Wass Albet - A funtinelli boszorkány 3.

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 3.
Sorszám: 
81
2 500 Forint
+ postaköltség

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 2.

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 2.
Sorszám: 
80
2 500 Forint
+ postaköltség

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 1.

Wass Albet - A funtinelli boszorkány 1.
Sorszám: 
79
2 500 Forint
+ postaköltség

„Ismertessétek az igazságot, s az igazság szabadokká tészen!”
A funtineli boszorkány Wass Albert erdélyi író szerteágazó, gazdag életművének egyik legfontosabb darabja. Méltatása irodalomtörténészek feladata, amelyet a jobb érzésű, értékekre nyitott, toleráns és bizonyos értelemben bátor hivatásos könyvolvasók már megtettek. Sőt, a regényből színházi előadás is készült, amelyet az Új Színház mutatott be 2015-ben.

Wass Albert személyében olyan alkotóról van szó, aki végletesen megosztja a magyar szellemi közéletet. Filmesként, akit értelemszerűen érdekel a magyar irodalom, 2007-ben arra vállalkoztam, hogy megfejtem ennek a megosztó szenvedélynek az okát. Adjátok vissza a hegyeimet! címmel hosszú dokumentumfilmet készítettem, amelyben igyekeztem bemutatni ezt a gazdag életutat, a történelmi körülményeket, az emberi sorsot befolyásoló helyzeteket. A filmet több százezren látták határon innen és túl, s remélem, sikerült közelebb kerülni a „titok” megfejtéséhez.

 

Gyurkovics Tibor - Isten nem szerencsejátékos - Ne szeress, ne szeress

Gyurkovics Tibor - Isten nem szerencsejátékos - Ne szeress, ne szeress
Sorszám: 
82
2 500 Forint
+ postaköltség

A katakombalakó
RERUM NOVARUM címmel XIII. Leó pápa 1891-ben enciklikát adott ki. Összefoglalta benn a kor tudósainak, szellemi embereinek tanulmányait arról, hogyan fésülhető össze a szocializmus (kommunizmus) és a kereszténység, az egyház. Nagyon sok filozófus, író, társadalomkutató úgy látta, hogy a Marx-Engels által vizionált imperializmus ellenszere lehet a keresztényszocializmus. A magántulajdon eltörlése. A munkásosztály és a parasztság felemelése, az osztályharc megszüntetése. A szociális tevékenység minden elé helyezése. Az elesettek felkarolása. A kizsákmányoló tőkések elzavarása – mindez az egyház részvételével. Miért ne lehetne a szocializmusban élő ember istenhívő? Miért ne lehetne összeházasítani azt, ami értékelhető a marxizmusban, Jézus Krisztussal? A marxi értelemben vett szocialista államrendben miért ne lehetnének templomok, bazilikák, püspökségek, és egyáltalán – a kommunista utópia miért helyezkedne szembe a vallással? Jó, ebben az esetben ki kell dobni a hajóról a dialektikus materializmus több tonnányi csomagját, dobjuk hát ki! Lelkes csoportok jöttek létre, mozgalom – miközben a kapitalizmus haszonélvezői nevettek az egészen, úgysem lesz ebből semmi. És nekik lett igazuk. Egyelőre. De ki tudja, mit tartogat még a jövő?

Gyurkovics Tibor keresztényszocialistának vallotta magát egész életében. Apjától hallott róla, aki nagy híve volt ennek a mozgalomnak. A Keresztény Közösségi Párt, melynek egyik legnagyobb hatású szónoka volt, a Rerum Novarumot alaptételként kezelte. Az első világháborúban meggazdagodó „kapitalista arisztokrácia” már arra készült, hogy újabb háborúkkal még nagyobb profitra tegyen szert. Kicsit zavarta őket ez az új gondolat, hogy ki a magántulajdonnal, és be az egyházzal. De ehhez is sok pénz kellett volna, a tőke pedig náluk volt. (Akik azt hiszik, hogy a háborúk etnikai, vallási konfliktusok következményei a huszadik és huszonegyedik században, és nem a nagytőke érdekharcai, azok ne olvassák tovább ezt az írást.)

