Csoóry Sándor - Eltemethetetlen gondok

Csoóry Sándor - Eltemethetetlen gondok
Sorszám: 
83
2 500 Forint
+ postaköltség

Vallomásféle
Ha szikár egyenleget kellene készítenem a Csoóri Sándorral eltöltött közös éveinkről, olyanokat mondhatnék, hogy:
harmincöt évet éltünk együtt, a legnagyobb szeretetben/szerelemben és egyetértésben;
tizenhét országban jártunk együtt. Sándor külön huszonháromban, én pedig huszonöt országban;
harmincöt év alatt három helyen laktunk: a Sas-hegyen a Dayka Gábor utcában, Pesthidegkúton a Kevélyhegyi utcában, s Ürömön a József nádor utcában, Sándor közben 2001-ig megtartotta a Keleti Károly utcai lakását is – dolgozószobának;
rengeteg embernek segítettünk, és volt, aki nekünk segített;
a barátainkat soha nem veszítettük el, inkább a hangsúlyok tolódtak kissé, hol erre, hol arra;
soha nem csaptuk be egymást, és a kölcsönös bizalmunk és szeretetünk valóban kitartott halálig.

Ez a pár sor nekem nagyon sokat, egy életet jelent! Másnak talán csupán egy felsorolás értékével bír…
1993-ból egy olyan könyvdedikáció is áll mögötte, ami ráadásul kötelez! Sándor, a Senkid, barátod című kötetébe ezt írta nekem: Balogh Julinak, aki nemcsak egy megíratlan regény hőse, hanem az én megíratlan életemé is. Mindenkinél ő tudja jobban, mit áldoztam föl tudatosan – bolondul! –, hogy az életünk elfogadhatóbb legyen. Ő tudja, hogy mindenem töredék maradt. Remélem, egyszer el is mondja majd. Nem azért, hogy mentegessen, hanem azért, hogy igazat mondjon.

Szeretetemmel, ölelésemmel,
Sándor

 

Malonyay Dezső - Munkácsy Mihály élete

Malonyay Dezső - Munkácsy Mihály élete
Sorszám: 
85
2 500 Forint
+ postaköltség

Munkácsyt Andorai Péter alakította abban a Mednyánszky című filmben, amit Szőnyi G. Sándor rendezővel csináltunk Szabó György forgatókönyvéből. A festő feleségét Kovács Mária alakította remekül. Mednyánszky László festőművész életének egy-egy periódusát eleveníti fel a film, aminek operatőre voltam, benne azzal a jelenettel is, amikor Mednyánszky elvetődik Munkácsy legendásan elegáns és a potenciális megrendelők, a finom közönség számára is nyitott műtermébe, Párizsba. A műterem – természetesen – díszletben épült újjá, de mindent elkövettünk, hogy azt az atmoszférát visszaadjuk a filmen, amilyen akkor, a millenniumi időkben lehetett. Mint sok beszámolóból tudhatjuk, Munkácsyné, Cécile Papier olyan jól „adta el” a férjét, hogy annak más teendője sem maradt, mint festeni, alkotni, s minden más teendőt ellátott – köztük az üzleti típusúakat is – a ház francia asszonya.


A könyv szerzője, Malonyay Dezső Párizsban tanulta a művészettörténetet, és egy darabig írnokoskodott meg titkárként is dolgozott Munkácsyéknál a francia fővárosban. Nem véletlen tehát, hogy mindent tud a Párizsban, de szerte a világban is nagy sikereket elért festőművészünk életéről, munkásságáról. Lieb Mihály és Reök Cecília fia csak huszonnégy éves korában, 1868-ban vette fel szülővárosa nevét, és kezdetekben i-vel, Munkácsiként írt alá. Abban az évben festette egyik leghíresebb korai képét, az Ásító inast. Kötetünkben minden lényeges képe fellapozható a gyerekkori – nagyon is ígéretes – rajzoktól a Parlament falán látható Honfoglalásig.

