Ady Endre

Ajánlás

Ady Endrével az ember először az iskolában találkozik, ahol, ha szerencséje van, jó magyartanártól hall jó gondolatokat róla, ha nincs szerencséje, rossz tanár mellett lapozza tovább az irodalmi olvasókönyvet. Nekem ez ügyben szerencsém volt, mégsem ez volt az igazi találkozás. Arra akkor került sor, amikor otthon, bogarászván az otthoni könyvek között, kezembe akadt egy Ady-kötet, belelapoztam, és szinte mellbe vágott, amit ott találtam.

Saját, kamasz magam elöl is eltakart önmagammal találkoztam.
Most már tudom: Adyt olvasva mindenki így jár, aki nyitott szívvel fogadja. Hiszen ez az igazán nagy művészet varázslata: az igazi, önámításoktól, felvett szerepektől mentes önmagunkkal való találkozás katartikus élménye.

 

Petőfi és Arany

Petőfi és Arany
Sorszám: 
87
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás

Sok oka van annak, hogy jó dolog magyarnak lenni – ezek között nem a legkisebb, hogy az ember eredetiben olvashatja Petőfi Sándor és Arany János verseit. Ennyi idő távlatából már nyugodtan elmondhatjuk: ez a két zseniális ember soha el nem avuló életművet alkotott. Mi, akik őutánuk születtünk, gazdagabbak vagyunk általa, mint azok, akik nem érték meg a színrelépésüket.

„Tüzesen süt le a nyári nap sugára..." „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja..." A legkevésbé sem véletlen a két nagy költemény kezdő sorainak összecsengése: a magyar irodalom tündöklő nyarát hozta el a mészáros nyughatatlan fia és a békés természetű szalontai jegyző. Mindketten kisnemesek, mindketten műveltek, nyelveket beszélők, de mindketten a nép fiai, akik által valósággal napvilágra robbant mindaz a szellemi érték, amelyet a magyar nép évszázadok alatt felhalmozott.

 

Petőfi és Arany

Ajánlás

Sok oka van annak, hogy jó dolog magyarnak lenni – ezek között nem a legkisebb, hogy az ember eredetiben olvashatja Petőfi Sándor és Arany János verseit. Ennyi idő távlatából már nyugodtan elmondhatjuk: ez a két zseniális ember soha el nem avuló életművet alkotott. Mi, akik őutánuk születtünk, gazdagabbak vagyunk általa, mint azok, akik nem érték meg a színrelépésüket.

„Tüzesen süt le a nyári nap sugára..." „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja..." A legkevésbé sem véletlen a két nagy költemény kezdő sorainak összecsengése: a magyar irodalom tündöklő nyarát hozta el a mészáros nyughatatlan fia és a békés természetű szalontai jegyző. Mindketten kisnemesek, mindketten műveltek, nyelveket beszélők, de mindketten a nép fiai, akik által valósággal napvilágra robbant mindaz a szellemi érték, amelyet a magyar nép évszázadok alatt felhalmozott.

 

Mikszáth Kálmán - Különös házasság

Mikszáth Kálmán - Különös házasság
Sorszám: 
70
2 500 Forint
+ postaköltség

1894 első vasárnapján a Singer és Wolfner cég képviselője megkereste Herczeg Ferencet, vállalna el egy főszerkesztői állást az Új Idők néven alapított lapnál. Az akkor harmincegy éves író örömmel elvállalta. És kereken ötven (!) éven át szerkesztette, egészen addig, míg a második világháború után a bevonuló szovjet csapatok által felállított bábkormány percemberkéi betiltották.

Az Új Idők példátlan sikere, példányszáma, stílusa, koncepciója jellemezte legjobban azt az életutat, amelyet Herczeg Ferenc bejárt.

Harmincezer példányban jelent meg a legrosszabb időkben is, tízezer előfizetője volt. Értéket közölt. A főszerkesztőt az ötven év alatt soha nem érdekelte, hogy a leközölt szerző milyen politikai párthoz, irányvonalhoz tartozott, milyen irodalmi stílust képviselt, hiszen igazából nincs is ilyen. Értékes legyen, tehetséges legyen. A vele párhuzamosan futó Nyugat a maga négyszáz példányával nem jelentett konkurenciát.