Gyurkovics Tibor tehát hallgatta élvezettel apja szónoklatait, és a rákosfalvai ház konyhájában gyermeki szerelemmel nézte anyját, akinél gyönyörűbb nőt nem látott sem előtte, sem utána. Boldogan ült közöttük. A világ jobbításán hangosan fáradozó, amúgy jó kiállású apa, és a csodálatosan szép nő együttese elültette benne az istenhit, a keresztényszocializmus – a nő végtelen szeretetét egy egész életre. Pedig anyja nem volt könnyű asszony. Kemény, temperamentumos szépség, aki még az ollót is bele tudja dobni az ajtófélfába úgy, hogy percekig rezgett benne – ez igen, az ilyen nő alaposan fel tudja borzolni a férfiálmokat. Persze, olyan korban, amikor még a nemek meg voltak különböztetve egymástól. Mikor még a férfi és a nő mellett nem gondolta senki, hogy van másik út. Gyurkovics Tibor egész életében rajongott a nőkért, a női szépségért, és ezt saját bevallása szerint édesanyja szépsége és jellemgazdagsága indította el benne.

 

Somogyváry Gyula - És mégis élünk

Somogyváry Gyula - És mégis élünk
Sorszám: 
78
2 500 Forint
+ postaköltség

Előszó
Vitéz Somogyváry Gyula, írói álnevén Gyula diák És mégis élünk című regénye 1936-ban került a könyvesboltokba. Pontosan öt évvel később, mint a Budapesti Hírlap hasonló című húsvéti ajándékalbuma, Magyarország 1920 és 1930 közötti tíz évéről. Ez utóbbi tisztelegni kívánt a magyarok élni akarása érdekében véghezvitt, évtizedes teljesítménye előtt: „Adjuk a magyarság berendezkedésének tízéves történetét, attól kezdve, hogy véres országroncsként maradtunk itt, minden számvetés szerint képtelenül arra, hogy önálló állami életre talpra álljunk, egészen máig, amikor, ha búval és bajjal is, de vagyunk, és magyar lelkünket reménység tölti el, hogy jobban is leszünk még.”

 

Karácsony Benő - Napos oldal

Karácsony Benő - Napos oldal
Sorszám: 
77
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás
Vannak írók, akik a haláluk után – vagy már az előtt – kánonná lesznek, és a nevüket azok is tudják, akik soha egy sort nem olvastak tőlük. Vannak viszont olyanok is, nagyszerű művek alkotói különben, akiknek az a sorsuk, hogy újra és újra fel kell fedezni őket, mert a közös irodalmi emlékezetben sehogy sem sikerül megállandósodniuk. Nem lebecsülendő halhatatlanság ez sem, mert az olvasó számára újra és újra megadja a rátalálás örömét. Az olvasó egy kicsit a maga érdemének tudja be, hogy felfedezte magának – ettől aztán még becsesebb a számára.

Ilyen író Karácsony Benő, akiről alig hall az ember, aztán kezébe kerül egyik műve, beleolvas és felkiált: a csudába, de jó könyv ez! Ki ez a különös nevű ember, aki írta? Hol lappangott eddig?

 

Ady Endre

Ady Endre
Sorszám: 
86
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás
Ady Endrével az ember először az iskolában találkozik, ahol, ha szerencséje van, jó magyartanártól hall jó gondolatokat róla, ha nincs szerencséje, rossz tanár mellett lapozza tovább az irodalmi olvasókönyvet. Nekem ez ügyben szerencsém volt, mégsem ez volt az igazi találkozás. Arra akkor került sor, amikor otthon, bogarászván az otthoni könyvek között, kezembe akadt egy Ady-kötet, belelapoztam, és szinte mellbe vágott, amit ott találtam.

Saját, kamasz magam elöl is eltakart önmagammal találkoztam.
Most már tudom: Adyt olvasva mindenki így jár, aki nyitott szívvel fogadja. Hiszen ez az igazán nagy művészet varázslata: az igazi, önámításoktól, felvett szerepektől mentes önmagunkkal való találkozás katartikus élménye.

 

Petőfi és Arany

Petőfi és Arany
Sorszám: 
87
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás

Sok oka van annak, hogy jó dolog magyarnak lenni – ezek között nem a legkisebb, hogy az ember eredetiben olvashatja Petőfi Sándor és Arany János verseit. Ennyi idő távlatából már nyugodtan elmondhatjuk: ez a két zseniális ember soha el nem avuló életművet alkotott. Mi, akik őutánuk születtünk, gazdagabbak vagyunk általa, mint azok, akik nem érték meg a színrelépésüket.

