Asbóth János - Álmok álmodója

Asbóth János - Álmok álmodója
Sorszám: 
57
2 500 Forint
+ postaköltség

A cím Asbóth regényének, az Álmok álmodójának utolsó mondata. Az akkori és a későbbi kritikusok fel is rótták neki, hogy regénye főhősét nem hagyta elpusztulni, ahogy azt egy valamirevaló írónak – a kritika szerint – kötelező. Mert ahogy ma is, a kritikus akkor is mindig a pusztulásban látta a művészet beteljesedését, szerinte kötelezően el kell buknia egy hősnek. Széchenyi a hős, a vátesz, mert elborult elmével, „látványos” körülmények között pusztult el, Kossuth a megalkuvó, mert életben maradt. És „munkálkodott, nem panaszkodott”. Madách Imre Tragédiája is visszhangtalan maradt a megírás idején, egyetlen ítész írása maradt fenn, aki azt vetette az író szemére, hogy Éva teherbe esett, így lehetséges, hogy „van tovább”. Micsoda dolog ez? Pusztuljon mindenki. Attól művészet a művészet.

Szerencsére az olvasóközönség „sok”, a kritikus nagyon kevés. Ezért fordulhat elő, hogy olyan könyv, mint az Álmok álmodója, sikeres alkotás a mai napig. Fogalom lett. Nem mindenki tudja azonnal az író nevét, de a regény címét ismeri. Vannak művek, amelyek áttörik az emlékezet falát maguktól csupán csak a mű erejével.

 

Rákosi Viktor - Hős fiúk

Rákosi Viktor - Hős fiúk
Sorszám: 
63
2 500 Forint
+ postaköltség

Ma ​már kevesen emlékeznek Rákosi Viktor nevére. A gyerekek talán nem is hallottak róla. Alig több, mint tíz évvel a szabadságharc leverése után született, 1860-ban. Gyermekkorát a Székelyföldön, egy gyergyói faluban töltötte, később került Budapestre, itt élt haláláig, 1923-ig. Író, újságíró volt, karcolataival, humoros írásaival a nemzet függetlenségéért állt ki. Felnőtteknek szóló írásait Sipulusz néven jelentette meg, s hosszú időn át volt szerkesztője a Kakas Márton című élclapnak. Hazaszeretettől, meleg emberségtől áthatott ifjúsági regényei a szabadságharcban odaadással helytálló fiatalokról szólnak.

Rákosi Viktor mára elfeledett szerző, a mai fiatalok, gyerekek talán nem is halottak róla.
Székelyföldön, egy gyergyói faluban nőtt fel az 1860-ban született Rákosi, majd később Budapestre került ahol 1923-ban bekövetkezett haláláig élt. Író, újságíró volt, munkájának fókuszában a nemzet függetlensége állt.

Ifjúsági regényein kívül Sipulusz néven felnőtteknek szóló műveket is jegyzett valamint a Kakas Márton című élclap szerkesztőjeként is tevékenykedett.

 

Balassi - tükör

Balassi - tükör
Sorszám: 
56
2 500 Forint
+ postaköltség

A sokszínű Balassi
Igen, joggal kapja fel a fejét az olvasó: latin, német, lengyel, olasz, horvát, román, török. Balassi mindezeken a nyelveken tudott. Az első nagy, magyar nyelven író magyar költő rendkívül színes egyéniség volt. Nagyúri család kiváló nevelőkkel körülvett csemetéje, művelt, a kor lehetőségeihez képest sokat utazó világfi, egyszersmind szerencsétlen, elszegényedett, pereskedő nemes, végvári vitéz, botrányhős és lókupec. Aki aztán végül hősi halált halt a török elleni küzdelemben, Esztergom ostrománál.

