Csoóry Sándor - Eltemethetetlen gondok

Csoóry Sándor - Eltemethetetlen gondok
Sorszám: 
83
2 500 Forint
+ postaköltség

Vallomásféle
Ha szikár egyenleget kellene készítenem a Csoóri Sándorral eltöltött közös éveinkről, olyanokat mondhatnék, hogy:
harmincöt évet éltünk együtt, a legnagyobb szeretetben/szerelemben és egyetértésben;
tizenhét országban jártunk együtt. Sándor külön huszonháromban, én pedig huszonöt országban;
harmincöt év alatt három helyen laktunk: a Sas-hegyen a Dayka Gábor utcában, Pesthidegkúton a Kevélyhegyi utcában, s Ürömön a József nádor utcában, Sándor közben 2001-ig megtartotta a Keleti Károly utcai lakását is – dolgozószobának;
rengeteg embernek segítettünk, és volt, aki nekünk segített;
a barátainkat soha nem veszítettük el, inkább a hangsúlyok tolódtak kissé, hol erre, hol arra;
soha nem csaptuk be egymást, és a kölcsönös bizalmunk és szeretetünk valóban kitartott halálig.

Ez a pár sor nekem nagyon sokat, egy életet jelent! Másnak talán csupán egy felsorolás értékével bír…
1993-ból egy olyan könyvdedikáció is áll mögötte, ami ráadásul kötelez! Sándor, a Senkid, barátod című kötetébe ezt írta nekem: Balogh Julinak, aki nemcsak egy megíratlan regény hőse, hanem az én megíratlan életemé is. Mindenkinél ő tudja jobban, mit áldoztam föl tudatosan – bolondul! –, hogy az életünk elfogadhatóbb legyen. Ő tudja, hogy mindenem töredék maradt. Remélem, egyszer el is mondja majd. Nem azért, hogy mentegessen, hanem azért, hogy igazat mondjon.

Szeretetemmel, ölelésemmel,
Sándor

 

Csoóry Sándor - Eltemethetetlen gondok

Bevezető test- és lélekközelből
Az ő halálával a magyar irodalom egy meghatározó korszaka lezárult, s bizonyára újabb fejezet indult el.
Amikor az ember még ilyen terheket is cipel a társa elvesztésén kívül,
nehéz megszólalni. Milyen műfajban lehet elmondani mindazt, amire már csak múlt időben gondolhatunk – a közös életünket? Talán elmesélni?

Eligazításul Sándorról, ahogyan én ismertem: Nagyon sokan bántották, mert nem fért el a kötelező keretek között, de igazán megsérteni vagy megalázni nem lehetett, nem sikerült senkinek,
mert az ő igazsága mélyről jött, nagyon mélyről!

(Balogh Júlia: Vallomásféle – 2017)

Édeském,
a tegnapi áldott nap után újra a kínok kínját élem át. Azt hittem, csakugyan van enyhület és kiút, de nincs. Tehetetlenségemben sírok, csak sírok és már minden szégyenérzetem oda. A kezelés? Jó volt, jólesett, három óra múlva már csak az emléke maradt. Olyan igazán biztatsz, mintha Isten bízott volna meg Téged a vigasztalással, de lásd be, a fájdalmak lassan maguk alá gyűrnek. Látod, az írásból is csupán a rögeszmés levélírás maradt meg egyedül. Másnak az imádkozás, nekem ez. Másra már képtelen is lennék. Ha a betegségem büntetés volna, másképp viselném, de nem akarom elhinni, hogy az életben annyi rosszat csináltam, amiért bűnhődnöm kellene. Lehet, hogy becsaptam magamat, de én azt hittem, hogy tehetségem és adottságaim után a jót szaporítom magam körül…

 

Nyirő József - Isten igájában

Nyirő József - Isten igájában
Sorszám: 
89
2 500 Forint
+ postaköltség
Nyirő József 1953-ban hunyt el Spanyolországban, hamvai szülőföldjére, Erdélybe történő hazahozatalát 2010-ben kezdeményezték, majd a 2012. pünkösdre tervezett újratemetés a székelyudvarhelyi temetőben politikai feszültségek kereszttüzébe került. Máig nem tudni, mi történt tulajdonképpen, elhozták-e a hamvakat, ott voltak-e egy titokzatos táskában, csupa kérdés, csupa ellentmondás. Szobrot kap, azt lerombolják.
 
Hitt, és nem térhet haza soha.
Sem hamvak formájában, sem sehogy.
 