 

Nyirő József - Isten igájában

Nyirő József - Isten igájában
Sorszám: 
89
2 500 Forint
+ postaköltség
Nyirő József 1953-ban hunyt el Spanyolországban, hamvai szülőföldjére, Erdélybe történő hazahozatalát 2010-ben kezdeményezték, majd a 2012. pünkösdre tervezett újratemetés a székelyudvarhelyi temetőben politikai feszültségek kereszttüzébe került. Máig nem tudni, mi történt tulajdonképpen, elhozták-e a hamvakat, ott voltak-e egy titokzatos táskában, csupa kérdés, csupa ellentmondás. Szobrot kap, azt lerombolják.
 
Hitt, és nem térhet haza soha.
Sem hamvak formájában, sem sehogy.
 

Bayer Zsolt - 1100 év Európa közepén

Bayer Zsolt - 1100 év Európa közepén
Sorszám: 
76
2 500 Forint
+ postaköltség

Mindig haza
Hogyan lehet birtokba venni egy lakást, egy házat? Bármit állítsanak is arról, milyen nehéz ma már „otthonra lelni” a világban, a fenti kérdésre egyszerű a válasz. A beköltözés után néhány hét, néhány hónap után helyükre kerülnek a bútorok, a családi fotók, a festmények. A kanapét, a szőnyegeket, a családi étkezőasztalt pedig addig tologatjuk, amíg végül ott lesz, ahol lennie kell. A szobák sarkainak aztán lassan történetük lesz, a szerencsések nemzedékről nemzedékre adják át elődeik egy-egy tárgyhoz, helységéhez tartozó emlékdarabkáit. Ezt hívjuk később otthonnak. Az otthon különleges helye a világnak, az ősbizalom és a biztonság hona, ahol nem fenyeget sem ismeretlen, sem idegenség.

Bayer Zsolt könyvével Magyarország, pontosabban Magyarország 1100 évét igyekszik otthonossá tenni. Bútorai történetek, egykorvolt magyarok és más nemzetek fiainak sorstöredékei, anekdoták, épületek, tájak, tájegységek és városok emlékdarabkái. A végeredmény az, aminek lennie kell. Bayer otthont teremt, birtokba vesz. Mint egy falat kenyér, úgy kell neki a haza, ahol súlya van annak, aki magyarnak született vagy éppen azzá vált. Novalis írja: „Hová megyünk? Mindig haza.” Bayer Zsolt ezzel a könyvével megérkezett. Aki követi, vele együtt jó eséllyel visszatalál a szülői házhoz, gyökereihez.


Schmidt Mária

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 3.

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 3.
Sorszám: 
81
2 500 Forint
+ postaköltség

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 2.

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 2.
Sorszám: 
80
2 500 Forint
+ postaköltség

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 1.

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 1.
Sorszám: 
79
2 500 Forint
+ postaköltség

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Gyurkovics Tibor - Isten nem szerencsejátékos - Ne szeress, ne szeress

Gyurkovics Tibor - Isten nem szerencsejátékos - Ne szeress, ne szeress
Sorszám: 
82
2 500 Forint
+ postaköltség

A katakombalakó
RERUM NOVARUM címmel XIII. Leó pápa 1891-ben enciklikát adott ki. Összefoglalta benn a kor tudósainak, szellemi embereinek tanulmányait arról, hogyan fésülhető össze a szocializmus (kommunizmus) és a kereszténység, az egyház. Nagyon sok filozófus, író, társadalomkutató úgy látta, hogy a Marx-Engels által vizionált imperializmus ellenszere lehet a keresztényszocializmus. A magántulajdon eltörlése. A munkásosztály és a parasztság felemelése, az osztályharc megszüntetése. A szociális tevékenység minden elé helyezése. Az elesettek felkarolása. A kizsákmányoló tőkések elzavarása – mindez az egyház részvételével. Miért ne lehetne a szocializmusban élő ember istenhívő? Miért ne lehetne összeházasítani azt, ami értékelhető a marxizmusban, Jézus Krisztussal? A marxi értelemben vett szocialista államrendben miért ne lehetnének templomok, bazilikák, püspökségek, és egyáltalán – a kommunista utópia miért helyezkedne szembe a vallással? Jó, ebben az esetben ki kell dobni a hajóról a dialektikus materializmus több tonnányi csomagját, dobjuk hát ki! Lelkes csoportok jöttek létre, mozgalom – miközben a kapitalizmus haszonélvezői nevettek az egészen, úgysem lesz ebből semmi. És nekik lett igazuk. Egyelőre. De ki tudja, mit tartogat még a jövő?