„Tüzesen süt le a nyári nap sugára..." „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja..." A legkevésbé sem véletlen a két nagy költemény kezdő sorainak összecsengése: a magyar irodalom tündöklő nyarát hozta el a mészáros nyughatatlan fia és a békés természetű szalontai jegyző. Mindketten kisnemesek, mindketten műveltek, nyelveket beszélők, de mindketten a nép fiai, akik által valósággal napvilágra robbant mindaz a szellemi érték, amelyet a magyar nép évszázadok alatt felhalmozott.

 

Hankiss János - Magyar géniusz

Hankiss János - Magyar géniusz
Sorszám: 
88
2 500 Forint
+ postaköltség

Ki és mi a magyar géniusz? Évszázadokon keresztül az újra és újra felbukkanó magyar Tudás? Tudós? A szerző maga? Aki a Tudást kereste folyamatosan?

Majd tíz évvel ezelőtt találkoztam ifj. Hankiss Jánossal, amikor e zseniális munka újrakiadásán kezdtem el dolgozni. 1941 után mindössze egyszer jelent meg 2009-ben, és annyira elfelejtődött a zűrzavaros idők művelődéstörténeti rombolásának eredményeképpen, hogy a kultúrérdeklődésbe valósággal új könyvként került be. És Hankiss János nagyon boldog volt, hogy valaki foglalkozott apja műveivel...

Mert a háború utáni agysíkolás bárgyú következményein még a maga módján sután-sikeres rendszervált(oz)ás sem tudott segíteni, a hiányosságokon át beszűrődött valami tudatlansághomály, amit mára sem sikerült eloszlatni. A polihisztor id. Hankiss János neve csak egy a sok száz elfeledett között, művei ma is remekműveknek számítanak, az emberöltőnyi idő nem tudja, nem képes kikezdeni a vaskos és örök érvényű megállapításokat, az azóta felnőtt tudóstársadalom (van ilyen egyáltalán?) eredményei képtelenek cáfolni az enciklopédista Hankiss-tudást. És lássuk be, bárhonnan is, irodalom, történelem, építészet, zene, festészet, ikonográfia, közelítünk a témához, csak annyiban tudjuk bővíteni (ha egyáltalán tudjuk), amennyiben a kiadástól eltelt évtizedek kulturális lenyomatait gyűjtenénk össze. A korábbi időszak komparatív összegzése megvan: ez a mű az.

Ez adja vissza az eltelt mintegy ezer év magyar kultúrájából annak eszenciáját, ami örök érvényű. Ami maga az Állandóság. Az Arc, amiről megismerszik a magyar. Az Arc, amiről megismerik a magyart. Nyugaton, Keleten egyaránt. Mert mi is ez az Arc?, teszi fel a kérdést a Szerző elsősorban. Az, amit rólunk tudnak a világban. A Szellem, a Lélek, az Építő, a Város, a Tudás, hogy csak nagy vonalakban jelezzem, miben gondolkodott Hankiss, egyszóval maga a Tudás, a magyar Tudós szellem produktuma. S hogy ez sajátos? Természetesen. Kié nem az? De hogy mennyire sajátos?, ez itt a kérdés, hiszen épp a miénk egy egyetlen keletről jött európai kultúra.