Nyirő József - Isten igájában

Kedves Olvasó!
A Nemzeti Könyvtár 89. kötete Nyirő József író életműve előtt tiszteleg. Az Isten igájában című énregény új kiadása a magyar irodalmi kánon újraalkotásának újabb állomása. E könyv folytatja azt a sort, mely a Nemzeti Könyvtár 1. kötetének megjelenésével vette kezdetét.
Ű
A Nemzeti Könyvtár 1. kötete A régi ház című családregény Tormay Cécile német ajkú felmenőinek magyarrá válásáról szól. Megírása után (1914) e könyv németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául is megjelent, világsiker lett. A régi ház kiadásával az antiszemitizmussal vádolt írónőt, aki csak azért nem kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, mert időközben (1937) elhalálozott, a Nemzeti Könyvtár hangsúlyos helyen szerepeltette.

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 3.

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 3.
Sorszám: 
81
2 500 Forint
+ postaköltség

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 2.

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 2.
Sorszám: 
80
2 500 Forint
+ postaköltség

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 1.

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 1.
Sorszám: 
79
2 500 Forint
+ postaköltség

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Gyurkovics Tibor - Isten nem szerencsejátékos - Ne szeress, ne szeress

Gyurkovics Tibor - Isten nem szerencsejátékos - Ne szeress, ne szeress
Sorszám: 
82
2 500 Forint
+ postaköltség

A katakombalakó
RERUM NOVARUM címmel XIII. Leó pápa 1891-ben enciklikát adott ki. Összefoglalta benn a kor tudósainak, szellemi embereinek tanulmányait arról, hogyan fésülhető össze a szocializmus (kommunizmus) és a kereszténység, az egyház. Nagyon sok filozófus, író, társadalomkutató úgy látta, hogy a Marx-Engels által vizionált imperializmus ellenszere lehet a keresztényszocializmus. A magántulajdon eltörlése. A munkásosztály és a parasztság felemelése, az osztályharc megszüntetése. A szociális tevékenység minden elé helyezése. Az elesettek felkarolása. A kizsákmányoló tőkések elzavarása – mindez az egyház részvételével. Miért ne lehetne a szocializmusban élő ember istenhívő? Miért ne lehetne összeházasítani azt, ami értékelhető a marxizmusban, Jézus Krisztussal? A marxi értelemben vett szocialista államrendben miért ne lehetnének templomok, bazilikák, püspökségek, és egyáltalán – a kommunista utópia miért helyezkedne szembe a vallással? Jó, ebben az esetben ki kell dobni a hajóról a dialektikus materializmus több tonnányi csomagját, dobjuk hát ki! Lelkes csoportok jöttek létre, mozgalom – miközben a kapitalizmus haszonélvezői nevettek az egészen, úgysem lesz ebből semmi. És nekik lett igazuk. Egyelőre. De ki tudja, mit tartogat még a jövő?

Gyurkovics Tibor keresztényszocialistának vallotta magát egész életében. Apjától hallott róla, aki nagy híve volt ennek a mozgalomnak. A Keresztény Közösségi Párt, melynek egyik legnagyobb hatású szónoka volt, a Rerum Novarumot alaptételként kezelte. Az első világháborúban meggazdagodó „kapitalista arisztokrácia” már arra készült, hogy újabb háborúkkal még nagyobb profitra tegyen szert. Kicsit zavarta őket ez az új gondolat, hogy ki a magántulajdonnal, és be az egyházzal. De ehhez is sok pénz kellett volna, a tőke pedig náluk volt. (Akik azt hiszik, hogy a háborúk etnikai, vallási konfliktusok következményei a huszadik és huszonegyedik században, és nem a nagytőke érdekharcai, azok ne olvassák tovább ezt az írást.)

Gyurkovics Tibor tehát hallgatta élvezettel apja szónoklatait, és a rákosfalvai ház konyhájában gyermeki szerelemmel nézte anyját, akinél gyönyörűbb nőt nem látott sem előtte, sem utána. Boldogan ült közöttük. A világ jobbításán hangosan fáradozó, amúgy jó kiállású apa, és a csodálatosan szép nő együttese elültette benne az istenhit, a keresztényszocializmus – a nő végtelen szeretetét egy egész életre. Pedig anyja nem volt könnyű asszony. Kemény, temperamentumos szépség, aki még az ollót is bele tudja dobni az ajtófélfába úgy, hogy percekig rezgett benne – ez igen, az ilyen nő alaposan fel tudja borzolni a férfiálmokat. Persze, olyan korban, amikor még a nemek meg voltak különböztetve egymástól. Mikor még a férfi és a nő mellett nem gondolta senki, hogy van másik út. Gyurkovics Tibor egész életében rajongott a nőkért, a női szépségért, és ezt saját bevallása szerint édesanyja szépsége és jellemgazdagsága indította el benne.