 

Mikszáth Kálmán - Különös házasság

Az anekdotista

Az anekdota rövid, prózai alkotás, jellemzően csattanóval, illetve erkölcsi tanulsággal végződő történet, amely, az adomával ellentétben, létező történelmi személyekhez kapcsolódik. A történet lehet valós vagy kitalált, de mindenképpen hihető. A népköltészetben is fellelhető a mese egyik alfajaként, de rokonítható a szólással, illetve a trufával is. Közel áll hozzá a görög apophtegma, amely szintén történelmi alakokhoz kapcsolódik, de a befejezése egy bölcs mondás. További rokon műfajok a latin nyelvű facetia, a francia fabliau, illetve a német Schwank.

Mikszáth Kálmán fő műfaja az anekdota volt, de ez az „anekdotizmus" egész életére jellemző. Az előző meghatározásból: „a történet lehet valós vagy kitalált, de mindenképp hihető". „Költő hazudj, csak rajt' ne fogjanak", mondta Arany János, és Mikszáthnál nagyobb és kedvesebb utódja ebben az ügyben aligha volt.

 

Zsolt Béla - Kilenc Koffer - Zsolt Ágnes - Éva lányom

Zsolt Béla - Kilenc Koffer - Zsolt Ágnes - Éva lányom
Sorszám: 
64
2 500 Forint
+ postaköltség

Zsolt Béla és Zsolt Ágnes - Két könyv, két sors

A regény- és drámaíró, a politikába tévedt publicista Zsolt Béla az első világháborúban szerzett sebeiből sohasem gyógyult ki teljesen, s ezt súlyosbította a második világháború munkaszolgálata, majd Bergen-Belsen hat hónapos koncentrációs tábora. Az 1898-ban, Komáromban született Zsolt Béla alig múlt ötvenesztendős, amikor egy budapesti szanatóriumban, 1949 februárjában elhunyt. Felesége, maga is újságíró, néhány esztendő múltán követte: öngyilkos lett.

Tragikus sorsuknak a jelen kötet egyedülálló tanúságtételt szentel: először jelenik meg egyetlen kötet bordái között a kettős emlékirat: Zsolt Béla utolsó, már betegsége alatt szerzett, és azóta már világhírű regénye, a „Kilenc koffer", valamint Zsolt Ágnes szívet szorongató műve kislánya elvesztéséről és annak auschwitzi meggyilkolásáról.
Zsolt Béla regénye sorspanoráma. Alapötlete telitalálat. 1939 októberében, az európai háború kezdetén Párizsból a Simplon Expresszel Budapestre indult, azzal a frivol kifogással, hogy a felesége által csomagolt kilenc koffert más vonatra fel nem vették volna.

 

Zsolt Béla és Zsolt Ágnes - Két könyv, két sors

A regény- és drámaíró, a politikába tévedt publicista Zsolt Béla az első világháborúban szerzett sebeiből sohasem gyógyult ki teljesen, s ezt súlyosbította a második világháború munkaszolgálata, majd Bergen-Belsen hat hónapos koncentrációs tábora. Az 1898-ban, Komáromban született Zsolt Béla alig múlt ötvenesztendős, amikor egy budapesti szanatóriumban, 1949 februárjában elhunyt. Felesége, maga is újságíró, néhány esztendő múltán követte: öngyilkos lett.

Tragikus sorsuknak a jelen kötet egyedülálló tanúságtételt szentel: először jelenik meg egyetlen kötet bordái között a kettős emlékirat: Zsolt Béla utolsó, már betegsége alatt szerzett, és azóta már világhírű regénye, a „Kilenc koffer", valamint Zsolt Ágnes szívet szorongató műve kislánya elvesztéséről és annak auschwitzi meggyilkolásáról.
Zsolt Béla regénye sorspanoráma. Alapötlete telitalálat. 1939 októberében, az európai háború kezdetén Párizsból a Simplon Expresszel Budapestre indult, azzal a frivol kifogással, hogy a felesége által csomagolt kilenc koffert más vonatra fel nem vették volna.

Briliáns ürügy, a ragaszkodás a kilenc kofferhez. Valójában a honvágy sodorta haza az egyébként világcsavargó Zsolt Bélát és feleségét, ahogyan a pesti keserű tréfa mondta hajdanán, hogy még elérjék az utolsó vonatot Auschwitzba.