Gyurkovics Tibor keresztényszocialistának vallotta magát egész életében. Apjától hallott róla, aki nagy híve volt ennek a mozgalomnak. A Keresztény Közösségi Párt, melynek egyik legnagyobb hatású szónoka volt, a Rerum Novarumot alaptételként kezelte. Az első világháborúban meggazdagodó „kapitalista arisztokrácia” már arra készült, hogy újabb háborúkkal még nagyobb profitra tegyen szert. Kicsit zavarta őket ez az új gondolat, hogy ki a magántulajdonnal, és be az egyházzal. De ehhez is sok pénz kellett volna, a tőke pedig náluk volt. (Akik azt hiszik, hogy a háborúk etnikai, vallási konfliktusok következményei a huszadik és huszonegyedik században, és nem a nagytőke érdekharcai, azok ne olvassák tovább ezt az írást.)

Gyurkovics Tibor tehát hallgatta élvezettel apja szónoklatait, és a rákosfalvai ház konyhájában gyermeki szerelemmel nézte anyját, akinél gyönyörűbb nőt nem látott sem előtte, sem utána. Boldogan ült közöttük. A világ jobbításán hangosan fáradozó, amúgy jó kiállású apa, és a csodálatosan szép nő együttese elültette benne az istenhit, a keresztényszocializmus – a nő végtelen szeretetét egy egész életre. Pedig anyja nem volt könnyű asszony. Kemény, temperamentumos szépség, aki még az ollót is bele tudja dobni az ajtófélfába úgy, hogy percekig rezgett benne – ez igen, az ilyen nő alaposan fel tudja borzolni a férfiálmokat. Persze, olyan korban, amikor még a nemek meg voltak különböztetve egymástól. Mikor még a férfi és a nő mellett nem gondolta senki, hogy van másik út. Gyurkovics Tibor egész életében rajongott a nőkért, a női szépségért, és ezt saját bevallása szerint édesanyja szépsége és jellemgazdagsága indította el benne.

 

Somogyváry Gyula - És mégis élünk

Somogyváry Gyula - És mégis élünk
Sorszám: 
78
2 500 Forint
+ postaköltség

Előszó
Vitéz Somogyváry Gyula, írói álnevén Gyula diák És mégis élünk című regénye 1936-ban került a könyvesboltokba. Pontosan öt évvel később, mint a Budapesti Hírlap hasonló című húsvéti ajándékalbuma, Magyarország 1920 és 1930 közötti tíz évéről. Ez utóbbi tisztelegni kívánt a magyarok élni akarása érdekében véghezvitt, évtizedes teljesítménye előtt: „Adjuk a magyarság berendezkedésének tízéves történetét, attól kezdve, hogy véres országroncsként maradtunk itt, minden számvetés szerint képtelenül arra, hogy önálló állami életre talpra álljunk, egészen máig, amikor, ha búval és bajjal is, de vagyunk, és magyar lelkünket reménység tölti el, hogy jobban is leszünk még.”

 

Karácsony Benő - Napos oldal

Karácsony Benő - Napos oldal
Sorszám: 
77
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás
Vannak írók, akik a haláluk után – vagy már az előtt – kánonná lesznek, és a nevüket azok is tudják, akik soha egy sort nem olvastak tőlük. Vannak viszont olyanok is, nagyszerű művek alkotói különben, akiknek az a sorsuk, hogy újra és újra fel kell fedezni őket, mert a közös irodalmi emlékezetben sehogy sem sikerül megállandósodniuk. Nem lebecsülendő halhatatlanság ez sem, mert az olvasó számára újra és újra megadja a rátalálás örömét. Az olvasó egy kicsit a maga érdemének tudja be, hogy felfedezte magának – ettől aztán még becsesebb a számára.

Ilyen író Karácsony Benő, akiről alig hall az ember, aztán kezébe kerül egyik műve, beleolvas és felkiált: a csudába, de jó könyv ez! Ki ez a különös nevű ember, aki írta? Hol lappangott eddig?

