Déry Tibor - Kéthangú kiáltás - Niki - Kedves bópeer...!

AZ ÍRÓMŰVÉSZ

A futóvadlövészetben az a szép, hogy a cél mindig mozog. Ha egy kritikus szeretné „belőni” magának Déry Tibort, alaposan fel kell rá készülnie. Nem várja meg a lövést. De nem csak a szakmai ítész bizonytalan. Az olvasó is. Mire átrágja magát a „Befejezetlen mondat”-on, belekezd egy másik műbe – és már egy teljesen más író néz vissza rá. Bizonytalan főszerkesztők, irodalomtanárok, színházi szakemberek. Itt egy teljes életmű, és mozog. Nem lehet eltalálni. Csak ritkán.

A csonttuberkolózisnak már négyéves korában el kellett volna vinnie magával a gyermek Déry Tibort, mégsem tudta megtenni. A kisfiú túl mozgékony volt, kicsúszott a szorításból, elszaladt. Déry jómódú családban nőtt fel, ez a betegség a nincstelenek „jussa”, értelmetlen az egész, hagyjuk is. Tanuljunk a legelegánsabb intézetekben, utazzunk St. Gallenbe, és sajátítsunk el ott nyelveket. Déry Tibor esetében semmi akadálya nem volt a jómódú tanulóéveknek. A St. Gallen-i iskolában, ahol két évet töltött 1911–12-ben, szép nyugodtan megtanult három nyelvet, mintha tudta volna, később ebből fog megélni mint műfordító. Akkor már kereskedelmi iskolát végzett. Apja bérházak tulajdonosa, a századforduló aranykora véget nem érőnek tűnik, a család úgy gondolja, ez már mindig így is marad. A gyerek hazajön, és a Nasici Rt., taringyártással és gőzfűrészeléssel foglalkozó szerb vállalat alkalmazottja lesz kerek hét évre, a világháború sem okoz különösebb törést a család életében.

 

József Attila - Válogatott versek

A magyar művészvilág, szellemi élet sok résztvevőjétől kértek a szerkesztők javaslatot, milyen könyvet ajánlanak a Nemzeti Könyvtárba. Megtisztelt, hogy engem is megkérdeztek. Azt válaszoltam, nem lehet Nemzeti könyvtár József Attila nélkül, márpedig eddig még nem láttam műveit a sorozatban. Azt a választ kaptam, hogy a javaslatnak örülnek, de az utóbbi időben az egyes köteteket az ajánló látja el bevezetővel és jegyzetekkel. Vagyis elkészíti az ő személyes példányát.

Vállaltam a feladatot, arra gondolva, hogy hála Istennek, az országban sok József Attila kötet forog, sok száz között elmegy egy kicsit más, ami nekem is sajátom.

De azután megijedtem. Milyen jegyzeteket írhatok, hiszen nem vagyok esztéta? És különben is, József Attiláról nagyszerű tanulmányok tömege jelent már meg, nálam sokkal különb irodalmároktól. Éppen a múlt héten olvastam egy remek vadonatúj írást a Flóra versekről.
Mégis vállaltam, mert mindennél fontosabbnak tartom, hogy József Attila művei jelen legyenek abban a válogatásban, ami összefoglaló igénnyel jeleníti meg a magyar irodalmat. Még akkor is, ha ebben a sorozatban nagyszerű remekművek sora mellet olyan szerzők is szerepelnek, akik nem állnak közel hozzám.

 

Szerb Antal - Utas és holdvilág - Pendragon legenda - Vörösmarty tanulmányok

Ajánlás

Zsibong az osztály, valamit kezdeni kell velük, lekötni a szanaszét kalandozó, minden ingerre odaforduló – és így a tanárt azonnal cserbenhagyó – kamaszfigyelmet. Nem tudom, melyik órán, miről jutott eszembe, hogy a Pendragon legendáról kezdjek el mesélni. És nemcsak a rózsakeresztes titkokról, a középkori misztikusokról, vagy épp a könyvtárban bimbózó szerelmekről – lenyűgözött, hogy egy hercegnő is belebolondulhat egy könyvmoly történészbe… –, hanem azokról a Szerb Antal-mondatokról is, amelyek nyugtalanítottak.

