Szabó Magda - Abigél

Életbe oltott életek
Szabó Magda csodája
Szabó Magda 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, és mégsem. Reggel még benne volt a lapokban, de az átadásra már nem mehetett el. Visszavonták tőle. Az indoklás szerint (ami nem hivatalos) részben azért, mert tudott latinul, ráadásul tanította is. Részben „polgári származása” miatt. (Ha tudták volna, hogy ógörögből is perfekt, tán még el is ítélik.)

 

Eötvös Károly - Utazás a Balaton körül

Magyarország térképét nem tudom elképzelni a Duna és a Tisza határozott vonalai nélkül. De ugyanígy hozzátartozik a képhez – és hozzátartozik Magyarországhoz gyönyörűséges tavunk, a Balaton.

Eötvös Károly óta sok minden megváltozott. Utak, épületek, kikötők, nyáridőben emberek sokasága. De amíg világ a világ, csodálni fogják a Balaton környéki hegyeket: állni fog a Badacsony, Szigliget, a Szentgyörgy-hegy, a Fülöp-hegy, a Csobánc és a többi varázslatos domb, és fel fog kelni a Nap, aminek arannyá váló korongját áhítattal nézik az itt lakók és az ide látogatók, és az ezüsthíd is ugyanúgy köti össze telihold idején a Balaton északi partját a déli oldallal.

 

Illyés Gyula - Hunok Párisban

Illyés Gyula - Hunok Párisban
Sorszám: 
48
2 500 Forint
+ postaköltség

Hunok Parisban

Lectori salutem
Illyés Gyula a Hunok Párizsban című prózájában a XX. század második évtizede Párizsának hangulatát idézi meg. Az ott töltött idő, a néhány év meghatározó számára. „Párizs tett magyarrá”, vallja a költő a Kortársban 1974-ben megjelent beszélgetésében. Illyés Párizs-szeretete a hely szelleméből, a genius lociból táplálkozott. A fiatal író, látva az egyszerű francia ember világhoz és Franciaországhoz való viszonyát, ismeri fel a szabadság és hazaszeretet összetartozásának fontosságát.

„Végigjártam a kiállítási helyiségeket, a moderneket persze: órákig álltam a könyvesboltok utcára kitett ládái előtt, az új könyveket és folyóiratokat, ugyancsak a moderneket lapozgatva”, írja a könyvben, „a legújabb festmény, a legújabb gondolat, a legújabb remény, a legújabb közlemény kellett.” Nem Ady „álom” városa kellett neki, a XX. század eleji Párizst imádta: hogyan lehet hétfőn a keddet is megélni, a jelenben a jövőre is gondolni, újat alkotni.

 

Hamvas Béla - Öt géniusz - esszék

Hamvas Béla - Öt géniusz - esszék
Sorszám: 
47
2 500 Forint
+ postaköltség

Egy alig ismert szellemóriás
Hamvas Béla a magyar irodalomnak, a magyar szellem történetének magányos cédrusa.
Nem annyira magányos, társtalan és meg nem értett, mint Csontváry – de saját korában reménytelenül idegen lángelme. Nem olyan drámai, mint Ady vagy Füst Milán, nem olyan irodalmi kóborlovag, mint Márai, nem olyan lírai, mint Krúdy, nem olyan intellektuális világfi, mint Szentkuthy Miklós. De mindezek magányossága rokon az övével, és Bartók egyetemessége és asztrális egyedülléte, kozmikus érzékenysége és ébersége is. Mennyi monumentalitás, mennyi zordon nagyság – a Himalájának nincs ennyi csúcsa… És ha hozzávesszük mindezekhez Kerényi csillogását, Weöres álarcok mögötti időtlen metafizikáját s még megannyi sziporkázó értéket, okos tanítást vagy világot értelmező bölcsességet, nem is értjük, hogy a magyar szellemnek ebben az arany századában miért is kellett Hamvasnak ismeretlenként, szinte észrevétlenül sírba szállnia. Ha jól tudom, egy rövid, szemérmes, neki dedikált vers (az Új Emberben, Hoványi János akkoriban sem ismert és ma sem nagyon számon tartott költőtől): ez volt az egyetlen nekrológ, amellyel a nemzet búcsúztatta.

