Kosztolányi Dezső - Nero a véres költő - Pacsirta - Édes Anna

Dezső István Izabella elindul
Kosztolányi Ágoston 1848 végén jelentette be Csantavéren, a falu egyik legkülső házában, hideg téli estén, hogy a forradalom katonái közé akar állni. Tizenhat volt és merész. Kapott is akkora pofont, hogy a kemence mögé esett. Apja állt a pofon mögött, Kosztolányi János, aki ugyan rokonszenvezett a forradalommal, de a fiát nem engedte volna. Ám az anya, Filánczy Veronika a fia mellé állt. Menjen, ha kell neki meg a nemzetnek a szabadság. Kosztolányi János tán kissé el is szégyellte magát. Hogy az anya hagyja a fiút, ő meg félti a nemzet megvédésétől! Ágoston tehát mehetett, anyai jóváhagyással, hamar el is érte Bem seregét, jól teljesített, a levelei (akkoriban kiváló volt a posta és gyors) siettek mindig haza, ahol szülei boldogan olvasták hős fiúk sorait. Bem tábornok könnyen nevezett ki tiszteket, a fiatal fiú hamarost századosként loholt mellette.

 

Rejtő Jenő - A három testőr Afrikában - Piszkos Fred közbelép - Csontbrigád

Rejtő Jenő - A három testőr Afrikában - Piszkos Fred közbelép - Csontbrigád
Sorszám: 
25
2 500 Forint
+ postaköltség

A tragikomikum szülőapja
Nem tévedés a cím. A szülő apa képe teljességgel rendben van, ha Rejtő Jenőre emlékezünk. A huszadik században összekeveredtek a műfajok, a stílusok, az általános káosz egyik megjelenési formája volt a tragikomédia. Nem csak a színpadon, az életben, a mindennapokban is. Rejtő Jenő vagy Reich Jenő, vagy P. Howard, vagy Gibson Lavery regénykomédiákat írt. Nem is akármilyeneket. Sipulusszal (Rákosi Viktorral) és Karinthy Frigyessel való barátsága termőtalaj volt műveihez. Ellenállhatatlan humora, bája, nyelvi leleményei a legnagyobbak közé emelték. És akik ide emelték, nem a kritikusok, irodalomtörténészek – hanem a valódi befogadó, az olvasóközönség. Ma már ez is kihalófélben levő fogalom: „olvasóközönség.” Rejtő Jenő ült az Andrássy úton, a Japán Kávéház teraszán, és írt.

 

Rejtő Jenő - A három testőr Afrikában - Piszkos Fred közbelép - Csontbrigád

A tragikomikum szülőapja
Nem tévedés a cím. A szülő apa képe teljességgel rendben van, ha Rejtő Jenőre emlékezünk. A huszadik században összekeveredtek a műfajok, a stílusok, az általános káosz egyik megjelenési formája volt a tragikomédia. Nem csak a színpadon, az életben, a mindennapokban is. Rejtő Jenő vagy Reich Jenő, vagy P. Howard, vagy Gibson Lavery regénykomédiákat írt. Nem is akármilyeneket. Sipulusszal (Rákosi Viktorral) és Karinthy Frigyessel való barátsága termőtalaj volt műveihez. Ellenállhatatlan humora, bája, nyelvi leleményei a legnagyobbak közé emelték. És akik ide emelték, nem a kritikusok, irodalomtörténészek – hanem a valódi befogadó, az olvasóközönség. Ma már ez is kihalófélben levő fogalom: „olvasóközönség.” Rejtő Jenő ült az Andrássy úton, a Japán Kávéház teraszán, és írt. Szemben volt a kiadója, oda vitte át a pincér a sorokat, kapott értük pénzt, ezért az író kapott újabb kávét, és írhatott tovább. Tragikomédia.

 

Széchenyi Zsigmond - Ahogy elkezdődött

BWANA KELELE

„Csöndlegyen úr.” Ez az abesszín név ragadt rá gróf Széchenyi Zsigmondra, amikor szerte a világon már ismerték műveit, a szafarikon várták felbukkanását, amikor csodálták vadászművészetét. Mert a vadászat sporttá, és egyesek szerint művészetté vált a tizenkilencedik század utolsó éveitől a második világháborúig. Gróf Széchenyi Zsigmond nem tett mást, mint megvalósította gyermekkori álmát. Volt honnan példát vennie, a családban sok megszállott vadász volt, bár a felmenők vadásznaplói még nem bírtak irodalmi értékekkel.  Mert mi egy vadásznapló? Hivatalos feljegyzés az elejtett vadak számáról, méretéről, a trófeák hitelesítésére szolgál, igazolásra, ellenőrzésre. Amikor azonban az afrikai gyarmati rendszer kezdett felbomlani, és a részben függetlenné vált országok egyre nagyobb üzletet láttak a szabályozott vadászat megteremtésében, ehhez a sporthoz /vagy művészethez/ már elengedhetetlen volt az erkölcsi kódex kidolgozása, a szabályok lefektetése.