 

Schwajda György - Válogatott drámák

Na, majd most…

Az egyik apám első drámája, a Bohóc, amellyel sikerült rögtön drámapályázatot nyernie, és utána megvalósítania a „magyar álmot” – tűzoltókészülék-ellenőrből egyszerre író, dramaturg és színházi ember lenni. Belül valahol azonban megmaradt kisembernek, ahogy a hősei is. Nála senki se keressen gáncs nélküli lovagokat és hősszerelmeseket – gyarló, nyomorult, a rohanó világgal lépést tartani alig tudó, kiszolgáltatott emberekről szólnak a művek. És női sorsokról. Mert gondolhatjuk, hogy a Csoda Vencele éli át a tragédiát, a valódi dráma azonban Veronikáé. Aki ébren próbál maradni a rémálomban, aki kétségbeesve igyekszik megkapaszkodni a valóság egy aprócska morzsájában. Vagy a Szent Család Anyája, aki szívszorító, ugyanakkor gusztustalan módon machinálva akar szeretetet kicsikarni azokból, akik körülötte élnek. Sőt, ott van az 1992-ben bemutatott Száz év magány, Gabriel Garcia Marquez fantasztikus könyvének színpadi adaptációja – Ursula története családról, életről és halálról. Világsiker lett, köszönhetően a fantasztikus Törőcsik Marinak, Garas Dezsőnek, Kézdy Györgynek, Taub János rendezőnek és a Szolnoki Szigligeti Színház csapatának. És helyet kapott ebben a csonka válogatásban az utolsó önálló műve is, a Miatyánk – egy furcsa életkeresés, helykeresés története.

 

Illyés Gyula - Hunok Párisban

Hunok Parisban

Lectori salutem
Illyés Gyula a Hunok Párizsban című prózájában a XX. század második évtizede Párizsának hangulatát idézi meg. Az ott töltött idő, a néhány év meghatározó számára. „Párizs tett magyarrá”, vallja a költő a Kortársban 1974-ben megjelent beszélgetésében. Illyés Párizs-szeretete a hely szelleméből, a genius lociból táplálkozott. A fiatal író, látva az egyszerű francia ember világhoz és Franciaországhoz való viszonyát, ismeri fel a szabadság és hazaszeretet összetartozásának fontosságát.

 

Hamvas Béla - Öt géniusz - esszék

Egy alig ismert szellemóriás
Hamvas Béla a magyar irodalomnak, a magyar szellem történetének magányos cédrusa.
Nem annyira magányos, társtalan és meg nem értett, mint Csontváry – de saját korában reménytelenül idegen lángelme. Nem olyan drámai, mint Ady vagy Füst Milán, nem olyan irodalmi kóborlovag, mint Márai, nem olyan lírai, mint Krúdy, nem olyan intellektuális világfi, mint Szentkuthy Miklós. De mindezek magányossága rokon az övével, és Bartók egyetemessége és asztrális egyedülléte, kozmikus érzékenysége és ébersége is. Mennyi monumentalitás, mennyi zordon nagyság – a Himalájának nincs ennyi csúcsa…

 

Szabó Magda - Abigél

Életbe oltott életek
Szabó Magda csodája
Szabó Magda 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, és mégsem. Reggel még benne volt a lapokban, de az átadásra már nem mehetett el. Visszavonták tőle. Az indoklás szerint (ami nem hivatalos) részben azért, mert tudott latinul, ráadásul tanította is. Részben „polgári származása” miatt. (Ha tudták volna, hogy ógörögből is perfekt, tán még el is ítélik.)

 

Eötvös Károly - Utazás a Balaton körül

Magyarország térképét nem tudom elképzelni a Duna és a Tisza határozott vonalai nélkül. De ugyanígy hozzátartozik a képhez – és hozzátartozik Magyarországhoz gyönyörűséges tavunk, a Balaton.

Eötvös Károly óta sok minden megváltozott. Utak, épületek, kikötők, nyáridőben emberek sokasága. De amíg világ a világ, csodálni fogják a Balaton környéki hegyeket: állni fog a Badacsony, Szigliget, a Szentgyörgy-hegy, a Fülöp-hegy, a Csobánc és a többi varázslatos domb, és fel fog kelni a Nap, aminek arannyá váló korongját áhítattal nézik az itt lakók és az ide látogatók, és az ezüsthíd is ugyanúgy köti össze telihold idején a Balaton északi partját a déli oldallal.

 

Illyés Gyula - Hunok Párisban

Illyés Gyula - Hunok Párisban
Sorszám: 
48
2 500 Forint
+ postaköltség

Hunok Parisban

Lectori salutem
Illyés Gyula a Hunok Párizsban című prózájában a XX. század második évtizede Párizsának hangulatát idézi meg. Az ott töltött idő, a néhány év meghatározó számára. „Párizs tett magyarrá”, vallja a költő a Kortársban 1974-ben megjelent beszélgetésében. Illyés Párizs-szeretete a hely szelleméből, a genius lociból táplálkozott. A fiatal író, látva az egyszerű francia ember világhoz és Franciaországhoz való viszonyát, ismeri fel a szabadság és hazaszeretet összetartozásának fontosságát.