A sokszínű Balassiról a legtöbb korabeli dokumentumot a BALASSI BÁLINT ÖSSZES VERSEI, SZÉP MAGYAR COMOEDIÁJA ÉS LEVELEZÉSE című, Eckhardt Sándor által összeállított, a Szépirodalmi Könyvkiadónál 1968-ban megjelent könyv közli; közülük egy tucatnyit én is bemutatok. Eckhardt kiadása másfél száz oldalnyi dokumentumot, Balassi-leveleket, neki szóló császári utasításokat, róla szóló korabeli híradásokat tartalmaz, az idegen (latin vagy német) nyelvű dokumentumokat Eckhardt fordításában. Ez teszi ezt a maga nemében egyedülálló könyvet ma is nélkülözhetetlenné. Ez a kiadvány még az Eckhardt által összeállított 1951-es kritikai kiadáshoz képest is tartalmaz újdonságokat, további dokumentumokat.

Fikció és dokumentum – Költészet és valóság
Válogatásom célja persze elsősorban és mindenekfelett a nagy költő bemutatása. A versek közé szőtt életrajzi és egyéb jegyzetek és dokumentumok nem csak a versek jobb megértését szolgálják – a személyiségről is fel akarok mutatni egy mégoly vázlatos képet. Valahogy úgy, ahogyan a középkorban tették ezt az ún. trubadúr-életrajzok, vagy ahogyan PSYCHÉ című művében a fiktív költőnő személyiségét mutatta be versei mellett (ál)dokumentumok révén Weöres Sándor. Vagy ahogyan Dante mesélte el szerelmének történetét a VITA NUOVA című, versekből és glosszákból álló kötetében. Nagy különbség, hogy ezek a Balassi-dokumentumok valódiak, nem fiktívek; a hasonlóság alapja pedig az, hogy viszont olykor maguk a dokumentumokban tényként leírt történések kitaláltak. Maradt ránk olyan levél, amely (bár szövege szerint arról szól, hogy Balassit és katonáit az erdélyi határon elagyabugyálták és fogságba ejtették Báthory István emberei) valószínűleg sima hazugság, és csak azért íródott, hogy megtévesszék vele a császári-királyi udvart. A fiatal Balassinak Erdélyben és Lengyelországban, Báthory udvarában remek dolga volt. Olykor tehát a valóság is úgy viselkedik, mint egy író fantáziája.

 

Gerencsér Miklós - Vörös könyv 2.

Gerencsér Miklós - Vörös könyv 2.
Sorszám: 
55
2 500 Forint
+ postaköltség

A szerző Gerencsér Miklós író, újságíró és lapszerkesztő. Győrött született, 1932. december 4-én. Aszófőn halt meg hetvennyolc évesen, 2010. május 17-én. Tanult szakmunkásképzőben, építőipari technikumban, egy évig az Iparművészeti Főiskolán. Politikai főiskolát is végzett, becenevén Foxi-Maxi egyetemet. Építőmunkásként Sztálinvárosban dolgozott.

A Sztálinváros szót a számítógép 2016-ban helyesírási hibának tünteti fel. A vas és acél egykori fővárosát Dunapentele falu helyén építette fel a kommunista ifjak szorgalmas serege. Mai neve Dunaújváros.

Gerencsér Miklós 1952-től 1956-ig a Magyar Távirati Iroda és a Néphadsereg című lap munkatársa volt. 1956-ban az MTI szolnoki irodáját vezette. Az oroszok becsukták, a szolnoki archívumban olvasható dokumentumok szerint elvették a cipőfűzőjét, majd néhány nap múltán nyitva hagyták az ablakot, hogy menjen, ha akar. Ment. Budapestre, albérletbe. Teherautón hurcolta a kórházakba a tejet és a kenyeret.

Gerencsér Miklósnak élete során huszonnyolc albérlete volt.
1956. késő őszén angyalföldi albérletében egy lábosból paprikás krumplit evett. Belépett egy fontos ember, és a megalakuló pártlaphoz, a Népszabadsághoz hívta munkatársnak. Az elvtársaknak kellett egy szorgalmas munkatárs.