 

Ady Endre

Ady Endre
Sorszám: 
86
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás
Ady Endrével az ember először az iskolában találkozik, ahol, ha szerencséje van, jó magyartanártól hall jó gondolatokat róla, ha nincs szerencséje, rossz tanár mellett lapozza tovább az irodalmi olvasókönyvet. Nekem ez ügyben szerencsém volt, mégsem ez volt az igazi találkozás. Arra akkor került sor, amikor otthon, bogarászván az otthoni könyvek között, kezembe akadt egy Ady-kötet, belelapoztam, és szinte mellbe vágott, amit ott találtam.

Saját, kamasz magam elöl is eltakart önmagammal találkoztam.
Most már tudom: Adyt olvasva mindenki így jár, aki nyitott szívvel fogadja. Hiszen ez az igazán nagy művészet varázslata: az igazi, önámításoktól, felvett szerepektől mentes önmagunkkal való találkozás katartikus élménye.

 

Petőfi és Arany

Petőfi és Arany
Sorszám: 
87
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás

Sok oka van annak, hogy jó dolog magyarnak lenni – ezek között nem a legkisebb, hogy az ember eredetiben olvashatja Petőfi Sándor és Arany János verseit. Ennyi idő távlatából már nyugodtan elmondhatjuk: ez a két zseniális ember soha el nem avuló életművet alkotott. Mi, akik őutánuk születtünk, gazdagabbak vagyunk általa, mint azok, akik nem érték meg a színrelépésüket.

„Tüzesen süt le a nyári nap sugára..." „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja..." A legkevésbé sem véletlen a két nagy költemény kezdő sorainak összecsengése: a magyar irodalom tündöklő nyarát hozta el a mészáros nyughatatlan fia és a békés természetű szalontai jegyző. Mindketten kisnemesek, mindketten műveltek, nyelveket beszélők, de mindketten a nép fiai, akik által valósággal napvilágra robbant mindaz a szellemi érték, amelyet a magyar nép évszázadok alatt felhalmozott.

 

Hankiss János - Magyar géniusz

Hankiss János - Magyar géniusz
Sorszám: 
88
2 500 Forint
+ postaköltség

Ki és mi a magyar géniusz? Évszázadokon keresztül az újra és újra felbukkanó magyar Tudás? Tudós? A szerző maga? Aki a Tudást kereste folyamatosan?

Majd tíz évvel ezelőtt találkoztam ifj. Hankiss Jánossal, amikor e zseniális munka újrakiadásán kezdtem el dolgozni. 1941 után mindössze egyszer jelent meg 2009-ben, és annyira elfelejtődött a zűrzavaros idők művelődéstörténeti rombolásának eredményeképpen, hogy a kultúrérdeklődésbe valósággal új könyvként került be. És Hankiss János nagyon boldog volt, hogy valaki foglalkozott apja műveivel...

Mert a háború utáni agysíkolás bárgyú következményein még a maga módján sután-sikeres rendszervált(oz)ás sem tudott segíteni, a hiányosságokon át beszűrődött valami tudatlansághomály, amit mára sem sikerült eloszlatni. A polihisztor id. Hankiss János neve csak egy a sok száz elfeledett között, művei ma is remekműveknek számítanak, az emberöltőnyi idő nem tudja, nem képes kikezdeni a vaskos és örök érvényű megállapításokat, az azóta felnőtt tudóstársadalom (van ilyen egyáltalán?) eredményei képtelenek cáfolni az enciklopédista Hankiss-tudást. És lássuk be, bárhonnan is, irodalom, történelem, építészet, zene, festészet, ikonográfia, közelítünk a témához, csak annyiban tudjuk bővíteni (ha egyáltalán tudjuk), amennyiben a kiadástól eltelt évtizedek kulturális lenyomatait gyűjtenénk össze. A korábbi időszak komparatív összegzése megvan: ez a mű az.

Ez adja vissza az eltelt mintegy ezer év magyar kultúrájából annak eszenciáját, ami örök érvényű. Ami maga az Állandóság. Az Arc, amiről megismerszik a magyar. Az Arc, amiről megismerik a magyart. Nyugaton, Keleten egyaránt. Mert mi is ez az Arc?, teszi fel a kérdést a Szerző elsősorban. Az, amit rólunk tudnak a világban. A Szellem, a Lélek, az Építő, a Város, a Tudás, hogy csak nagy vonalakban jelezzem, miben gondolkodott Hankiss, egyszóval maga a Tudás, a magyar Tudós szellem produktuma. S hogy ez sajátos? Természetesen. Kié nem az? De hogy mennyire sajátos?, ez itt a kérdés, hiszen épp a miénk egy egyetlen keletről jött európai kultúra.