A miénk az egyetlen városkultúra, amelyik a gazdasági külterület és a belváros meghonosítója (mert ma is hobbitelkek veszik körül a tucatnyi kisvárost szerte a Kárpát-medencében), mert ezek együtt lélegeztek évszázadokon át; a Dalhon Magyarországa: mert a zenénk is lényegesen más, mint a dekadens nyugati, mert népi gyökerű. És friss és ígéretes, mondták róla a XIX. századiak; de a magyar nyelv is muzsikált Európa-szerte, már annakelőtte, hogy Haydn és Beethoven Magyarországon muzsikált. De a középkori építészet vagy a reneszánsz udvari kultúra is együtt lélegzett mindazzal, ami Budán (is) zajlott. Vagy nézzük csak meg a kolozsvári Szent Mihály templomot, a kassai Szent Erzsébet székesegyházat, a nyírbátori minorita templomot. Vagy egy korábbi példa: a jáki és a zsámbéki templomot, illetve romot: ahogy az előbbiek, úgy ezek is analógiák. A reneszánsz „várkultúra" ugyanaz Visegrádon, mint Gyulafehérváron, mint Késmárkon vagy a Fogarasban. És sorolhatnám időtlen időkig... mit is? Mindazt, amit amúgy (talán) tudunk, csak nem vettük észre. Mert az együttállások rejtőzködnek. Ha közel vannak topográfiailag, akkor is, ha messze, akkor (talán) egyáltalán nem látjuk meg. Nézzük, de mégsem. Aztán ha jobban (meg)nézzük, akkor feldereng valami. Egy másik homályból, az ismerősség kedves homályából. Mert ismerős a reimsi katedrális ornamentikája, a Notre-Dame architektúrájának struktúrája, a keleti díszítésű aschaffenburgi kastély mintázata, a firenzei városháza várszerűsége... mert van magyar megfelelője. Ahogy mindennek Szent Istvántól errefelé. Vagyis európaiságunktól kezdve, az Árpád-ház és az Anjouk korától a török pusztításig. Micsoda lovagkor volt itt Nagy Lajos idejében.

Amikor az Itt teljes Kelet-Közép-Európát jelentette. A Magyar Királyságot. És micsoda reneszánsz meg barokk virágzott, szintén Itt, csak akkor már kisebb „Itt"-ben. Majd a XVI. század megváltoztat mindent, a török lenyomat történelmileg ugyan pusztít, rombol, gyilkol, megszáll, annektál, zsarol, hadi sarcot vet ki, de retrospektív nézetből fürdőkultúrát, nyelvi gazdagítást, irodalmi témát, hazaszeretet hoz-ad-táplál, és másfélszáz év alatt-után létrejön Európa egyetlen „multikulti" társadalma. A XVII. század végére! Pedig előtte három részre szakadtunk, a Hódoltság kiüresedett, Erdély pedig felemelkedett. Aztán négybe szakadtunk Thökölyvel... Meg harcoltunk ezután is. Szabadságharcok és lázadások. Eltiprás, kiegyezés, polifónia, világháború, eltiprás. Ma meg akkorák vagyunk, mint az egykori Hódoltság. És éppen azon a részen, tehetném hozzá némi malíciával, de ez csak a Történelem hozadéka. Vagy a soknemzetiségű állam kétszáz éves hagyatéka, hiszen nem volt életképes hosszabb távon. A dinasztiák túlélőfélék, a multikulti nem. Pár emberöltő nem olyan sok például egy nyolcszáz éves dinasztiához (Habsburgok) képest. De hogy milyen hallatlanul gazdag művelődéstörténeti kincsesbánya, Európa leggazdagabb kultúrlelete mindez, azt csak az tudja, aki igazán belenéz. És Hankiss jóvoltából most mi is (újra) belenézhetünk.

Csak halkan jegyzem meg: megint egy „multikulti" korszakot élünk, csak ez másképp az. A korábbi épített, őrizte a sokféleséget a finom integráció mezsgyéjén. Divatos szóval élve passzív, konzervatív, állandósult és lassú. Emez épp az Arcot szeretné kisimítani, a vonásokat eltakarni, a barázdákat befedni, s a tekintetbe újabb homályt csempészni. Mert ez más...

Olvassuk csak Hankisst, és keressük a csodás hasonlóságokat, vonásokat: az ezeréves Európa Arcát látjuk.
Tíz évvel ezelőtt ifj. Hankiss János az alábbiakat írta kérésemre apja művéhez: „Apánk, Dr. Hankiss János ny. egyetemi tanár a háború előtt legfontosabb feladatának tekintette intézeti munkáját a Debreceni Francia Intézetben, a hazai népművelést és a magyarság értékeinek közvetítését szerte Európában és a világban. S miközben minden idegszálával hitt ennek a népnek az értékében, az ország küldetésében, világosan látta, hogy a magyar kultúra akkor válik teljessé, ha Európába és a világba is kisugárzik. Aligha van könyv, amely megközelíti ennek a bemutatásnak a sokszínűségét, bonyolult összefonódását. Ezer olyan kapcsolatról olvasunk, amely eddig ismeretlen volt számunkra."