Gerencsér Miklós érvényesülni akart. Ment. 1988-ig a Népszabadság munkatársa volt. A hatalmi központból bizonyos idő után kiszorították, a lap vidéki tudósítója lett. Aszófőn élt egy parasztházban, melyet saját kezével tett lakhatóvá.

 

Gerencsér Miklós - Vörös könyv I.

Gerencsér Miklós - Vörös könyv I.
Sorszám: 
54
2 500 Forint
+ postaköltség

A szerző Gerencsér Miklós író, újságíró és lapszerkesztő. Győrött született, 1932. december 4-én. Aszófőn halt meg hetvennyolc évesen, 2010. május 17-én. Tanult szakmunkásképzőben, építőipari technikumban, egy évig az Iparművészeti Főiskolán. Politikai főiskolát is végzett, becenevén Foxi-Maxi egyetemet. Építőmunkásként Sztálinvárosban dolgozott.

A Sztálinváros szót a számítógép 2016-ban helyesírási hibának tünteti fel. A vas és acél egykori fővárosát Dunapentele falu helyén építette fel a kommunista ifjak szorgalmas serege. Mai neve Dunaújváros.

Gerencsér Miklós 1952-től 1956-ig a Magyar Távirati Iroda és a Néphadsereg című lap munkatársa volt. 1956-ban az MTI szolnoki irodáját vezette. Az oroszok becsukták, a szolnoki archívumban olvasható dokumentumok szerint elvették a cipőfűzőjét, majd néhány nap múltán nyitva hagyták az ablakot, hogy menjen, ha akar. Ment. Budapestre, albérletbe. Teherautón hurcolta a kórházakba a tejet és a kenyeret.

Gerencsér Miklósnak élete során huszonnyolc albérlete volt.
1956. késő őszén angyalföldi albérletében egy lábosból paprikás krumplit evett. Belépett egy fontos ember, és a megalakuló pártlaphoz, a Népszabadsághoz hívta munkatársnak. Az elvtársaknak kellett egy szorgalmas munkatárs.

Gerencsér Miklós érvényesülni akart. Ment. 1988-ig a Népszabadság munkatársa volt. A hatalmi központból bizonyos idő után kiszorították, a lap vidéki tudósítója lett. Aszófőn élt egy parasztházban, melyet saját kezével tett lakhatóvá.

 

Schwajda György - Válogatott drámák

Schwajda György - Válogatott drámák
Sorszám: 
52
2 500 Forint
+ postaköltség

Na, majd most…

Az egyik apám első drámája, a Bohóc, amellyel sikerült rögtön drámapályázatot nyernie, és utána megvalósítania a „magyar álmot” – tűzoltókészülék-ellenőrből egyszerre író, dramaturg és színházi ember lenni. Belül valahol azonban megmaradt kisembernek, ahogy a hősei is. Nála senki se keressen gáncs nélküli lovagokat és hősszerelmeseket – gyarló, nyomorult, a rohanó világgal lépést tartani alig tudó, kiszolgáltatott emberekről szólnak a művek. És női sorsokról. Mert gondolhatjuk, hogy a Csoda Vencele éli át a tragédiát, a valódi dráma azonban Veronikáé. Aki ébren próbál maradni a rémálomban, aki kétségbeesve igyekszik megkapaszkodni a valóság egy aprócska morzsájában. Vagy a Szent Család Anyája, aki szívszorító, ugyanakkor gusztustalan módon machinálva akar szeretetet kicsikarni azokból, akik körülötte élnek. Sőt, ott van az 1992-ben bemutatott Száz év magány, Gabriel Garcia Marquez fantasztikus könyvének színpadi adaptációja – Ursula története családról, életről és halálról. Világsiker lett, köszönhetően a fantasztikus Törőcsik Marinak, Garas Dezsőnek, Kézdy Györgynek, Taub János rendezőnek és a Szolnoki Szigligeti Színház csapatának. És helyet kapott ebben a csonka válogatásban az utolsó önálló műve is, a Miatyánk – egy furcsa életkeresés, helykeresés története.