 

Kós Károly - Az országépítő

Kós Károly - Az országépítő
Sorszám: 
21
2 500 Forint
+ postaköltség

Múltálom

Történészek kutatják a múltat, írók álmodnak a múltról.
Ezer éve, talán az ezredik év karácsonyán, talán 1001. január 1-jén koronázták magyar királlyá Géza fia Istvánt, országalapító, országteremtő első királyunkat. Amikor megszületett, Vajknak nevezték, a keresztségben kapta az István nevet, az országépítő keresztény uralkodót halála után, 1083-ban szentté avatták.

Mi magyarok ezer éve Szent István országában élünk.
Latin nyelvű legendák, oklevelek, alapító okiratok másolatai, Szent István első és második törvénykönyve, fia, Imre herceg számára írott, erkölcsi és politikai hitvallását egybesűrítő Intelmei, kortársak és hajdan volt historikusok feljegyzései: a történészek számára kutatható, értelmezhető, írott hiteles források. Alapos tanulmányozásuk után okos-pontos történészi munkák születtek, István király államalapító, országépítő tetteinek a lehetőség szerinti mindenre kiterjedő feltérképezései.
 

 

Kós Károly - Az országépítő

Múltálom

Történészek kutatják a múltat, írók álmodnak a múltról.
Ezer éve, talán az ezredik év karácsonyán, talán 1001. január 1-jén koronázták magyar királlyá Géza fia Istvánt, országalapító, országteremtő első királyunkat. Amikor megszületett, Vajknak nevezték, a keresztségben kapta az István nevet, az országépítő keresztény uralkodót halála után, 1083-ban szentté avatták.

Mi magyarok ezer éve Szent István országában élünk.
Latin nyelvű legendák, oklevelek, alapító okiratok másolatai, Szent István első és második törvénykönyve, fia, Imre herceg számára írott, erkölcsi és politikai hitvallását egybesűrítő Intelmei, kortársak és hajdan volt historikusok feljegyzései: a történészek számára kutatható, értelmezhető, írott hiteles források. Alapos tanulmányozásuk után okos-pontos történészi munkák születtek, István király államalapító, országépítő tetteinek a lehetőség szerinti mindenre kiterjedő feltérképezései.

 

Kodolányi János - A vas fiai 2.

Kodolányi János - A vas fiai 2.
Sorszám: 
23
2 500 Forint
+ postaköltség

Tatárjárások idején
Majd húsz esztendő múltával, 1961-ben jelenhetett meg újra Kodolányi János hatalmas regényfolyama: A vas fiai. Fülszöveg: „Kodolányi írói vállalkozása igen jelentős alkotást hozott létre, mely megjelenése idején alkalmas volt arra, hogy a történelmi regény eszközeivel intse, figyelmeztesse az országot, annak haladó és hazaszerető erőit a német fasizmus terjedésének veszélyére.”

Mi az, hogy alkotást hozott létre? Magyarul ezt úgy mondják: regényt írt.
Az írónak természetesen eszébe nem jutott a német fasizmus terjedésének veszélyére „figyelmeztetni” gondolkodó olvasóit, akik a regény születése idején tudták, mi a különbség olasz fasizmus és német nemzeti szocializmus között, és a valóban hazaszerető magyarok számára a nyugatról ránk zúduló nemzeti szocializmus éppoly fenyegető, riasztó veszélyt jelentett, mint a keletről közeledő erőszakos, hataloméhes bolsevik világmegváltás.

Zrínyi Miklós hajdan a Habsburgokkal szövetkezett a török ellen és megmentett a kirablástól, pusztulástól harmadnyi maradék Magyarországot. Bethlen Gábor, hátát kényszerűségből a „szövetséges” török Portának támasztva, néhány évtizedre boldoggá tette az Erdélyben élő magyarokat, székelyeket, szászokat.

A XVII. században a Habsburgokkal érdemes volt tárgyalni. A török Portával lehetett tárgyalni. És voltak tárgyalni tudó nagyformátumú magyar hadvezérek, politikusok, államférfiak.

 

Kodolányi János - A vas fiai 1.