Kovács Attila Zoltán

 

Herceg Ferenc - Pro libertate

Herceg Ferenc - Pro libertate
Sorszám: 
65
2 500 Forint
+ postaköltség

1894 első vasárnapján a Singer és Wolfner cég képviselője megkereste Herczeg Ferencet, vállalna el egy főszerkesztői állást az Új Idők néven alapított lapnál. Az akkor harmincegy éves író örömmel elvállalta. És kereken ötven (!) éven át szerkesztette, egészen addig, míg a második világháború után a bevonuló szovjet csapatok által felállított bábkormány percemberkéi betiltották.

Az Új Idők példátlan sikere, példányszáma, stílusa, koncepciója jellemezte legjobban azt az életutat, amelyet Herczeg Ferenc bejárt.

Harmincezer példányban jelent meg a legrosszabb időkben is, tízezer előfizetője volt. Értéket közölt. A főszerkesztőt az ötven év alatt soha nem érdekelte, hogy a leközölt szerző milyen politikai párthoz, irányvonalhoz tartozott, milyen irodalmi stílust képviselt, hiszen igazából nincs is ilyen. Értékes legyen, tehetséges legyen. A vele párhuzamosan futó Nyugat a maga négyszáz példányával nem jelentett konkurenciát. A Nyugatból jöttek is a támadások rendesen. Színvonaltalan, koncepciótlan, közönséghajhász, rossz. Szemére vetették Herczeg Ferencnek, hogy bárkit befogad, leközöl, a Nyugat főszerkesztői keményen védték saját írói körüket, több esetben megfenyegették azt a szerzőt, aki az Új Időknek adott írást. Ez azonban nem hatott meg senkit, az irodalmi klikkrendszert minden időben a főszerkesztők és kritikusok próbálták életben tartani, az írók általában jóban voltak egymással. Értékelték egymást, barátok voltak. Így az Új Időkben minden további nélkül megjelent Ady, Kassák, Juhász Gyula és bárki más. Aki értéket hozott.

Mikszáth Kálmán az első segédszerkesztő. Már az indító számban megjelent a Szent Péter esernyője első részlete, majd sorban az egész regény. Példátlan sikere lett, nagyon hamar nagyon sok nyelvre lefordították. Roosevelt amerikai elnök, amikor Magyarországon járt, ragaszkodott hozzá, hogy megismerhesse az írót, hiszen ő már angolul olvasta a könyvet.
A Herczegnek szóló felkérés persze már az ismert írónak jött a lap megalapítására. Hiszen meghajolhatott a Nemzeti Színház színpadán mint ünnepelt szerző, A dolovai nábob leánya kiváló szereposztásban, huszonöt alkalommal került színpadra, ami akkoriban jelentős sikernek számított. Innen egyenes az út ismét a színpadi szerzőség felé. A Kék róka kétszázadik előadásának megünneplése már nem is igazán ment eseményszámba. A drámákat szintén lefordították több nyelvre, bejárták Európa színházait, büszke szerzőjük, ahol csak tehette, megjelent a bemutatókon.

 

Jankovich Ferenc - A fáklya kilobban

Sorszám: 
68
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás

A magát költőnek valló és akként is induló, a Nyugatban és  a Kelet Népében egyaránt publikáló Jankovich Ferenc regényének első kötetét tarja kezében az olvasó. A pentelei kőműves házból induló és onnan a párizsi Sorbonne-ig eljutó, népi gyökerű fiatalember mindenséget versbe venni vágyó szándéka metamorfizálódik pályája vége felé a magyar régmúlt dicső és tragikus eseményeinek hű tolmácsolásává történelmi regényeiben. Az akkora már sok kötetes költő, irodalomtörténész, szépíró, filológus a 60-as évek elején jut el addig a felismerésig, hogy mindazon alkotói előzmények, melyek addigi  pályáját meghatározták, koncentrálhatóak egy-egy nagy prózai műben. Ebből a felismerésből születik meg a Világverő Mátyás király is.