 

Gyurkovics Tibor - Isten nem szerencsejátékos - Ne szeress, ne szeress

A katakombalakó
RERUM NOVARUM címmel XIII. Leó pápa 1891-ben enciklikát adott ki. Összefoglalta benn a kor tudósainak, szellemi embereinek tanulmányait arról, hogyan fésülhető össze a szocializmus (kommunizmus) és a kereszténység, az egyház. Nagyon sok filozófus, író, társadalomkutató úgy látta, hogy a Marx-Engels által vizionált imperializmus ellenszere lehet a keresztényszocializmus. A magántulajdon eltörlése. A munkásosztály és a parasztság felemelése, az osztályharc megszüntetése. A szociális tevékenység minden elé helyezése. Az elesettek felkarolása. A kizsákmányoló tőkések elzavarása – mindez az egyház részvételével. Miért ne lehetne a szocializmusban élő ember istenhívő? Miért ne lehetne összeházasítani azt, ami értékelhető a marxizmusban, Jézus Krisztussal? A marxi értelemben vett szocialista államrendben miért ne lehetnének templomok, bazilikák, püspökségek, és egyáltalán – a kommunista utópia miért helyezkedne szembe a vallással? Jó, ebben az esetben ki kell dobni a hajóról a dialektikus materializmus több tonnányi csomagját, dobjuk hát ki! Lelkes csoportok jöttek létre, mozgalom – miközben a kapitalizmus haszonélvezői nevettek az egészen, úgysem lesz ebből semmi. És nekik lett igazuk. Egyelőre. De ki tudja, mit tartogat még a jövő?

 

Karácsony Benő - Napos oldal

Karácsony Benő - Napos oldal
Sorszám: 
77
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás
Vannak írók, akik a haláluk után – vagy már az előtt – kánonná lesznek, és a nevüket azok is tudják, akik soha egy sort nem olvastak tőlük. Vannak viszont olyanok is, nagyszerű művek alkotói különben, akiknek az a sorsuk, hogy újra és újra fel kell fedezni őket, mert a közös irodalmi emlékezetben sehogy sem sikerül megállandósodniuk. Nem lebecsülendő halhatatlanság ez sem, mert az olvasó számára újra és újra megadja a rátalálás örömét. Az olvasó egy kicsit a maga érdemének tudja be, hogy felfedezte magának – ettől aztán még becsesebb a számára.

Ilyen író Karácsony Benő, akiről alig hall az ember, aztán kezébe kerül egyik műve, beleolvas és felkiált: a csudába, de jó könyv ez! Ki ez a különös nevű ember, aki írta? Hol lappangott eddig?

 

Karácsony Benő - Napos oldal

Ajánlás
Vannak írók, akik a haláluk után – vagy már az előtt – kánonná lesznek, és a nevüket azok is tudják, akik soha egy sort nem olvastak tőlük. Vannak viszont olyanok is, nagyszerű művek alkotói különben, akiknek az a sorsuk, hogy újra és újra fel kell fedezni őket, mert a közös irodalmi emlékezetben sehogy sem sikerül megállandósodniuk. Nem lebecsülendő halhatatlanság ez sem, mert az olvasó számára újra és újra megadja a rátalálás örömét. Az olvasó egy kicsit a maga érdemének tudja be, hogy felfedezte magának – ettől aztán még becsesebb a számára.

Ilyen író Karácsony Benő, akiről alig hall az ember, aztán kezébe kerül egyik műve, beleolvas és felkiált: a csudába, de jó könyv ez! Ki ez a különös nevű ember, aki írta? Hol lappangott eddig?

 

Jókai Anna - Ne féljete, Godot megjött, Ima Magyarországért

Jókai Anna - Ne féljete, Godot megjött, Ima Magyarországért
Sorszám: 
84
2 500 Forint
+ postaköltség

Előszó helyett
(részletek Jókai Annával készült interjúkból)
„Jókainak nem volt vér szerinti leszármazottja, semmilyen rokonság nincs köztünk. Mégis kötődöm hozzá, anyám korán megmutatta a műveit. Mikor elindultam a pályán, az Élet és Irodalom akkori főszerkesztője azt mondta, lehet, hogy maga tehetséges, de ilyen névvel senki nem jegyzi meg. De tudják, nem csak az angyal dolgozik az emberben, a kisördög is megpiszkálja néha. Eldöntöttem, hogy megmutatom, igenis megjegyzik a nevem."