 

Móra Ferenc - Kincskereső kisködmön - A magyar paraszt - Ének a búzamezőkről

Móra Ferenc - Kincskereső kisködmön - A magyar paraszt - Ének a búzamezőkről
Sorszám: 
40
2 500 Forint
+ postaköltség

„A szeretet az élet”

Mondják, hogy a legnagyobb írói vakmerőség az efféle egyszerű igazságok leírásához kell. Ennél nagyobb manapság tán csak annak bevallásához szükségeltetik, hogy felnőtt olvasóként még mindig könnybe lábad az ember szeme, mire eddig a sorig, a Kincskereső kisködmön zárómondatáig eljut. Márpedig ez velem s a családomban élőkkel többször is előfordult. Idén karácsonykor, mikor már gyerekeim betűzgették Móra Ferenc halhatatlanná vált könyvét, édesanyám, a nagymuzsalyi tanárnő jutott eszembe, aki a kötelező olvasmány tanórai előadása közben könnyeivel küszködött boglyasfejű kisiskolásai körében.

Nézem fiaim igyekezetét, a gőzölgő fejeket a sorok fölött, és én is elérzékenyedem. Hazagondolok. Még csak égbelátó sem kell hozzá, hogy gyermeki önmagamat visszaidézzem.  Nálunk, Nagymuzsalyban a hegy valóban kinccsel, arannyal van tele, ami sok bajt hozhat még ránk. Most igazán elkelne Móra bölcsessége a sok okoskodó ember között. De jó volna, ha az ukránok is olvasnák Mórát!

 

Móra Ferenc - Kincskereső kisködmön - A magyar paraszt - Ének a búzamezőkről

„A szeretet az élet”

Mondják, hogy a legnagyobb írói vakmerőség az efféle egyszerű igazságok leírásához kell. Ennél nagyobb manapság tán csak annak bevallásához szükségeltetik, hogy felnőtt olvasóként még mindig könnybe lábad az ember szeme, mire eddig a sorig, a Kincskereső kisködmön zárómondatáig eljut. Márpedig ez velem s a családomban élőkkel többször is előfordult. Idén karácsonykor, mikor már gyerekeim betűzgették Móra Ferenc halhatatlanná vált könyvét, édesanyám, a nagymuzsalyi tanárnő jutott eszembe, aki a kötelező olvasmány tanórai előadása közben könnyeivel küszködött boglyasfejű kisiskolásai körében. Nézem fiaim igyekezetét, a gőzölgő fejeket a sorok fölött, és én is elérzékenyedem. Hazagondolok. Még csak égbelátó sem kell hozzá, hogy gyermeki önmagamat visszaidézzem.  Nálunk, Nagymuzsalyban a hegy valóban kinccsel, arannyal van tele, ami sok bajt hozhat még ránk. Most igazán elkelne Móra bölcsessége a sok okoskodó ember között. De jó volna, ha az ukránok is olvasnák Mórát!

 

Németh László - Egető Eszter 1-2.

Németh László - Egető Eszter 1-2.
Sorszám: 
41
5 000 Forint
+ postaköltség

Németh László „szelíd” ember, aki vallotta, hogy „a földet örökölni”, azaz Isten eredeti gondolata szerint rendezni dolgainkat és megélni életünket, csak szelídségben lehet; egyébként elherdáljuk az örökségünket, benne saját életünket, másokét, népet, nemzetet, értékeket, lakott földet, mindent. Nem vagyunk messze ettől. Németh László üzenete aktuálisabb, mint valaha, egy tékozló világban.

Németh László kiváló emberismerő, az emberi, ezen belül a női lélek minden rezdülését tökéletesen ismeri, és leheletfinom érzékenységgel, tapintattal, finomsággal tárja ezt elénk. Hemzseg ezektől a gyöngyszemektől az Égető Eszter is.

Aki pedig így ismeri az emberi rezdüléseket, „motívumokat”, az nemcsak az egyes ember szívének dobbanásait vagy a házasság és a családi élet zörejeit, hanem a társadalom, magyar társadalmunk minden üzemi zaját is hallja, nemcsak a robbanásokat. Aki ilyen érzékeny, az észrevesz olyan bajokat, amelyeket más soha, ezért csak ő tudja azt problémaként megfogalmazni. Ez az érzékenység: küldetés.

 

Németh László - Egető Eszter 1.

Németh László - Egető Eszter 1.
Sorszám: 
42
2 500 Forint
+ postaköltség

Németh László „szelíd” ember, aki vallotta, hogy „a földet örökölni”, azaz Isten eredeti gondolata szerint rendezni dolgainkat és megélni életünket, csak szelídségben lehet; egyébként elherdáljuk az örökségünket, benne saját életünket, másokét, népet, nemzetet, értékeket, lakott földet, mindent. Nem vagyunk messze ettől. Németh László üzenete aktuálisabb, mint valaha, egy tékozló világban.