Jankovich regénytrilógiája egyszerre viseli magán a magyar gyökerű értelmiségi és az européer gondolkodó valóságábrázoló szándékának minden fontosabb jegyét. Lehetne az is a címe Jankovich Ferenc trilógikus regényének, hogy: a XV. század második felének története Magyarországon. Hiszen igaz ugyan, hogy mindhárom rész abszolút főszereplője Mátyás, emellett azonban az író felvonultatja a kor minden jelentős politikusát, leírja a korszak legfontosabb történéseit, mindezeket szinte kronológiai sorrendben. Ám mégsem lehetne ez a cím! Mert a mű több történelmi események regényes leírásánál.

A trilógia zárókötete (A fáklya kilobbant) a trónutódlásért folytatott küzdelmek izgalmas, színes leírása, melyben a korábrázolás, a korfestés, a változó európai realitások ábrázolása kerül a középpontba.

A világverő Mátyás király nem csak azért érdekes és izgalmas olvasmány ma is, mert részletes és alapos képet kapunk a magyar történelem egy dicső korszakáról, hanem azért is, mert lehetetlen nem észrevennünk, XXI. századi mai magyaroknak a történelmi és szituációbeli párhuzamokat saját korunkkal. Dilemmáink, küzdelmeink, sorskérdéseink ma is ugyanazok, mint már annyiszor. Hogyan legyünk európaiak magyarként, mit adjunk Európának, hogyan szólhatunk bele magunk és földrészünk sorsába. Mint már annyiszor, újra megmentői és kovászai lehetünk egy reményeink szerint megszülető új világnak. Ezért ajánlom e trilógiát minden gondolkodó magyarnak.

Takaró Mihály
irodalomtörténész

 

Jankovich Ferenc - A budai Napkirály

Jankovich Ferenc - A budai Napkirály
Sorszám: 
67
2 500 Forint
+ postaköltség

Ajánlás

A magát költőnek valló és akként is induló, a Nyugatban és  a Kelet Népében egyaránt publikáló Jankovich Ferenc regényének első kötetét tarja kezében az olvasó. A pentelei kőműves házból induló és onnan a párizsi Sorbonne-ig eljutó, népi gyökerű fiatalember mindenséget versbe venni vágyó szándéka metamorfizálódik pályája vége felé a magyar régmúlt dicső és tragikus eseményeinek hű tolmácsolásává történelmi regényeiben. Az akkora már sok kötetes költő, irodalomtörténész, szépíró, filológus a 60-as évek elején jut el addig a felismerésig, hogy mindazon alkotói előzmények, melyek addigi  pályáját meghatározták, koncentrálhatóak egy-egy nagy prózai műben. Ebből a felismerésből születik meg a Világverő Mátyás király is.

Jankovich regénytrilógiája egyszerre viseli magán a magyar gyökerű értelmiségi és az européer gondolkodó valóságábrázoló szándékának minden fontosabb jegyét. Lehetne az is a címe Jankovich Ferenc trilógikus regényének, hogy: a XV. század második felének története Magyarországon. Hiszen igaz ugyan, hogy mindhárom rész abszolút főszereplője Mátyás, emellett azonban az író felvonultatja a kor minden jelentős politikusát, leírja a korszak legfontosabb történéseit, mindezeket szinte kronológiai sorrendben. Ám mégsem lehetne ez a cím! Mert a mű több történelmi események regényes leírásánál.

A második kötet (A Budai Napkirály) a Magyarországot európai nagyhatalommá tevő , hatalma csúcsán lévő  férfit varázsolja elénk, aki számára egyformán fontos Magyarország emelkedése, illetve európaivá válása. Látjuk a nagyívű koncepciót kidolgozó, cselekedeteit gondosan megtervező államférfit, akit azonban minduntalan megbéklyóz magánéleti boldogságának beteljesületlensége. A hazai viszonyokon messze túllátó, egész Európát megújítani szándékozó nagy király Magyarország helyét tartósan Európa centrumában kívánja kijelölni.

