Szigethy Gábor - Álom Erdélyről - múlt időben
 
Krisztus után ezerkilencszázkilencvenkilenc esztendővel, nyár derekán, augusztus 15-én az erdélyi Székelyszentistván (Hármasfalu) templomában a világ minden tájáról idesereglett magyarok áhítatos főhajtással emlékeztek államalapító szent királyunkra.
 
Csillagtalan, sötét este volt, felhőpaplan mögé bújt a hold, szellő borzolta falevelek zizegtek-zümmögtek a falusi csendben. A kertben földbe süllyesztett, erős fényű reflektor világította meg Szent István szobrát és a karcsú templom homlokzatát.

Kiléptünk a templomból; közhely: földbe gyökerezett a lábunk. Némán, döbbenten bámultuk a harangtorony hatalmas, égig érő fekete árnyékát a földet súroló, fényben fehérlő felhőpaplanon. Erősödött a szél, sustorogva hajladoztak a fák, hatalmasabb és hatalmasabb lett az árnyék: mint mesebeli látvány, magasodott fölénk a mennyboltra fénnyel varázsolt templom.Volt, aki keresztet vetett, volt, aki imádkozott, volt, aki érdeklődve csodálta az esti délibábot.
Szigethy Gábor - Álom Erdélyről - múlt időben
 
Krisztus után ezerkilencszázkilencvenkilenc esztendővel, nyár derekán, augusztus 15-én az erdélyi Székelyszentistván (Hármasfalu) templomában a világ minden tájáról idesereglett magyarok áhítatos főhajtással emlékeztek államalapító szent királyunkra.
 
Csillagtalan, sötét este volt, felhőpaplan mögé bújt a hold, szellő borzolta falevelek zizegtek-zümmögtek a falusi csendben. A kertben földbe süllyesztett, erős fényű reflektor világította meg Szent István szobrát és a karcsú templom homlokzatát.

Kiléptünk a templomból; közhely: földbe gyökerezett a lábunk. Némán, döbbenten bámultuk a harangtorony hatalmas, égig érő fekete árnyékát a földet súroló, fényben fehérlő felhőpaplanon. Erősödött a szél, sustorogva hajladoztak a fák, hatalmasabb és hatalmasabb lett az árnyék: mint mesebeli látvány, magasodott fölénk a mennyboltra fénnyel varázsolt templom.Volt, aki keresztet vetett, volt, aki imádkozott, volt, aki érdeklődve csodálta az esti délibábot.
Szigethy Gábor - Álom Erdélyről - múlt időben
 
Krisztus után ezerkilencszázkilencvenkilenc esztendővel, nyár derekán, augusztus 15-én az erdélyi Székelyszentistván (Hármasfalu) templomában a világ minden tájáról idesereglett magyarok áhítatos főhajtással emlékeztek államalapító szent királyunkra.
 
Csillagtalan, sötét este volt, felhőpaplan mögé bújt a hold, szellő borzolta falevelek zizegtek-zümmögtek a falusi csendben. A kertben földbe süllyesztett, erős fényű reflektor világította meg Szent István szobrát és a karcsú templom homlokzatát.

Kiléptünk a templomból; közhely: földbe gyökerezett a lábunk. Némán, döbbenten bámultuk a harangtorony hatalmas, égig érő fekete árnyékát a földet súroló, fényben fehérlő felhőpaplanon. Erősödött a szél, sustorogva hajladoztak a fák, hatalmasabb és hatalmasabb lett az árnyék: mint mesebeli látvány, magasodott fölénk a mennyboltra fénnyel varázsolt templom.Volt, aki keresztet vetett, volt, aki imádkozott, volt, aki érdeklődve csodálta az esti délibábot.

Jó száz éve is van már, hogy a hajdani falusi néptanító, az 1898-ban már országosan ismert és népszerű író, újságíró, az akkor harmincöt éves Gárdonyi Géza új könyve, Az én falum első kötete megjelent.

Az én falum: jelen időben átélt, elmesélt múlt. Mindannyiunk múltja 2013-ban, az író múltja 1898-ban. Három évig volt Gárdonyi Géza elemi iskolai néptanító 1882 és 1885 között három faluban: Karádon, Devecseren, Sárvárott. Három évig, nehéz megaláztatásokkal terhelt és boldog élményekben gazdag három évig élt föld és nép közelében. És idő múltával – az egyéni fájdalmak fakulnak, a közös örömök szívmelengető emlékké gömbölyödnek – a hajdanvolt falusi emberek életéről mesélt Gárdonyi Géza megrázó és csip-csup, szomorkás és kacagtató, mosolyt vagy könnyet fakasztó történeteket.

Előszó Gróf Bethlen István a XX. századi magyar politika egyik legjelentősebb, s a konzervatív-nacionalista magyar politikai gondolkodás egyik utolsó nagy alakja. 1901-es képviselővé választásától a „régi” Magyarország 1944-1945-ös összeomlásáig a „politikacsinálás” elválaszthatatlanul hozzátartozott életéhez. 1901 és 1918 között sajátos erdélyi jegyekkel rendelkező regionális politikus; 1918-1920-ban az ellenforradalmi erők egyik fő organizátora s a magyar békedelegáció főmegbízottja; 1921-től 1931-ig Magyarország miniszterelnöke, s mint ilyen az úgynevezett Horthy-rendszer megalkotója és konszolidálója; ezt követően pedig 1945-ig a náciellenes és nyugatbarát politikai irányzatok vezéralakja volt.

Szigethy Gábor - Szenteste Kétezer éve ismerjük a történetet: József és áldott állapotú felesége, Mária, Názáretből elindult Betlehembe, mert a rómaiak által elrendelt összeírásra ott kellett jelentkezniük. A városban – vagyontalan vándorok – senki sem fogadja be őket éjszakára, egy városszéli rozzant istállóban húzódnak meg, és újszülött kisfiát Mária szalma közé, jászolba fekteti. A hűvösödő éjszakában az állatok – ökrök, bárányok, szamarak – leheletükkel melengetik a szalmaágyon didergő Megváltót. Kétezer éve írók, festők, kiművelt írástudók és iskolázatlan parasztemberek, evangélisták és költők, papok és beszédes kedvű polgárok mesélik, színezik, díszítik aranyfüsttel Jézus Krisztus születésének titokzatos történetét.

Múltálom

Történészek kutatják a múltat, írók álmodnak a múltról.
Ezer éve, talán az ezredik év karácsonyán, talán 1001. január 1-jén koronázták magyar királlyá Géza fia Istvánt, országalapító, országteremtő első királyunkat. Amikor megszületett, Vajknak nevezték, a keresztségben kapta az István nevet, az országépítő keresztény uralkodót halála után, 1083-ban szentté avatták.

Mi magyarok ezer éve Szent István országában élünk.
Latin nyelvű legendák, oklevelek, alapító okiratok másolatai, Szent István első és második törvénykönyve, fia, Imre herceg számára írott, erkölcsi és politikai hitvallását egybesűrítő Intelmei, kortársak és hajdan volt historikusok feljegyzései: a történészek számára kutatható, értelmezhető, írott hiteles források. Alapos tanulmányozásuk után okos-pontos történészi munkák születtek, István király államalapító, országépítő tetteinek a lehetőség szerinti mindenre kiterjedő feltérképezései.