A gyermekkor
„Bizonyos értelemben a tipikus városi polgári család gyermekének életét éltem, amiben csak az volt a különleges színfolt, hogy édesanyám az összespórolt pénzéből vásárolt egy kis vidéki házat Tárnokligeten, ahol a nyaraimat töltöttem. Így aztán elég korán belecsöppentem a természeti létbe. Énnekem éppen ezért nagyon fontos volt a zöld, soha nem éreztem azt, hogy budapesti vagyok, hanem vidéki is. Ebben a gyerekkorban egy olyan különleges helyzetben éltem, ami később az irodalomban hasznomra volt. Nem voltunk olyan szegények, hogy azt mondhattam volna: nélkülözünk, viszont nem voltam olyan gazdag sem, hogy ne lettek volna állandóan bizonyos vágyaim. Tipikus kispolgári család volt a mienk, aminek még külön érdekessége, hogy akkor születtem, amikor az édesanyám már tulajdonképpen a nagyanyám is lehetett volna. Egyetlen testvérem tizennyolc éves volt. Úgyhogy mire eszmélni kezdtem, ő már nem is volt a háznál. Tehát tulajdonképpen egykeként nevelkedtem. Olyan erős anyaközpontú családban, ahol mindenben az anyám szava volt a döntő. Rendkívüli mértékben féltett az édesanyám, mert az idősebb szülő az mindig jobban ragaszkodik a gyermekéhez. Igen kevés barátom volt, elzártan neveltek, ami abban a tekintetben jó volt, hogy nagyon hamar ráfanyalodtam arra, hogy olvassak. Otthon üldögéltem, figyeltem az ablakból, a Kemény Zsigmond utcai második emeleti lakásból, egy kis gobelin párnára könyökölve az utca életét. Volt ott a sarkon egy zajos kocsma, jöttek-mentek a lovas kocsik. Zajlott a hangos élet. Ebben a környezetben nőttem föl, a felnőttek világában nem éreztem jól magam. Mindig azt gondoltam, hogy ha én megnövök, akkor majd meg fogom mondani a többieknek, hogy mi a rossz, és miért nem jó így a világban élni. Nagyon-nagyon elgondolkodtattak a dolgok, koravén gyerek lettem. Mindig mindenbe beleszóltam, mindenről volt véleményem, és anyám szinte csodagyerekként nevelt, ami ugyanakkor káromra is volt. Egyrészt ambíciót adott, másrészt pedig elhintette bennem azt a téveszmét, hogy fiatal korom ellenére én vagyok a világ közepe. Rabságban tartott, elkényeztetve. Tehát anyám rabja voltam, ugyanakkor a hercegnője. Ilyen különös módon nőttem fel. Iskoláimat ott végeztem a Horváth Mihály téren, az akkori mintaiskolában. A gimnáziumban jó tanuló voltam. Általában kitűntem azzal, hogy versenyt nyertem, főleg szavalóversenyeken szerepeltem nagy sikerrel. A reáltárgyak nehezebben mentek, ennek ellenére jelesen érettségiztem. Akkor nem tudtam bejutni az egyetemre, mert a polgári származásom miatti gyanakvás nem tette ezt lehetővé, meg azért is, mert nagyon kritikus emberke voltam gyerekkoromban, s ez így maradt. Így alakult, hogy bizony változatos életpályám lett, mert el kellett menni dolgozni. Próbáltam hát megélni abból, amihez nem értettem, a könyvelésből. Később valaki fölfedezte, hogy vonzódom a művészetekhez, akkor lettem művészeti előadó, de az írásnak akkor itt már nyoma sem volt. Gyerekkoromat kötötte az le, sok-sok verset írtam."