„Végigjártam a kiállítási helyiségeket, a moderneket persze: órákig álltam a könyvesboltok utcára kitett ládái előtt, az új könyveket és folyóiratokat, ugyancsak a moderneket lapozgatva”, írja a könyvben, „a legújabb festmény, a legújabb gondolat, a legújabb remény, a legújabb közlemény kellett.” Nem Ady „álom” városa kellett neki, a XX. század eleji Párizst imádta: hogyan lehet hétfőn a keddet is megélni, a jelenben a jövőre is gondolni, újat alkotni.

 

Hamvas Béla - Öt géniusz - esszék

Hamvas Béla - Öt géniusz - esszék
Sorszám: 
47
2 500 Forint
+ postaköltség

Egy alig ismert szellemóriás
Hamvas Béla a magyar irodalomnak, a magyar szellem történetének magányos cédrusa.
Nem annyira magányos, társtalan és meg nem értett, mint Csontváry – de saját korában reménytelenül idegen lángelme. Nem olyan drámai, mint Ady vagy Füst Milán, nem olyan irodalmi kóborlovag, mint Márai, nem olyan lírai, mint Krúdy, nem olyan intellektuális világfi, mint Szentkuthy Miklós. De mindezek magányossága rokon az övével, és Bartók egyetemessége és asztrális egyedülléte, kozmikus érzékenysége és ébersége is. Mennyi monumentalitás, mennyi zordon nagyság – a Himalájának nincs ennyi csúcsa… És ha hozzávesszük mindezekhez Kerényi csillogását, Weöres álarcok mögötti időtlen metafizikáját s még megannyi sziporkázó értéket, okos tanítást vagy világot értelmező bölcsességet, nem is értjük, hogy a magyar szellemnek ebben az arany századában miért is kellett Hamvasnak ismeretlenként, szinte észrevétlenül sírba szállnia. Ha jól tudom, egy rövid, szemérmes, neki dedikált vers (az Új Emberben, Hoványi János akkoriban sem ismert és ma sem nagyon számon tartott költőtől): ez volt az egyetlen nekrológ, amellyel a nemzet búcsúztatta.

 

Móra Ferenc - Kincskereső kisködmön - A magyar paraszt - Ének a búzamezőkről

Móra Ferenc - Kincskereső kisködmön - A magyar paraszt - Ének a búzamezőkről
Sorszám: 
40
2 500 Forint
+ postaköltség

„A szeretet az élet”

Mondják, hogy a legnagyobb írói vakmerőség az efféle egyszerű igazságok leírásához kell. Ennél nagyobb manapság tán csak annak bevallásához szükségeltetik, hogy felnőtt olvasóként még mindig könnybe lábad az ember szeme, mire eddig a sorig, a Kincskereső kisködmön zárómondatáig eljut. Márpedig ez velem s a családomban élőkkel többször is előfordult. Idén karácsonykor, mikor már gyerekeim betűzgették Móra Ferenc halhatatlanná vált könyvét, édesanyám, a nagymuzsalyi tanárnő jutott eszembe, aki a kötelező olvasmány tanórai előadása közben könnyeivel küszködött boglyasfejű kisiskolásai körében.

Nézem fiaim igyekezetét, a gőzölgő fejeket a sorok fölött, és én is elérzékenyedem. Hazagondolok. Még csak égbelátó sem kell hozzá, hogy gyermeki önmagamat visszaidézzem.  Nálunk, Nagymuzsalyban a hegy valóban kinccsel, arannyal van tele, ami sok bajt hozhat még ránk. Most igazán elkelne Móra bölcsessége a sok okoskodó ember között. De jó volna, ha az ukránok is olvasnák Mórát!

 

Móra Ferenc - Kincskereső kisködmön - A magyar paraszt - Ének a búzamezőkről

„A szeretet az élet”

Mondják, hogy a legnagyobb írói vakmerőség az efféle egyszerű igazságok leírásához kell. Ennél nagyobb manapság tán csak annak bevallásához szükségeltetik, hogy felnőtt olvasóként még mindig könnybe lábad az ember szeme, mire eddig a sorig, a Kincskereső kisködmön zárómondatáig eljut. Márpedig ez velem s a családomban élőkkel többször is előfordult. Idén karácsonykor, mikor már gyerekeim betűzgették Móra Ferenc halhatatlanná vált könyvét, édesanyám, a nagymuzsalyi tanárnő jutott eszembe, aki a kötelező olvasmány tanórai előadása közben könnyeivel küszködött boglyasfejű kisiskolásai körében. Nézem fiaim igyekezetét, a gőzölgő fejeket a sorok fölött, és én is elérzékenyedem. Hazagondolok. Még csak égbelátó sem kell hozzá, hogy gyermeki önmagamat visszaidézzem.  Nálunk, Nagymuzsalyban a hegy valóban kinccsel, arannyal van tele, ami sok bajt hozhat még ránk. Most igazán elkelne Móra bölcsessége a sok okoskodó ember között. De jó volna, ha az ukránok is olvasnák Mórát!