 

Szerb Antal - Utas és holdvilág - Pendragon legenda - Vörösmarty tanulmányok

Szerb Antal - Utas és holdvilág - Pendragon legenda - Vörösmarty tanulmányok
Sorszám: 
37
2 500 Forint
+ postaköltség

Zsibong az osztály, valamit kezdeni kell velük, lekötni a szanaszét kalandozó, minden ingerre odaforduló – és így a tanárt azonnal cserbenhagyó – kamaszfigyelmet. Nem tudom, melyik órán, miről jutott eszembe, hogy a Pendragon legendáról kezdjek el mesélni. És nemcsak a rózsakeresztes titkokról, a középkori misztikusokról, vagy épp a könyvtárban bimbózó szerelmekről – lenyűgözött, hogy egy hercegnő is belebolondulhat egy könyvmoly történészbe… –, hanem azokról a Szerb Antal-mondatokról is, amelyek nyugtalanítottak.

Nem akartam elfogadni az igazságukat, ám nem találtam a meggyőző cáfolatot sem. Egy helyütt az Earl azt mondja Bátkynak a régiek bölcsességéről: „mi nagyon sokat tudunk a természet apróka részleteiről; akkor az emberek többet tudtak az egészről.” De berzenkedtem John Bonaventura Pendragon kedélyes cinizmusa ellen is: „Minden jótett elnyeri méltó büntetését…” Diákjaimat kezdetben talán csak a beajánlott potya ötös mozgatta, hogy elolvassák, de hamarosan egész osztályok kaptak rá, mert hatni kezdett rájuk a középkori misztikum és az agyafúrt detektívregény, a költői borzongás és a lebilincselő mese varázslatos keveréke. Múlt ősszel, egy harmincéves osztálytalálkozón az egyik lány nevetve mesélte, hogy azóta is örök kedvence, és immár a gyerekeinél aratja sikereit a Pendragonnal…

 

József Attila - Válogatott versek

József Attila - Válogatott versek
Sorszám: 
50
2 500 Forint
+ postaköltség

A magyar művészvilág, szellemi élet sok résztvevőjétől kértek a szerkesztők javaslatot, milyen könyvet ajánlanak a Nemzeti Könyvtárba. Megtisztelt, hogy engem is megkérdeztek. Azt válaszoltam, nem lehet Nemzeti könyvtár József Attila nélkül, márpedig eddig még nem láttam műveit a sorozatban. Azt a választ kaptam, hogy a javaslatnak örülnek, de az utóbbi időben az egyes köteteket az ajánló látja el bevezetővel és jegyzetekkel. Vagyis elkészíti az ő személyes példányát.

Vállaltam a feladatot, arra gondolva, hogy hála Istennek, az országban sok József Attila kötet forog, sok száz között elmegy egy kicsit más, ami nekem is sajátom.

De azután megijedtem. Milyen jegyzeteket írhatok, hiszen nem vagyok esztéta? És különben is, József Attiláról nagyszerű tanulmányok tömege jelent már meg, nálam sokkal különb irodalmároktól. Éppen a múlt héten olvastam egy remek vadonatúj írást a Flóra versekről.
Mégis vállaltam, mert mindennél fontosabbnak tartom, hogy József Attila művei jelen legyenek abban a válogatásban, ami összefoglaló igénnyel jeleníti meg a magyar irodalmat. Még akkor is, ha ebben a sorozatban nagyszerű remekművek sora mellet olyan szerzők is szerepelnek, akik nem állnak közel hozzám.

 

Déry Tibor - Kéthangú kiáltás - Niki - Kedves bópeer...!

Déry Tibor - Kéthangú kiáltás - Niki - Kedves bópeer...!
Sorszám: 
51
2 500 Forint
+ postaköltség

A futóvadlövészetben az a szép, hogy a cél mindig mozog. Ha egy kritikus szeretné „belőni” magának Déry Tibort, alaposan fel kell rá készülnie. Nem várja meg a lövést. De nem csak a szakmai ítész bizonytalan. Az olvasó is. Mire átrágja magát a „Befejezetlen mondat”-on, belekezd egy másik műbe – és már egy teljesen más író néz vissza rá. Bizonytalan főszerkesztők, irodalomtanárok, színházi szakemberek. Itt egy teljes életmű, és mozog. Nem lehet eltalálni. Csak ritkán.