Zsolt Bélát 1942. július 16-án hívták be munkaszolgálatra, balszerencséjére kegyetlenségükről ismert századparancsnokok uralma alá. Zsolt Bélát sírásónak osztották be Ukrajna erdeiben. Két jóindulatú tiszt átkérte őt a haditudósító századba. A törzstisztek némelyike azonban megirigyelte az író jó sorát, és egy pusztulásra ítélt századhoz helyezték át.

 

Bál a havason - Erdélyi írók antológiája

Bál a havason - Erdélyi írók antológiája
Sorszám: 
62
2 500 Forint
+ postaköltség

A 19–20. század történelmi eseményei, tragédiái, a magyarság sorskérdései „felkergették az irodalmat" a Hargitára vagy a Fogarasi Havasokba. Pedig a 19. század második felében elindult a városiasodás, az épülő-szépülő városok hívták, csábították a hegyi embereket is, a falusi tanítókból lett költőket-írókat. Budapest mintájára Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen az írók kávéházakban találták magukat, hangosan vitatkozva művészetről, politikáról. Újságokat szerkesztettek, egymással versenyezve az olvasó kegyeiért. A városi színházakban magyar drámákat mutattak be, a színház semmihez sem hasonlító illata is belengte a szellem műhelyeit. A kiegyezés előtt Erdély sziget volt a magyar irodalom, a színház számára, ahová sokkal korábban Kelemen László is menekült az elnémetesedett magyar fővárosból. De aztán minden megváltozott, és létrejöttek a szellem tengelyei Budapest és az erdélyi központok között. Most már nem jelző volt az, hogy „erdélyi" vagy „magyar" író, inkább azt jelölte meg, az illető mely vidéken lakik, hol él.

És egyszerre mindez véget ért, jött az első világháború, román megszállás, a trianoni sztrichnin. Határrevízió, határzár. Ki- és áttelepülések, kétségbeesett gyökérkeresés, a történelem félelmetes árjában pörgött és süllyedt „Az elsodort falu." Mit tehet ilyenkor a szellem, az irodalom embere, az író, a költő? Hisz az újraegyesítésben, hisz a magyarság megmaradásában, ezért elkezd politizálni, kapaszkodik az anyaországba, programokat hirdet, harcol, üvölt.

 

Bál a havason: Erdélyi írók antológiája

Előszó

Öleljünk meg egy fát. Mindegy, miféle fajta, legyen egészséges, élő, virágzó. És lehetőleg érjük át két karunkkal. Ha megöleltük, tartsuk is úgy magunkat legalább öt-hat percig. Vagy tovább, ha nem jön arra senki más. Hunyjuk be a szemünket, és próbáljuk megérezni a fa energiáit, rezgéseit. Olykor nem történik semmi, olykor csoda történik. Átvesszük a fa gondolatait. És miért ne vennénk át? A fa ugyanúgy élő organizmus, mint mi, annyi a különbség, hogy ő nehezebben ölel meg bennünket. Tehát koncentráljunk erre a másik élőlényre, és ha eleget ölelgettük, mehetünk tovább. De jegyezzük meg, melyik volt az, és legközelebb is tegyük meg ezt. Ugyanis ő is tudja, hogy megöleltük. És várja a következő ölelést.

 

Sárközi György - Mint oldott kéve, 2. kötet

Sárközi György - Mint oldott kéve, 2. kötet
Sorszám: 
61
2 500 Forint
+ postaköltség

1850-ben, egy évvel a levert magyar szabadságharc után, a megtorlások idején a kor nagy költője, Tompa Mihály írt verset A gólyához címmel, a távoli tájakra repülő vándormadártól kérve, hogy vigye hírét a tragédiát követő letargiának, annak, hogy „mint oldott kéve” széthullhat a nemzet. Ezt a sort választotta a Mednyánszky Cézár tábori főlelkész rendkívül kalandos életéről szóló történelmi regénye címéül a harminckét éves Sárközi György, aki 1931 előtt inkább lírai költőként volt ismert.

Aranyosmedgyesi Mednyánszky Cézár báró átdolgozott visszaemlékezései magyarul 1930-ban jelentek meg Budapesten, fordítója már korábban ismertette a tartalmát, például a Hadtörténeti Közlemények hasábjain. Nem tudjuk, hogy a báró magyarul vagy franciául vetette-e papírra memoárjait 1857-ben, nem sokkal tragikus halála előtt, a dél-francia tengerparton, de bizonyos, hogy a kézirat rokonához, az emigráns Mednyánszky Sándorhoz került Londonba, és ő angolul adta ki a szöveget a rákövetkező évben.