 

Németh László - Egető Eszter 1-2.

Németh László - Egető Eszter 1-2.
Sorszám: 
41
5 000 Forint
+ postaköltség

Németh László „szelíd” ember, aki vallotta, hogy „a földet örökölni”, azaz Isten eredeti gondolata szerint rendezni dolgainkat és megélni életünket, csak szelídségben lehet; egyébként elherdáljuk az örökségünket, benne saját életünket, másokét, népet, nemzetet, értékeket, lakott földet, mindent. Nem vagyunk messze ettől. Németh László üzenete aktuálisabb, mint valaha, egy tékozló világban.

Németh László kiváló emberismerő, az emberi, ezen belül a női lélek minden rezdülését tökéletesen ismeri, és leheletfinom érzékenységgel, tapintattal, finomsággal tárja ezt elénk. Hemzseg ezektől a gyöngyszemektől az Égető Eszter is.

Aki pedig így ismeri az emberi rezdüléseket, „motívumokat”, az nemcsak az egyes ember szívének dobbanásait vagy a házasság és a családi élet zörejeit, hanem a társadalom, magyar társadalmunk minden üzemi zaját is hallja, nemcsak a robbanásokat. Aki ilyen érzékeny, az észrevesz olyan bajokat, amelyeket más soha, ezért csak ő tudja azt problémaként megfogalmazni. Ez az érzékenység: küldetés.

 

Németh László - Egető Eszter 1.

Németh László - Egető Eszter 1.
Sorszám: 
42
2 500 Forint
+ postaköltség

Németh László „szelíd” ember, aki vallotta, hogy „a földet örökölni”, azaz Isten eredeti gondolata szerint rendezni dolgainkat és megélni életünket, csak szelídségben lehet; egyébként elherdáljuk az örökségünket, benne saját életünket, másokét, népet, nemzetet, értékeket, lakott földet, mindent. Nem vagyunk messze ettől. Németh László üzenete aktuálisabb, mint valaha, egy tékozló világban.

Németh László kiváló emberismerő, az emberi, ezen belül a női lélek minden rezdülését tökéletesen ismeri, és leheletfinom érzékenységgel, tapintattal, finomsággal tárja ezt elénk. Hemzseg ezektől a gyöngyszemektől az Égető Eszter is.

Aki pedig így ismeri az emberi rezdüléseket, „motívumokat”, az nemcsak az egyes ember szívének dobbanásait vagy a házasság és a családi élet zörejeit, hanem a társadalom, magyar társadalmunk minden üzemi zaját is hallja, nemcsak a robbanásokat. Aki ilyen érzékeny, az észrevesz olyan bajokat, amelyeket más soha, ezért csak ő tudja azt problémaként megfogalmazni. Ez az érzékenység: küldetés.

 

Németh László - Égető Eszter

„Boldogok a szelídek,
mert ők öröklik a földet.”
(Máté 5,5)

Németh László „szelíd” ember, aki vallotta, hogy „a földet örökölni”, azaz Isten eredeti gondolata szerint rendezni dolgainkat és megélni életünket, csak szelídségben lehet; egyébként elherdáljuk az örökségünket, benne saját életünket, másokét, népet, nemzetet, értékeket, lakott földet, mindent. Nem vagyunk messze ettől. Németh László üzenete aktuálisabb, mint valaha, egy tékozló világban.

Németh László kiváló emberismerő, az emberi, ezen belül a női lélek minden rezdülését tökéletesen ismeri, és leheletfinom érzékenységgel, tapintattal, finomsággal tárja ezt elénk. Hemzseg ezektől a gyöngyszemektől az Égető Eszter is. Aki pedig így ismeri az emberi rezdüléseket, „motívumokat”, az nemcsak az egyes ember szívének dobbanásait vagy a házasság és a családi élet zörejeit, hanem a társadalom, magyar társadalmunk minden üzemi zaját is hallja, nemcsak a robbanásokat. Aki ilyen érzékeny, az észrevesz olyan bajokat, amelyeket más soha, ezért csak ő tudja azt problémaként megfogalmazni. Ez az érzékenység: küldetés.