Kodolányi János - A vas fiai 1.
Sorszám: 
22
2 500 Forint
+ postaköltség

Tatárjárások idején
Majd húsz esztendő múltával, 1961-ben jelenhetett meg újra Kodolányi János hatalmas regényfolyama: A vas fiai. Fülszöveg: „Kodolányi írói vállalkozása igen jelentős alkotást hozott létre, mely megjelenése idején alkalmas volt arra, hogy a történelmi regény eszközeivel intse, figyelmeztesse az országot, annak haladó és hazaszerető erőit a német fasizmus terjedésének veszélyére.”

Mi az, hogy alkotást hozott létre? Magyarul ezt úgy mondják: regényt írt.
Az írónak természetesen eszébe nem jutott a német fasizmus terjedésének veszélyére „figyelmeztetni” gondolkodó olvasóit, akik a regény születése idején tudták, mi a különbség olasz fasizmus és német nemzeti szocializmus között, és a valóban hazaszerető magyarok számára a nyugatról ránk zúduló nemzeti szocializmus éppoly fenyegető, riasztó veszélyt jelentett, mint a keletről közeledő erőszakos, hataloméhes bolsevik világmegváltás.

Zrínyi Miklós hajdan a Habsburgokkal szövetkezett a török ellen és megmentett a kirablástól, pusztulástól harmadnyi maradék Magyarországot. Bethlen Gábor, hátát kényszerűségből a „szövetséges” török Portának támasztva, néhány évtizedre boldoggá tette az Erdélyben élő magyarokat, székelyeket, szászokat.
A XVII. században a Habsburgokkal érdemes volt tárgyalni. A török Portával lehetett tárgyalni. És voltak tárgyalni tudó nagyformátumú magyar hadvezérek, politikusok, államférfiak.

 

Kodolányi János - A vas fiai I. - II. kötet

Tatárjárások idején

Majd húsz esztendő múltával, 1961-ben jelenhetett meg újra Kodolányi János hatalmas regényfolyama: A vas fiai. Fülszöveg: „Kodolányi írói vállalkozása igen jelentős alkotást hozott létre, mely megjelenése idején alkalmas volt arra, hogy a történelmi regény eszközeivel intse, figyelmeztesse az országot, annak haladó és hazaszerető erőit a német fasizmus terjedésének veszélyére.”

Mi az, hogy alkotást hozott létre? Magyarul ezt úgy mondják: regényt írt.
Az írónak természetesen eszébe nem jutott a német fasizmus terjedésének veszélyére „figyelmeztetni” gondolkodó olvasóit, akik a regény születése idején tudták, mi a különbség olasz fasizmus és német nemzeti szocializmus között, és a valóban hazaszerető magyarok számára a nyugatról ránk zúduló nemzeti szocializmus éppoly fenyegető, riasztó veszélyt jelentett, mint a keletről közeledő erőszakos, hataloméhes bolsevik világmegváltás.

 

Bánffy Miklós - Emlékkönyv

Bánffy Miklós - Emlékkönyv
Sorszám: 
24
2 500 Forint
+ postaköltség

Szülőföld és haza
Sok vihart látott, sok vihart túlélt országunkban az írástudó, olvasni szerető, színházlátogató, muzsikát hallgató, képzőművészetet kedvelő, a politika történéseit figyelemmel kísérő, hazánk, nemzetünk sorsáért aggódó magyarok valaha jól tudták, ki volt gróf Bánffy Miklós.

Az újságíró Ady Endre 1906. április 8-án: „…több, mint literary gentle­man. Európai ízlésű, elmélyedt, finom lelkű ember. Sokat olvasott s hasznosan.” Regénye, a Naplegenda: „Buja, költői, szép nyelv. Elegancia a fölfogásban. Mitikus és illatos homály. Sok rafináltság. Megmozgatása sejtéseinknek. Egy modern írás. Más nyelven nem volna talán jelentős. Magyarul igen. Jel az új jelek között.”

 

Bánffy Miklós - Emlékkönyv

Szülőföld és haza
Sok vihart látott, sok vihart túlélt országunkban az írástudó, olvasni szerető, színházlátogató, muzsikát hallgató, képzőművészetet kedvelő, a politika történéseit figyelemmel kísérő, hazánk, nemzetünk sorsáért aggódó magyarok valaha jól tudták, ki volt gróf Bánffy Miklós.

Az újságíró Ady Endre 1906. április 8-án: „…több, mint literary gentle­man. Európai ízlésű, elmélyedt, finom lelkű ember. Sokat olvasott s hasznosan.” Regénye, a Naplegenda: „Buja, költői, szép nyelv. Elegancia a fölfogásban. Mitikus és illatos homály. Sok rafináltság. Megmozgatása sejtéseinknek. Egy modern írás. Más nyelven nem volna talán jelentős. Magyarul igen. Jel az új jelek között.”