A könyv csak kis példányszámban került forgalomba, The Confessions of a Catholic Priest, azaz Egy katolikus pap vallomásai címmel. Óvári-Avary Károly gimnáziumi tanár és történész negyven­nyolc-negyvenkilences emlékek után kutatva talált rá az egyik kötetre Budapesten, Szumrák Ernő hagyatékában, aki a szabadságharc katonája volt, külföldre menekült, és személyesen ismerte Mednyánszky Cézárt. A tanár tudta, hogy ritkaságot tart a kezében, mert ez a mű nem szerepelt egyik magyar memoár-bibliográfiában sem. Azt is rögtön látta, hogy nemcsak kortörténeti szempontból fontos szöveg, hanem Jókai Mór tollára illő regényt lehet kerekíteni belőle, hiszen adva van egy fiatal hős, aki a keresztet magasra tartva, a rohamozó csapatok előtt ment a csatába, majd emigrált, távollétében ítélte halálra az osztrák császári bíróság, nevét a bitófára szegezték, szerelmes lett egy francia lányba, elhagyta a papi pályát, és egész Ausztráliáig hajózott egy árurakománnyal, mikor pedig azt elvesztette, aranyásónak állt.

 

Sárközi György - Mint oldott kéve, 1. kötet

Sárközi György - Mint oldott kéve, 1. kötet
Sorszám: 
60
2 500 Forint
+ postaköltség

1850-ben, egy évvel a levert magyar szabadságharc után, a megtorlások idején a kor nagy költője, Tompa Mihály írt verset A gólyához címmel, a távoli tájakra repülő vándormadártól kérve, hogy vigye hírét a tragédiát követő letargiának, annak, hogy „mint oldott kéve” széthullhat a nemzet. Ezt a sort választotta a Mednyánszky Cézár tábori főlelkész rendkívül kalandos életéről szóló történelmi regénye címéül a harminckét éves Sárközi György, aki 1931 előtt inkább lírai költőként volt ismert.

Aranyosmedgyesi Mednyánszky Cézár báró átdolgozott visszaemlékezései magyarul 1930-ban jelentek meg Budapesten, fordítója már korábban ismertette a tartalmát, például a Hadtörténeti Közlemények hasábjain. Nem tudjuk, hogy a báró magyarul vagy franciául vetette-e papírra memoárjait 1857-ben, nem sokkal tragikus halála előtt, a dél-francia tengerparton, de bizonyos, hogy a kézirat rokonához, az emigráns Mednyánszky Sándorhoz került Londonba, és ő angolul adta ki a szöveget a rákövetkező évben.

A könyv csak kis példányszámban került forgalomba, The Confessions of a Catholic Priest, azaz Egy katolikus pap vallomásai címmel. Óvári-Avary Károly gimnáziumi tanár és történész negyven­nyolc-negyvenkilences emlékek után kutatva talált rá az egyik kötetre Budapesten, Szumrák Ernő hagyatékában, aki a szabadságharc katonája volt, külföldre menekült, és személyesen ismerte Mednyánszky Cézárt. A tanár tudta, hogy ritkaságot tart a kezében, mert ez a mű nem szerepelt egyik magyar memoár-bibliográfiában sem. Azt is rögtön látta, hogy nemcsak kortörténeti szempontból fontos szöveg, hanem Jókai Mór tollára illő regényt lehet kerekíteni belőle, hiszen adva van egy fiatal hős, aki a keresztet magasra tartva, a rohamozó csapatok előtt ment a csatába, majd emigrált, távollétében ítélte halálra az osztrák császári bíróság, nevét a bitófára szegezték, szerelmes lett egy francia lányba, elhagyta a papi pályát, és egész Ausztráliáig hajózott egy árurakománnyal, mikor pedig azt elvesztette, aranyásónak állt.

 

Sárközi György - Mint oldott kéve, 2. kötet

Ajánlás

1850-ben, egy évvel a levert magyar szabadságharc után, a megtorlások idején a kor nagy költője, Tompa Mihály írt verset A gólyához címmel, a távoli tájakra repülő vándormadártól kérve, hogy vigye hírét a tragédiát követő letargiának, annak, hogy „mint oldott kéve” széthullhat a nemzet. Ezt a sort választotta a Mednyánszky Cézár tábori főlelkész rendkívül kalandos életéről szóló történelmi regénye címéül a harminckét éves Sárközi György, aki 1931 előtt inkább lírai költőként volt ismert.