A miénk az egyetlen városkultúra, amelyik a gazdasági külterület és a belváros meghonosítója (mert ma is hobbitelkek veszik körül a tucatnyi kisvárost szerte a Kárpát-medencében), mert ezek együtt lélegeztek évszázadokon át; a Dalhon Magyarországa: mert a zenénk is lényegesen más, mint a dekadens nyugati, mert népi gyökerű. És friss és ígéretes, mondták róla a XIX. századiak; de a magyar nyelv is muzsikált Európa-szerte, már annakelőtte, hogy Haydn és Beethoven Magyarországon muzsikált. De a középkori építészet vagy a reneszánsz udvari kultúra is együtt lélegzett mindazzal, ami Budán (is) zajlott. Vagy nézzük csak meg a kolozsvári Szent Mihály templomot, a kassai Szent Erzsébet székesegyházat, a nyírbátori minorita templomot. Vagy egy korábbi példa: a jáki és a zsámbéki templomot, illetve romot: ahogy az előbbiek, úgy ezek is analógiák. A reneszánsz „várkultúra" ugyanaz Visegrádon, mint Gyulafehérváron, mint Késmárkon vagy a Fogarasban. És sorolhatnám időtlen időkig... mit is? Mindazt, amit amúgy (talán) tudunk, csak nem vettük észre. Mert az együttállások rejtőzködnek. Ha közel vannak topográfiailag, akkor is, ha messze, akkor (talán) egyáltalán nem látjuk meg. Nézzük, de mégsem. Aztán ha jobban (meg)nézzük, akkor feldereng valami. Egy másik homályból, az ismerősség kedves homályából. Mert ismerős a reimsi katedrális ornamentikája, a Notre-Dame architektúrájának struktúrája, a keleti díszítésű aschaffenburgi kastély mintázata, a firenzei városháza várszerűsége... mert van magyar megfelelője. Ahogy mindennek Szent Istvántól errefelé. Vagyis európaiságunktól kezdve, az Árpád-ház és az Anjouk korától a török pusztításig. Micsoda lovagkor volt itt Nagy Lajos idejében.

Amikor az Itt teljes Kelet-Közép-Európát jelentette. A Magyar Királyságot. És micsoda reneszánsz meg barokk virágzott, szintén Itt, csak akkor már kisebb „Itt"-ben. Majd a XVI. század megváltoztat mindent, a török lenyomat történelmileg ugyan pusztít, rombol, gyilkol, megszáll, annektál, zsarol, hadi sarcot vet ki, de retrospektív nézetből fürdőkultúrát, nyelvi gazdagítást, irodalmi témát, hazaszeretet hoz-ad-táplál, és másfélszáz év alatt-után létrejön Európa egyetlen „multikulti" társadalma. A XVII. század végére! Pedig előtte három részre szakadtunk, a Hódoltság kiüresedett, Erdély pedig felemelkedett. Aztán négybe szakadtunk Thökölyvel... Meg harcoltunk ezután is. Szabadságharcok és lázadások. Eltiprás, kiegyezés, polifónia, világháború, eltiprás. Ma meg akkorák vagyunk, mint az egykori Hódoltság. És éppen azon a részen, tehetném hozzá némi malíciával, de ez csak a Történelem hozadéka. Vagy a soknemzetiségű állam kétszáz éves hagyatéka, hiszen nem volt életképes hosszabb távon. A dinasztiák túlélőfélék, a multikulti nem. Pár emberöltő nem olyan sok például egy nyolcszáz éves dinasztiához (Habsburgok) képest. De hogy milyen hallatlanul gazdag művelődéstörténeti kincsesbánya, Európa leggazdagabb kultúrlelete mindez, azt csak az tudja, aki igazán belenéz. És Hankiss jóvoltából most mi is (újra) belenézhetünk.

