - Isten igájában

Nyirő József - Isten igájában
Sorszám: 
89
2 500 Forint
+ postaköltség
Nyirő József 1953-ban hunyt el Spanyolországban, hamvai szülőföldjére, Erdélybe történő hazahozatalát 2010-ben kezdeményezték, majd a 2012. pünkösdre tervezett újratemetés a székelyudvarhelyi temetőben politikai feszültségek kereszttüzébe került. Máig nem tudni, mi történt tulajdonképpen, elhozták-e a hamvakat, ott voltak-e egy titokzatos táskában, csupa kérdés, csupa ellentmondás. Szobrot kap, azt lerombolják.
 
Hitt, és nem térhet haza soha.
Sem hamvak formájában, sem sehogy.
 

Nyirő József - Isten igájában

Kedves Olvasó!
A Nemzeti Könyvtár 89. kötete Nyirő József író életműve előtt tiszteleg. Az Isten igájában című énregény új kiadása a magyar irodalmi kánon újraalkotásának újabb állomása. E könyv folytatja azt a sort, mely a Nemzeti Könyvtár 1. kötetének megjelenésével vette kezdetét.
Ű
A Nemzeti Könyvtár 1. kötete A régi ház című családregény Tormay Cécile német ajkú felmenőinek magyarrá válásáról szól. Megírása után (1914) e könyv németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául is megjelent, világsiker lett. A régi ház kiadásával az antiszemitizmussal vádolt írónőt, aki csak azért nem kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, mert időközben (1937) elhalálozott, a Nemzeti Könyvtár hangsúlyos helyen szerepeltette.

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 3.

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 3.
Sorszám: 
81
2 500 Forint
+ postaköltség

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 2.

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 2.
Sorszám: 
80
2 500 Forint
+ postaköltség

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 1.

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 1.
Sorszám: 
79
2 500 Forint
+ postaköltség

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Gyurkovics Tibor - Isten nem szerencsejátékos - Ne szeress, ne szeress

Gyurkovics Tibor - Isten nem szerencsejátékos - Ne szeress, ne szeress
Sorszám: 
82
2 500 Forint
+ postaköltség

A katakombalakó
RERUM NOVARUM címmel XIII. Leó pápa 1891-ben enciklikát adott ki. Összefoglalta benn a kor tudósainak, szellemi embereinek tanulmányait arról, hogyan fésülhető össze a szocializmus (kommunizmus) és a kereszténység, az egyház. Nagyon sok filozófus, író, társadalomkutató úgy látta, hogy a Marx-Engels által vizionált imperializmus ellenszere lehet a keresztényszocializmus. A magántulajdon eltörlése. A munkásosztály és a parasztság felemelése, az osztályharc megszüntetése. A szociális tevékenység minden elé helyezése. Az elesettek felkarolása. A kizsákmányoló tőkések elzavarása – mindez az egyház részvételével. Miért ne lehetne a szocializmusban élő ember istenhívő? Miért ne lehetne összeházasítani azt, ami értékelhető a marxizmusban, Jézus Krisztussal? A marxi értelemben vett szocialista államrendben miért ne lehetnének templomok, bazilikák, püspökségek, és egyáltalán – a kommunista utópia miért helyezkedne szembe a vallással? Jó, ebben az esetben ki kell dobni a hajóról a dialektikus materializmus több tonnányi csomagját, dobjuk hát ki! Lelkes csoportok jöttek létre, mozgalom – miközben a kapitalizmus haszonélvezői nevettek az egészen, úgysem lesz ebből semmi. És nekik lett igazuk. Egyelőre. De ki tudja, mit tartogat még a jövő?

Gyurkovics Tibor keresztényszocialistának vallotta magát egész életében. Apjától hallott róla, aki nagy híve volt ennek a mozgalomnak. A Keresztény Közösségi Párt, melynek egyik legnagyobb hatású szónoka volt, a Rerum Novarumot alaptételként kezelte. Az első világháborúban meggazdagodó „kapitalista arisztokrácia” már arra készült, hogy újabb háborúkkal még nagyobb profitra tegyen szert. Kicsit zavarta őket ez az új gondolat, hogy ki a magántulajdonnal, és be az egyházzal. De ehhez is sok pénz kellett volna, a tőke pedig náluk volt. (Akik azt hiszik, hogy a háborúk etnikai, vallási konfliktusok következményei a huszadik és huszonegyedik században, és nem a nagytőke érdekharcai, azok ne olvassák tovább ezt az írást.)

Gyurkovics Tibor tehát hallgatta élvezettel apja szónoklatait, és a rákosfalvai ház konyhájában gyermeki szerelemmel nézte anyját, akinél gyönyörűbb nőt nem látott sem előtte, sem utána. Boldogan ült közöttük. A világ jobbításán hangosan fáradozó, amúgy jó kiállású apa, és a csodálatosan szép nő együttese elültette benne az istenhit, a keresztényszocializmus – a nő végtelen szeretetét egy egész életre. Pedig anyja nem volt könnyű asszony. Kemény, temperamentumos szépség, aki még az ollót is bele tudja dobni az ajtófélfába úgy, hogy percekig rezgett benne – ez igen, az ilyen nő alaposan fel tudja borzolni a férfiálmokat. Persze, olyan korban, amikor még a nemek meg voltak különböztetve egymástól. Mikor még a férfi és a nő mellett nem gondolta senki, hogy van másik út. Gyurkovics Tibor egész életében rajongott a nőkért, a női szépségért, és ezt saját bevallása szerint édesanyja szépsége és jellemgazdagsága indította el benne.