A csonttuberkolózisnak már négyéves korában el kellett volna vinnie magával a gyermek Déry Tibort, mégsem tudta megtenni. A kisfiú túl mozgékony volt, kicsúszott a szorításból, elszaladt. Déry jómódú családban nőtt fel, ez a betegség a nincstelenek „jussa”, értelmetlen az egész, hagyjuk is. Tanuljunk a legelegánsabb intézetekben, utazzunk St. Gallenbe, és sajátítsunk el ott nyelveket. Déry Tibor esetében semmi akadálya nem volt a jómódú tanulóéveknek. A St. Gallen-i iskolában, ahol két évet töltött 1911–12-ben, szép nyugodtan megtanult három nyelvet, mintha tudta volna, később ebből fog megélni mint műfordító. Akkor már kereskedelmi iskolát végzett. Apja bérházak tulajdonosa, a századforduló aranykora véget nem érőnek tűnik, a család úgy gondolja, ez már mindig így is marad. A gyerek hazajön, és a Nasici Rt., taringyártással és gőzfűrészeléssel foglalkozó szerb vállalat alkalmazottja lesz kerek hét évre, a világháború sem okoz különösebb törést a család életében.

 

Babits Mihály - Jónás könyve - A gólyakalifa

Sorszám: 
53
2 500 Forint
+ postaköltség

Babits, Bergson, Freud
Midőn Babits Mihály egy hallatlanul érzékeny olvasó módjára bekalandozta a világirodalmat, s e szabálytalan útja végső eredményeképpen papírra vetette Az európai irodalom történetét, annak újabb szakaszát folytonos küzdelemnek ábrázolta. E harc voltaképp az újítás vágya és a hagyományok között folyik. Egyik legfontosabb terepe az a küzdelem, mely a naturalizmus unt béklyóitól igyekszik megszabadítani a kifejezést és az emberábrázolást. Ilyen szemmel figyeli és jeleníti meg például Oscar Wilde művészetét, s ez témánk szempontjából azért érdemel különös figyelmet, mert letagadhatatlan, hogy a tükörképével önmagát is megsemmisítő Dorian Grey példázatát nem ok nélkül vetette fel a kritika mint A gólyakalifa Tábory Elemérének előképét.

Hogy az életben jó és rossz vívja nem szűnő harcát, réges-régi fölismerése az irodalomnak. Hogy egy emberben végzetesen összefonódhatik a két én, a kárhozatra kiszemelt és az üdvösséget váró, az sem nevezhető megdöbbentő újdonságnak. De hogy a kettő élete ily szorosan összefonódjék, ennek megjelenítésére már inkább az 1860-as évek utáni irodalomban találunk érzékletes példákat. „Az életem olyan volt, mint egy álom – így jellemzi önmagát Tábory Elemér A gólyakalifa indításában –, és az álmaim olyanok, mint az élet.” A kor magyar regényének is egyik központi, mondhatjuk: meghatározó motívuma az emberi személyiség szétesésének szorongató élménye.

 

Patai József - A középső kapu - Héber költők

Patai József - A középső kapu - Héber költők
Sorszám: 
49
2 500 Forint
+ postaköltség

Kedves Olvasó!
Nagy örömömre szolgál, hogy újra elérhetővé válnak Patai József, e hazánkban mára méltatlanul feledésbe merült, ám valaha ugyanitt a héber nyelvű irodalom egyik legkiválóbb értőjeként és népszerűsítőjeként ünnepelt író, költő és műfordító valószínűleg legnagyobb jelentőségű művei. Patai életútja pontos látleletét adja annak a kettős kötődésnek, amely a magyar zsidók világlátását, hagyományaikhoz és szülőföldjükhöz való hűségüket egyaránt meghatározta.