Aranyosmedgyesi Mednyánszky Cézár báró átdolgozott visszaemlékezései magyarul 1930-ban jelentek meg Budapesten, fordítója már korábban ismertette a tartalmát, például a Hadtörténeti Közlemények hasábjain. Nem tudjuk, hogy a báró magyarul vagy franciául vetette-e papírra memoárjait 1857-ben, nem sokkal tragikus halála előtt, a dél-francia tengerparton, de bizonyos, hogy a kézirat rokonához, az emigráns Mednyánszky Sándorhoz került Londonba, és ő angolul adta ki a szöveget a rákövetkező évben.

 

Sárközi György - Mint oldott kéve 1. kötet

Ajánlás

1850-ben, egy évvel a levert magyar szabadságharc után, a megtorlások idején a kor nagy költője, Tompa Mihály írt verset A gólyához címmel, a távoli tájakra repülő vándormadártól kérve, hogy vigye hírét a tragédiát követő letargiának, annak, hogy „mint oldott kéve” széthullhat a nemzet. Ezt a sort választotta a Mednyánszky Cézár tábori főlelkész rendkívül kalandos életéről szóló történelmi regénye címéül a harminckét éves Sárközi György, aki 1931 előtt inkább lírai költőként volt ismert.

Aranyosmedgyesi Mednyánszky Cézár báró átdolgozott visszaemlékezései magyarul 1930-ban jelentek meg Budapesten, fordítója már korábban ismertette a tartalmát, például a Hadtörténeti Közlemények hasábjain. Nem tudjuk, hogy a báró magyarul vagy franciául vetette-e papírra memoárjait 1857-ben, nem sokkal tragikus halála előtt, a dél-francia tengerparton, de bizonyos, hogy a kézirat rokonához, az emigráns Mednyánszky Sándorhoz került Londonba, és ő angolul adta ki a szöveget a rákövetkező évben.

 

Karinthy Ferenc: Napló, 1974-1991

Karinthy Ferenc: Napló, 1974-1991
Sorszám: 
59
2 500 Forint
+ postaköltség

A Karinthyak mindig a Nagy Művet akarták megírni. Frici egész életében tervezte, de sohasem kezdett neki. Az Utazás a koponyám körül című könyve azonban nemcsak agydaganata történetét mesélte el, de az emberi méltóság nagy regényévé is vált. Egyik fia, Karinthy Gábor, a Fájdalomherceg, saját görcsberándult életének monográfiáját tervezte megírni, hiába. Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetemben helyette is igyekeztem megfejteni élete és az egész család rejtélyét. Másik fia, Cini a saját nagy művének apjáról szóló könyvét tervezte, Karinthy Frigyes címen. Nem írta meg. Helyette naplót vezetett. Önmaga számára rögzítette élete mindennapjait.

Karinthy Ferenc most megjelenő Naplójában élete utolsó éveinek krónikáját követheti végig az olvasó. A szellemes, fordulatos, a kádári konszolidáció hétköznapjait, működését érzékletesen bemutató eseménysort, korrajzot a korabeli anekdotákkal és napi izgalmakkal vegyítő dokumentum betekintést enged egy önmagával és a környezetével folyamatos és intenzív kapcsolatban álló alkotó ember gondolataiba. Az olvasó végül még a rendszerváltás körülményeit is nyomon követheti.

 

Karinthy Ferenc: Napló, 1974-1991

Ajánlás

A Karinthyak mindig a Nagy Művet akarták megírni. Frici egész életében tervezte, de sohasem kezdett neki. Az Utazás a koponyám körül című könyve azonban nemcsak agydaganata történetét mesélte el, de az emberi méltóság nagy regényévé is vált. Egyik fia, Karinthy Gábor, a Fájdalomherceg, saját görcsberándult életének monográfiáját tervezte megírni, hiába. Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetemben helyette is igyekeztem megfejteni élete és az egész család rejtélyét. Másik fia, Cini a saját nagy művének apjáról szóló könyvét tervezte, Karinthy Frigyes címen. Nem írta meg. Helyette naplót vezetett. Önmaga számára rögzítette élete mindennapjait.