A halál megtapasztalása
„Anyám nagyon féltett, mint egyetlen, késői gyermekét, így mindenhova magával hurcolt. Elvitt a keresztanyám édesapjának a temetésére, aki számomra teljesen ismeretlen férfi volt. Ötéves lehettem, nyitott koporsók voltak akkoriban. Akkor láttam először halottat. Otthon erről nem is volt szokás beszélni, a halál tabu volt. Néztem azt a viaszos arcot, a megnyúlt füleket, és olyan érzés fogott el, hogy valami itt a világban nem stimmel. Anyám el volt foglalva az emberekkel, így én fogtam magam, és végigjártam az egész ravatalozót. Megnéztem minden halottat. Minden nyitott koporsót. Egy csecsemő holttesténél álltam meg, egy apró fehér koporsóban feküdt. Valami elementáris erővel jött abba a pici ötéves kislányba a felismerés, hogy csecsemőkorban is meg lehet halni. A halál, az olyan valami, hogy bármikor hazamegyek – és vége? Hogy ez az emberi élet, és én is meg fogok halni? Nemcsak az anyám, hanem én is? De akkor mi értelme van? És attól kezdve ez volt a fő kérdése az életemnek. Mind a mai napig ez a fő kérdése. Erről írok, erről beszélek, erről próbálok vallani: hogy mi értelme megszületni. Miért éppen ide, és hogyan lehet megbirkózni azzal a gondolattal, hogy a legtüneményesebb életnek is vége szakad. Ez a legelső, ami az életben érdekelt. Minden más ez alá helyeződött. Ha valaki ezt nem találja meg, akkor nem tud semmit jól csinálni. Nincs olyan szenvedély, amely valahol meg ne törne ezen a kérdésen. Hogy úgyis mindennek vége lesz. Akkor meg mi a fenének. Ennek köszönhetem, hogy ez a makacsság megmaradt bennem."

Olvasmányélmények
„Kosztolányi Dezső novelláit az 1944-es bombázások idején, az ostrom alatt szereztem meg. Nagyon takarékos kislány voltam, és sikerült esetenként az összegyűjtött zsebpénzemből könyvet vásárolni. Meghatározó volt számomra, amit akkoriban olvastam. Nagyon szerettem az igazi népmeséket, a kislányoknak való ifjúsági regényeket nem kedveltem, sőt: bosszantottak. Azokra a népmesékre gondolok, amelyekkel még ma is úgy vagyok, hogy azok a felnőtteknek szólnak. Ugyanakkor rémtörténeteket is olvastam, sőt, detektívregényeket is. De elég hamar el tudtam magamban különíteni, hogy mi a jó, és mi az, ami csak pusztán leköti az időmet, szórakoztat. Korán férjhez mentem, és a húszas éveim elején már volt két gyermekem, albérletben laktam, ekkor lettem igazán nagyon szegény. 1956 őszén vettek fel az ELTE-re, mert akkor már a kedvezőbb politikai széllel szemben nem számított súlyos dolognak a születésem. S aztán, ahogy mondani szoktam: bent felejtettek az egyetemen. 1961-ben kaptam diplomát, s akkor kezdtem el tanítani a nyolcadik kerületben."...

Válogatta: Pozsgai Zsolt

 

Jókai Anna - Ne féljete, Godot megjött, Ima Magyarországért

Előszó helyett
(részletek Jókai Annával készült interjúkból)
„Jókainak nem volt vér szerinti leszármazottja, semmilyen rokonság nincs köztünk. Mégis kötődöm hozzá, anyám korán megmutatta a műveit. Mikor elindultam a pályán, az Élet és Irodalom akkori főszerkesztője azt mondta, lehet, hogy maga tehetséges, de ilyen névvel senki nem jegyzi meg. De tudják, nem csak az angyal dolgozik az emberben, a kisördög is megpiszkálja néha. Eldöntöttem, hogy megmutatom, igenis megjegyzik a nevem."

 

Ady Endre

Ady Endre
Sorszám: 
86
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás
Ady Endrével az ember először az iskolában találkozik, ahol, ha szerencséje van, jó magyartanártól hall jó gondolatokat róla, ha nincs szerencséje, rossz tanár mellett lapozza tovább az irodalmi olvasókönyvet. Nekem ez ügyben szerencsém volt, mégsem ez volt az igazi találkozás. Arra akkor került sor, amikor otthon, bogarászván az otthoni könyvek között, kezembe akadt egy Ady-kötet, belelapoztam, és szinte mellbe vágott, amit ott találtam.

Saját, kamasz magam elöl is eltakart önmagammal találkoztam.
Most már tudom: Adyt olvasva mindenki így jár, aki nyitott szívvel fogadja. Hiszen ez az igazán nagy művészet varázslata: az igazi, önámításoktól, felvett szerepektől mentes önmagunkkal való találkozás katartikus élménye.