Augusztus 20.

(Szent) István (király) labirintus

Keresem Ariadné fonalát múltértelmezéseink labirintusában.

Sok-sok éve nemzeti ünnepünk augusztus 20. Volt az Új kenyér ünnepe, volt az alkotmány ünnepe, s most újra: Szent István király és a magyar államalapítás ünnepe.
Hajdan az Új kenyér ünnepét Péter-Pálkor, június 29-én tartották a föld adományaiból élő földművelő magyarok. 1945-ben s még két évig szovjetek megszállta hazánkban a Kisgazdapárt tartott ezen a napon nagygyűlést, felvonulást, aratóünnepet. Rákosi Mátyás 1948-ban gátlástalanul „lenyúlta" a kisgazdáktól az élet ünnepét, és „áthelyezte" Szent István emléknapjára, augusztus 20-ra. 1949-ben – nemcsak erkölcstelen hazaárulók, de csavaros eszű stratégák is voltak a kommunisták! – augusztus 20-án léptették életbe (új kenyér = új alkotmány!) a szovjet mintára összetákolt, örökérvényűnek remélt egyeduralmukat biztosító, sztálinista alkotmányt, és 1950. január 25-én közzétették az elnöki tanács 1950:1. számú törvényerejű rendeletét: augusztus 20. az alkotmány és a Népköztársaság ünnepe.
Internacionalista alapelv, eszme, hitvallás: a múltat végképp eltörölni! 1950. január 25-én a hatalombitorló elvtársak hivatalosan eltörölték az új kenyér (kisgazda) ünnepét és (Szent) István király ezer éve élő emlékét. A múlt mindig bonyolult, ellentmondásos, nehezen áttekinthető, sokféleképpen értelmezhető. A politikusok mindig találnak magyarázatot a múltban történt nekik tetsző vagy nem tetsző eseményekre.

Hol vagy, István király? – költők keserűen reménykedő kérdése ezer éve.

 

Augusztus 20.

Augusztus 20. - Nemzeti Könyvtár
Sorszám: 
71
2 500 Forint
+ postaköltség

(Szent) István (király) labirintus

Keresem Ariadné fonalát múltértelmezéseink labirintusában.

Sok-sok éve nemzeti ünnepünk augusztus 20. Volt az Új kenyér ünnepe, volt az alkotmány ünnepe, s most újra: Szent István király és a magyar államalapítás ünnepe.
Hajdan az Új kenyér ünnepét Péter-Pálkor, június 29-én tartották a föld adományaiból élő földművelő magyarok. 1945-ben s még két évig szovjetek megszállta hazánkban a Kisgazdapárt tartott ezen a napon nagygyűlést, felvonulást, aratóünnepet. Rákosi Mátyás 1948-ban gátlástalanul „lenyúlta" a kisgazdáktól az élet ünnepét, és „áthelyezte" Szent István emléknapjára, augusztus 20-ra. 1949-ben – nemcsak erkölcstelen hazaárulók, de csavaros eszű stratégák is voltak a kommunisták! – augusztus 20-án léptették életbe (új kenyér = új alkotmány!) a szovjet mintára összetákolt, örökérvényűnek remélt egyeduralmukat biztosító, sztálinista alkotmányt, és 1950. január 25-én közzétették az elnöki tanács 1950:1. számú törvényerejű rendeletét: augusztus 20. az alkotmány és a Népköztársaság ünnepe.

Internacionalista alapelv, eszme, hitvallás: a múltat végképp eltörölni! 1950. január 25-én a hatalombitorló elvtársak hivatalosan eltörölték az új kenyér (kisgazda) ünnepét és (Szent) István király ezer éve élő emlékét. A múlt mindig bonyolult, ellentmondásos, nehezen áttekinthető, sokféleképpen értelmezhető. A politikusok mindig találnak magyarázatot a múltban történt nekik tetsző vagy nem tetsző eseményekre.

Hol vagy, István király? – költők keserűen reménykedő kérdése ezer éve.

 

Március 15.

Március 15. - Nemzeti Könyvtár
Sorszám: 
42
2 500 Forint
+ postaköltség

Ünnep, ami évBevezető

Nem kétséges, hogy március 15. az a nemzeti ünnepünk, ami leginkább a közgondolkodás részévé vált.

Ünnep, amit nem kell magyarázni, bár az 1848-as forradalom és szabadságharc történetét – épp a részletek érdekessége miatt – érdemes újra és újra felidézni.
Ünnep, ami évről évre ismétlődően tartalmazza a már-már liturgikusan állandó elemeket, mégis alkalmas arra, hogy újabb szempontokkal gazdagítsa a történelemről és a közélet dolgairól való gondolkodást.

Ünnep, ami megihletett költőt, írót, muzsikust és festőt, s ezáltal kicsit el is emelkedett a valóságtól – a nemzeti mitológia részévé vált.

 

Március 15

Ünnep, ami évBevezető

Nem kétséges, hogy március 15. az a nemzeti ünnepünk, ami leginkább a közgondolkodás részévé vált.