Csak halkan jegyzem meg: megint egy „multikulti" korszakot élünk, csak ez másképp az. A korábbi épített, őrizte a sokféleséget a finom integráció mezsgyéjén. Divatos szóval élve passzív, konzervatív, állandósult és lassú. Emez épp az Arcot szeretné kisimítani, a vonásokat eltakarni, a barázdákat befedni, s a tekintetbe újabb homályt csempészni. Mert ez más...

Olvassuk csak Hankisst, és keressük a csodás hasonlóságokat, vonásokat: az ezeréves Európa Arcát látjuk.
Tíz évvel ezelőtt ifj. Hankiss János az alábbiakat írta kérésemre apja művéhez: „Apánk, Dr. Hankiss János ny. egyetemi tanár a háború előtt legfontosabb feladatának tekintette intézeti munkáját a Debreceni Francia Intézetben, a hazai népművelést és a magyarság értékeinek közvetítését szerte Európában és a világban. S miközben minden idegszálával hitt ennek a népnek az értékében, az ország küldetésében, világosan látta, hogy a magyar kultúra akkor válik teljessé, ha Európába és a világba is kisugárzik. Aligha van könyv, amely megközelíti ennek a bemutatásnak a sokszínűségét, bonyolult összefonódását. Ezer olyan kapcsolatról olvasunk, amely eddig ismeretlen volt számunkra."

Kovács Attila Zoltán

 

Mi a magyar? - tanulmányok

Mi a magyar? - tanulmányok
Sorszám: 
75
2 500 Forint
+ postaköltség

Mi a magyar?

A könyv, melyet e címmel Szekfű Gyula szerkesztett és a Magyar Szemle adott ki 1939-ben, talán soha nem volt olyan időszerű, mint amilyen ma. A zavar és bizonytalanság ködében élünk a magyarság minden fontos kérdésében, az ellentétes nézetek olyan szélsőségei elegyednek össze számtalanszor ugyanazokban az agyvelőkben is, a «magyar» szónak még szótári definíciója is olyan sokféleképpen és ellentmondón hangzik különböző ajkakon, a közélet és szellemi élet különböző tájain, hogy már a magyar öntudat teljes szétbomlásával kell számolnunk. Különösen, hogy korunk Európájában a nemzetállamok szuverenitását megkérdőjelező politikai nézet az uralkodó, reméljük már nem sokáig. A nemzeti szuverenitás korlátozása pedig a nemzetállamok megszűnéséhez vezet. Sokan és sokat dolgoznak jelenleg azon, hogy a nemzetállamok megszűnése után már fölösleges kérdés legyen: mi a magyar, mi a lengyel, mi az olasz? Lassan, úgy tűnik, maguk a nemzetek is kezdik felismerni, hogy ez a törekvés miféle gazdasági és politikai manipulációs eszközöket szolgál, mennyire egy behatárolható kisebbség érdeke csak, de mihelyt ez a felismerés általános körűvé válik, már talán a harc is eredményesebb lesz. Magyarország a nemzetállamok megmaradásért sokat tett az elmúlt évben, tegye ezt továbbra is!

 

Mikszáth Kálmán - Különös házasság

Mikszáth Kálmán - Különös házasság
Sorszám: 
70
2 500 Forint
+ postaköltség

1894 első vasárnapján a Singer és Wolfner cég képviselője megkereste Herczeg Ferencet, vállalna el egy főszerkesztői állást az Új Idők néven alapított lapnál. Az akkor harmincegy éves író örömmel elvállalta. És kereken ötven (!) éven át szerkesztette, egészen addig, míg a második világháború után a bevonuló szovjet csapatok által felállított bábkormány percemberkéi betiltották.

Az Új Idők példátlan sikere, példányszáma, stílusa, koncepciója jellemezte legjobban azt az életutat, amelyet Herczeg Ferenc bejárt.

Harmincezer példányban jelent meg a legrosszabb időkben is, tízezer előfizetője volt. Értéket közölt. A főszerkesztőt az ötven év alatt soha nem érdekelte, hogy a leközölt szerző milyen politikai párthoz, irányvonalhoz tartozott, milyen irodalmi stílust képviselt, hiszen igazából nincs is ilyen. Értékes legyen, tehetséges legyen. A vele párhuzamosan futó Nyugat a maga négyszáz példányával nem jelentett konkurenciát.