Németh László kiváló emberismerő, az emberi, ezen belül a női lélek minden rezdülését tökéletesen ismeri, és leheletfinom érzékenységgel, tapintattal, finomsággal tárja ezt elénk. Hemzseg ezektől a gyöngyszemektől az Égető Eszter is.

Aki pedig így ismeri az emberi rezdüléseket, „motívumokat”, az nemcsak az egyes ember szívének dobbanásait vagy a házasság és a családi élet zörejeit, hanem a társadalom, magyar társadalmunk minden üzemi zaját is hallja, nemcsak a robbanásokat. Aki ilyen érzékeny, az észrevesz olyan bajokat, amelyeket más soha, ezért csak ő tudja azt problémaként megfogalmazni. Ez az érzékenység: küldetés.

 

Németh László - Égető Eszter

„Boldogok a szelídek,
mert ők öröklik a földet.”
(Máté 5,5)

Németh László „szelíd” ember, aki vallotta, hogy „a földet örökölni”, azaz Isten eredeti gondolata szerint rendezni dolgainkat és megélni életünket, csak szelídségben lehet; egyébként elherdáljuk az örökségünket, benne saját életünket, másokét, népet, nemzetet, értékeket, lakott földet, mindent. Nem vagyunk messze ettől. Németh László üzenete aktuálisabb, mint valaha, egy tékozló világban.

Németh László kiváló emberismerő, az emberi, ezen belül a női lélek minden rezdülését tökéletesen ismeri, és leheletfinom érzékenységgel, tapintattal, finomsággal tárja ezt elénk. Hemzseg ezektől a gyöngyszemektől az Égető Eszter is. Aki pedig így ismeri az emberi rezdüléseket, „motívumokat”, az nemcsak az egyes ember szívének dobbanásait vagy a házasság és a családi élet zörejeit, hanem a társadalom, magyar társadalmunk minden üzemi zaját is hallja, nemcsak a robbanásokat. Aki ilyen érzékeny, az észrevesz olyan bajokat, amelyeket más soha, ezért csak ő tudja azt problémaként megfogalmazni. Ez az érzékenység: küldetés.

 

Madách Imre - Az ember tragédiája

Madách Imre - Az ember tragédiája
Sorszám: 
38
2 500 Forint
+ postaköltség

Lectori salutem, sőt tán sokkal inkább lectori laudam, vagyis nem egyszerűen üdvözlet, hanem tisztelet az Olvasónak! Egy olyan könyvet vesz ugyanis a kezébe, amely az idő múlásával egyre hatalmasabb, egyre nehezebben megmászható hegyorommá válik: e nagyszerű mű megértésének elsődleges nehézsége egyre inkább nem abban áll, amit mond, hanem abban, ahogy mondja.

 

Madách Imre - Az ember tragédiája

Madách
Lectori salutem, sőt tán sokkal inkább lectori laudam, vagyis nem egyszerűen üdvözlet, hanem tisztelet az Olvasónak! Egy olyan könyvet vesz ugyanis a kezébe, amely az idő múlásával egyre hatalmasabb, egyre nehezebben megmászható hegyorommá válik: e nagyszerű mű megértésének elsődleges nehézsége egyre inkább nem abban áll, amit mond, hanem abban, ahogy mondja.

A magyar nyelv egyik legnagyobb géniusza, Arany János, mikor Madáchtól megkapta a Tragédia kéziratát, a mintegy négyezer soros drámai költeményben – érintetlenül hagyva és nagyra értékelve a mű egyedülállóan gazdag gondolati szerkezetét – több mint ötezer helyesírási és stilisztikai javítást javasolt, amelyet Madách őszinte tisztelettel el is fogadott. Mégis, mindezzel együtt, másfél évszázad múltán, nyelvünk változásával – külső segítség, valaminő „fordítás” nélkül – egyre több szó, s így egyre több gondolat és mondat hullik ki a mai olvasók túlnyomó többsége számára a mű szövetéből.