 

Gárdonyi Géza - Az én falum

Jó száz éve is van már, hogy a hajdani falusi néptanító, az 1898-ban már országosan ismert és népszerű író, újságíró, az akkor harmincöt éves Gárdonyi Géza új könyve, Az én falum első kötete megjelent.

Az én falum: jelen időben átélt, elmesélt múlt. Mindannyiunk múltja 2013-ban, az író múltja 1898-ban. Három évig volt Gárdonyi Géza elemi iskolai néptanító 1882 és 1885 között három faluban: Karádon, Devecseren, Sárvárott. Három évig, nehéz megaláztatásokkal terhelt és boldog élményekben gazdag három évig élt föld és nép közelében. És idő múltával – az egyéni fájdalmak fakulnak, a közös örömök szívmelengető emlékké gömbölyödnek – a hajdanvolt falusi emberek életéről mesélt Gárdonyi Géza megrázó és csip-csup, szomorkás és kacagtató, mosolyt vagy könnyet fakasztó történeteket.

 

Gárdonyi Géza - Az én falum

Gárdonyi Géza - Az én falum
Sorszám: 
18
2 500 Forint
+ postaköltség

Jó száz éve is van már, hogy a hajdani falusi néptanító, az 1898-ban már országosan ismert és népszerű író, újságíró, az akkor harmincöt éves Gárdonyi Géza új könyve, Az én falum első kötete megjelent.

Az én falum: jelen időben átélt, elmesélt múlt. Mindannyiunk múltja 2013-ban, az író múltja 1898-ban. Három évig volt Gárdonyi Géza elemi iskolai néptanító 1882 és 1885 között három faluban: Karádon, Devecseren, Sárvárott. Három évig, nehéz megaláztatásokkal terhelt és boldog élményekben gazdag három évig élt föld és nép közelében. És idő múltával – az egyéni fájdalmak fakulnak, a közös örömök szívmelengető emlékké gömbölyödnek – a hajdanvolt falusi emberek életéről mesélt Gárdonyi Géza megrázó és csip-csup, szomorkás és kacagtató, mosolyt vagy könnyet fakasztó történeteket.

 

Móricz Zsigmond - Erdély - Tündérkert

Szigethy Gábor - Álom Erdélyről - múlt időben
 
Krisztus után ezerkilencszázkilencvenkilenc esztendővel, nyár derekán, augusztus 15-én az erdélyi Székelyszentistván (Hármasfalu) templomában a világ minden tájáról idesereglett magyarok áhítatos főhajtással emlékeztek államalapító szent királyunkra.
 
Csillagtalan, sötét este volt, felhőpaplan mögé bújt a hold, szellő borzolta falevelek zizegtek-zümmögtek a falusi csendben. A kertben földbe süllyesztett, erős fényű reflektor világította meg Szent István szobrát és a karcsú templom homlokzatát.

Kiléptünk a templomból; közhely: földbe gyökerezett a lábunk. Némán, döbbenten bámultuk a harangtorony hatalmas, égig érő fekete árnyékát a földet súroló, fényben fehérlő felhőpaplanon. Erősödött a szél, sustorogva hajladoztak a fák, hatalmasabb és hatalmasabb lett az árnyék: mint mesebeli látvány, magasodott fölénk a mennyboltra fénnyel varázsolt templom.Volt, aki keresztet vetett, volt, aki imádkozott, volt, aki érdeklődve csodálta az esti délibábot.
 

Móricz Zsigmond - Erdély - A Nap árnyéka

Szigethy Gábor - Álom Erdélyről - múlt időben
 
Krisztus után ezerkilencszázkilencvenkilenc esztendővel, nyár derekán, augusztus 15-én az erdélyi Székelyszentistván (Hármasfalu) templomában a világ minden tájáról idesereglett magyarok áhítatos főhajtással emlékeztek államalapító szent királyunkra.
 
Csillagtalan, sötét este volt, felhőpaplan mögé bújt a hold, szellő borzolta falevelek zizegtek-zümmögtek a falusi csendben. A kertben földbe süllyesztett, erős fényű reflektor világította meg Szent István szobrát és a karcsú templom homlokzatát.

Kiléptünk a templomból; közhely: földbe gyökerezett a lábunk. Némán, döbbenten bámultuk a harangtorony hatalmas, égig érő fekete árnyékát a földet súroló, fényben fehérlő felhőpaplanon. Erősödött a szél, sustorogva hajladoztak a fák, hatalmasabb és hatalmasabb lett az árnyék: mint mesebeli látvány, magasodott fölénk a mennyboltra fénnyel varázsolt templom.Volt, aki keresztet vetett, volt, aki imádkozott, volt, aki érdeklődve csodálta az esti délibábot.