Takaró Mihály
irodalomtörténész

 

Jankovich Ferenc - Világverő Mátyás király

Jankovich Ferenc - Világverő Mátyás király
Sorszám: 
66
2 500 Forint
+ postaköltség

Világverő

A magát költőnek valló és akként is induló, a Nyugatban és  a Kelet Népében egyaránt publikáló Jankovich Ferenc regényének első kötetét tarja kezében az olvasó. A pentelei kőműves házból induló és onnan a párizsi Sorbonne-ig eljutó, népi gyökerű fiatalember mindenséget versbe venni vágyó szándéka metamorfizálódik pályája vége felé a magyar régmúlt dicső és tragikus eseményeinek hű tolmácsolásává történelmi regényeiben. Az akkora már sok kötetes költő, irodalomtörténész, szépíró, filológus a 60-as évek elején jut el addig a felismerésig, hogy mindazon alkotói előzmények, melyek addigi  pályáját meghatározták, koncentrálhatóak egy-egy nagy prózai műben. Ebből a felismerésből születik meg a Világverő Mátyás király is.

 

Zsolt Béla - Kilenc Koffer - Zsolt Ágnes - Éva lányom

Zsolt Béla - Kilenc Koffer - Zsolt Ágnes - Éva lányom
Sorszám: 
64
2 500 Forint
+ postaköltség

Zsolt Béla és Zsolt Ágnes - Két könyv, két sors

A regény- és drámaíró, a politikába tévedt publicista Zsolt Béla az első világháborúban szerzett sebeiből sohasem gyógyult ki teljesen, s ezt súlyosbította a második világháború munkaszolgálata, majd Bergen-Belsen hat hónapos koncentrációs tábora. Az 1898-ban, Komáromban született Zsolt Béla alig múlt ötvenesztendős, amikor egy budapesti szanatóriumban, 1949 februárjában elhunyt. Felesége, maga is újságíró, néhány esztendő múltán követte: öngyilkos lett.

Tragikus sorsuknak a jelen kötet egyedülálló tanúságtételt szentel: először jelenik meg egyetlen kötet bordái között a kettős emlékirat: Zsolt Béla utolsó, már betegsége alatt szerzett, és azóta már világhírű regénye, a „Kilenc koffer", valamint Zsolt Ágnes szívet szorongató műve kislánya elvesztéséről és annak auschwitzi meggyilkolásáról.
Zsolt Béla regénye sorspanoráma. Alapötlete telitalálat. 1939 októberében, az európai háború kezdetén Párizsból a Simplon Expresszel Budapestre indult, azzal a frivol kifogással, hogy a felesége által csomagolt kilenc koffert más vonatra fel nem vették volna.

 

Augusztus 20.

Augusztus 20. - Nemzeti Könyvtár
Sorszám: 
71
2 500 Forint
+ postaköltség

(Szent) István (király) labirintus

Keresem Ariadné fonalát múltértelmezéseink labirintusában.

Sok-sok éve nemzeti ünnepünk augusztus 20. Volt az Új kenyér ünnepe, volt az alkotmány ünnepe, s most újra: Szent István király és a magyar államalapítás ünnepe.
Hajdan az Új kenyér ünnepét Péter-Pálkor, június 29-én tartották a föld adományaiból élő földművelő magyarok. 1945-ben s még két évig szovjetek megszállta hazánkban a Kisgazdapárt tartott ezen a napon nagygyűlést, felvonulást, aratóünnepet. Rákosi Mátyás 1948-ban gátlástalanul „lenyúlta" a kisgazdáktól az élet ünnepét, és „áthelyezte" Szent István emléknapjára, augusztus 20-ra. 1949-ben – nemcsak erkölcstelen hazaárulók, de csavaros eszű stratégák is voltak a kommunisták! – augusztus 20-án léptették életbe (új kenyér = új alkotmány!) a szovjet mintára összetákolt, örökérvényűnek remélt egyeduralmukat biztosító, sztálinista alkotmányt, és 1950. január 25-én közzétették az elnöki tanács 1950:1. számú törvényerejű rendeletét: augusztus 20. az alkotmány és a Népköztársaság ünnepe.

Internacionalista alapelv, eszme, hitvallás: a múltat végképp eltörölni! 1950. január 25-én a hatalombitorló elvtársak hivatalosan eltörölték az új kenyér (kisgazda) ünnepét és (Szent) István király ezer éve élő emlékét. A múlt mindig bonyolult, ellentmondásos, nehezen áttekinthető, sokféleképpen értelmezhető. A politikusok mindig találnak magyarázatot a múltban történt nekik tetsző vagy nem tetsző eseményekre.

Hol vagy, István király? – költők keserűen reménykedő kérdése ezer éve.