Ünnep, amit nem kell magyarázni, bár az 1848-as forradalom és szabadságharc történetét – épp a részletek érdekessége miatt – érdemes újra és újra felidézni.
Ünnep, ami évről évre ismétlődően tartalmazza a már-már liturgikusan állandó elemeket, mégis alkalmas arra, hogy újabb szempontokkal gazdagítsa a történelemről és a közélet dolgairól való gondolkodást.

Ünnep, ami megihletett költőt, írót, muzsikust és festőt, s ezáltal kicsit el is emelkedett a valóságtól – a nemzeti mitológia részévé vált.

 

Magyar Ünnepek - Karácsony

Magyar Ünnepek - Karácsony
2 500 Forint
+ postaköltség

Szigethy Gábor - Szenteste
Kétezer éve ismerjük a történetet: József és áldott állapotú felesége, Mária, Názáretből elindult Betlehembe, mert a rómaiak által elrendelt összeírásra ott kellett jelentkezniük. A városban – vagyontalan vándorok – senki sem fogadja be őket éjszakára, egy városszéli rozzant istállóban húzódnak meg, és újszülött kisfiát Mária szalma közé, jászolba fekteti. A hűvösödő éjszakában az állatok – ökrök, bárányok, szamarak – leheletükkel melengetik a szalmaágyon didergő Megváltót.
Kétezer éve írók, festők, kiművelt írástudók és iskolázatlan parasztemberek, evangélisták és költők, papok és beszédes kedvű polgárok mesélik, színezik, díszítik aranyfüsttel Jézus Krisztus születésének titokzatos történetét...

 

Magyar Karácsony

Szigethy Gábor - Szenteste Kétezer éve ismerjük a történetet: József és áldott állapotú felesége, Mária, Názáretből elindult Betlehembe, mert a rómaiak által elrendelt összeírásra ott kellett jelentkezniük. A városban – vagyontalan vándorok – senki sem fogadja be őket éjszakára, egy városszéli rozzant istállóban húzódnak meg, és újszülött kisfiát Mária szalma közé, jászolba fekteti. A hűvösödő éjszakában az állatok – ökrök, bárányok, szamarak – leheletükkel melengetik a szalmaágyon didergő Megváltót. Kétezer éve írók, festők, kiművelt írástudók és iskolázatlan parasztemberek, evangélisták és költők, papok és beszédes kedvű polgárok mesélik, színezik, díszítik aranyfüsttel Jézus Krisztus születésének titokzatos történetét.

 

Magyar Húsvét- Szerkesztette Szigethy Gábor

Nemzeti Könyvtár - Magyar Húsvét
Sorszám: 
14
2 500 Forint
+ postaköltség

Tamás apostol nem hitte el társainak, hogy a Mester harmadnapon feltámadt. Bizonyítékot akart, kézzel fogható bizonyítékát annak, hogy Jézus Krisztus él.
Amikor vérző sebét feltárva elébe állt a föltámadt Krisztus, Tamás a földre borult: „Én Uram, én Istenem!”
Jézus csak ennyit mondott: „Azért hiszel (Tamás), mert látsz engem? Boldog, aki nem lát és mégis hisz.”

E néhány szó Jézus Krisztus húsvéti ajándéka mindannyiunknak.
Amíg úton vagyunk: útravaló.

 

Magyar Húsvét

Húsvét ünnepén

Máté evangéliuma szerint Jézus Krisztus utolsó szavai halála előtt a keresztfán: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?”

Jajkiáltás, könyörgés, emberi panaszszó: Jézus földi emberként fél az elmúlástól, a szenvedéstől, a rá váró kínhaláltól; úgy érzi: Isten elhagyta őt, s bár hiszi feltámadását és az örök életet, a halál előtti pillanatban emberként retteg az örök sötétségtől.
Lukács evangéliuma szerint Jézus Krisztus utolsó szavai halála előtt a keresztfán: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!”

Jézus hívő emberként halála pillanatában megbékél sorsával és az Atya fiaként ajánlja fel lelkét az Úrnak.

 

Október 23 - Szerkesztette Szigethy Gábor

Október 23 - Szerkesztette Szigethy Gábor
Sorszám: 
7
2 500 Forint
+ postaköltség
 

Október 23 - Szerkesztette Szigethy Gábor

Magyar álom

Ötvenhat évvel ezelőtt, 1956. október 23-án néhány napra Budapestre látogatott a világtörténelem. 1956. október 23-án a magyarok elfelejtettek félni. Üvölthetett a rádióban a torztekintetű kommunista hiéna, Gerő Ernő; megpróbálhatták a rádióépület ablakaiból fejünk fölé lőtt sortüzekkel hazazavarni a lelkesen tüntető embereket; behívhatták Moszkva bolsevik lakájai a maguktól is elszántan megtorlásra, leszámolásra készen Budapest felé csörtető szovjet tank-csordát; nevezhették ellenforradalmár fasiszta csürhének az együtt éneklő, egyet akaró – Vesszen Gerő! Ruszkik haza! –, együtt mozduló sok ezer magyar embert; hirdethettek statáriumot a megszálló szovjet csapatok és magyar keretlegényeik ellen fegyvert fogó munkások és diákok megrettentésére – Magyarország azon az estén és a következő napokban megtanult hinni a feltámadásban.