 

Nemeskürty István - Önfia vágta sebét

Köztünk élő klasszikus

Mészáros Lázár, az 1848/49-es szabadságharc kormányának hadügyminisztere a Tudós Társaságon elmondott székfoglaló beszédében a korszerű magyar hadsereg alapjait rakta le – és sürgette az akkor már több évtizede fennálló Ludovika Katonai Akadémia átszerezését. Mészáros Lázár legtöbbször Olaszországban teljesített szolgálatot, hat nyelven beszélt, tudományos írásokat közölt, sőt, foglalkozott irodalommal, ezen belül költészettel, érdekelte a festészet, a vizualitás.

 

Venetianer Lajos - A magyar zsidóság története

Venetianer Lajos- A magyar zsidóság története
Sorszám: 
30
2 500 Forint
+ postaköltség

A múlt század első éveiben, amikor a régészet soha nem látott fejlődésnek indult, és az ásatások a megfelelő módon elindulhattak, találtak egy sírt. Pannóniából, a római korból való, úgy háromszáz körül temethettek el egy fiatal nőt, a mai Aquincum területén. Septima Maria, ez volt a sírkőre vésve, és a rokonok fontosnak tartották közölni az utókorral, hogy a fiatal lány zsidó vallású. Engedjük szabadon a fantáziánkat, képzeljük el azt a kort, azt a fiatal lányt. Keserveit, boldogságát. Hogy nézhetett ki. Mit szeretett, kit szeretett, miben járt, milyen ruhában, milyen volt nevetése, milyen volt szomorúságában. És hogyan gyakorolta akkor a zsidó vallást.

Venetianer Lajos is rajongott a régészetért. Egyik első nagy munkájában a régészeti kutatások eredményeit igyekezett a Bibliában leírt események igazolására felhasználni. Nagy lelkesen vette észre, hogy valóban igazolják a kutatások az ott leírtakat. Sőt, felfedezte magának a kazár népet, amelyik kapcsolatban volt a vándorló magyarokkal, olyannyira, hogy a két nép nagy része közösen keresett új hazát magának. Egyetértésben, békében.

 

Venetianer Lajos - A magyar zsidóság története

A múlt század első éveiben, amikor a régészet soha nem látott fejlődésnek indult, és az ásatások a megfelelő módon elindulhattak, találtak egy sírt. Pannóniából, a római korból való, úgy háromszáz körül temethettek el egy fiatal nőt, a mai Aquincum területén. Septima Maria, ez volt a sírkőre vésve, és a rokonok fontosnak tartották közölni az utókorral, hogy a fiatal lány zsidó vallású. Engedjük szabadon a fantáziánkat, képzeljük el azt a kort, azt a fiatal lányt. Keserveit, boldogságát. Hogy nézhetett ki. Mit szeretett, kit szeretett, miben járt, milyen ruhában, milyen volt nevetése, milyen volt szomorúságában. És hogyan gyakorolta akkor a zsidó vallást.

Venetianer Lajos is rajongott a régészetért. Egyik első nagy munkájában a régészeti kutatások eredményeit igyekezett a Bibliában leírt események igazolására felhasználni. Nagy lelkesen vette észre, hogy valóban igazolják a kutatások az ott leírtakat. Sőt, felfedezte magának a kazár népet, amelyik kapcsolatban volt a vándorló magyarokkal, olyannyira, hogy a két nép nagy része közösen keresett új hazát magának. Egyetértésben, békében.

 

Kosztolányi Dezső - Nero a véres költő - Pacsirta - Édes Anna

Kosztolányi Dezső - Nero a vérek költő - Pacsirta - Édes Anna
Sorszám: 
27
2 500 Forint
+ postaköltség

Kosztolányi Ágoston 1848 végén jelentette be Csantavéren, a falu egyik legkülső házában, hideg téli estén, hogy a forradalom katonái közé akar állni. Tizenhat volt és merész. Kapott is akkora pofont, hogy a kemence mögé esett. Apja állt a pofon mögött, Kosztolányi János, aki ugyan rokonszenvezett a forradalommal, de a fiát nem engedte volna. Ám az anya, Filánczy Veronika a fia mellé állt. Menjen, ha kell neki meg a nemzetnek a szabadság. Kosztolányi János tán kissé el is szégyellte magát. Hogy az anya hagyja a fiút, ő meg félti a nemzet megvédésétől! Ágoston tehát mehetett, anyai jóváhagyással, hamar el is érte Bem seregét, jól teljesített, a levelei (akkoriban kiváló volt a posta és gyors) siettek mindig haza, ahol szülei boldogan olvasták hős fiúk sorait. Bem tábornok könnyen nevezett ki tiszteket, a fiatal fiú hamarost századosként loholt mellette.