Ezt a kettősséget, mint az egyéni létezés gazdagabb megéléséhez elvezető adományt e kötet szerzője is élete minden rezdülésében büszkén magával hordozta. Így válhatott a gyöngyöspatai hászid környezetből származó, és a magasan jegyzett kisvárdai, sátoraljaújhelyi, huszti, nyitrai és szatmári jesivák, majd a budapesti rabbiképző egykori hallgatójából a bölcsészettudományok doktora, a valaha virágzó magyar zsidó közélet valószínűleg legfontosabb orgánumának, a Múlt és Jövő című folyóiratnak az életre hívója és nemzetközileg elismert tudós.

Magyarország annak idején százezrével szívta magához a közép-euró­pai zsidóság tömegeit. Ez a zsidóság egyben kovásza lett Magyarország fejlődésének. Nem túlzást azt állítani, hogy ezt az országot jelentős részben éppen zsidó vallású vagy származású művészek, írók, tudósok életműve tette ismertté a világban. Közéjük tartozott Patai József is, aki a sokak számára csábító, ám végül fájdalmas kudarcba torkollott asszimiláció helyett zsidóságának féltő és építő megőrzését, illetve a héber nyelvű irodalom Arany, Ady és József Attila nyelvén való megszólaltatását választotta.

Patai szentül hitte, hogy a héber Biblia valójában tartópillér, amelyen az egész nyugati civilizáció nyugszik. Ugyanezt érvényesnek tekintette a későbbi héber nyelvű irodalomra is, ezért döntött úgy, hogy az ősi nyelvet nem ismerő honfitársai számára is elérhetővé teszi annak számos örökbecsű remekét.

Legalább ilyen fontos számomra, hogy a magyarországi zsidó vallásosság egyik legmeghatározóbb irányzata, a hászidizmus avatott ismerőjeként több művében, így a kötetben helyet kapó Középső kapu című írásban is hiteles és élménygazdag beszámolót nyújt a hászid gondolkodásról, szokásokról olvasóinak. A most közreadott regényben bámulatos pontossággal jelenik meg előttünk a hajdan volt magyarországi zsidóság élete, a szakadatlan tanulással, önképzéssel és szorgalmas munkával eltöltött hétköznapok, és valósággal magunkkal ragad bennünket a hetente elkövetkező ünnepnap, a szombat szentsége, amelyben megmerítkezve a hászidok időlegesen hátrahagyhatták a szegénység igáját, hogy a lélek gazdagságát élő valósággá nemesítve közelebb kerülhessenek Teremtőjükhöz, és örömmel szolgálhassák az Örökkévalót.

Ez a csodákkal és mély bölcsességgel keretezett világ talán örökre eltűnt Magyarországról. Patai József sorait olvasva azonban a spiritualitással átitatott létmód ismét átélhetővé válik számunkra, és csak rajtunk múlik, hogy elődeink inspiráló példájával töltekezve ebből mit tudunk megvalósítani a saját életünkben.

Szeretném, ha e kötetet forgatva minél többen fedeznék fel maguknak az egyetemes és a magyar irodalom ismét hozzáférhetővé vált kincseit. Jó olvasást kívánok hozzá!

Köves Slomó,
az EMIH vezető rabbija

 

Illyés Gyula - Hunok Párisban

Illyés Gyula - Hunok Párisban
Sorszám: 
48
2 500 Forint
+ postaköltség

Hunok Parisban

Lectori salutem
Illyés Gyula a Hunok Párizsban című prózájában a XX. század második évtizede Párizsának hangulatát idézi meg. Az ott töltött idő, a néhány év meghatározó számára. „Párizs tett magyarrá”, vallja a költő a Kortársban 1974-ben megjelent beszélgetésében. Illyés Párizs-szeretete a hely szelleméből, a genius lociból táplálkozott. A fiatal író, látva az egyszerű francia ember világhoz és Franciaországhoz való viszonyát, ismeri fel a szabadság és hazaszeretet összetartozásának fontosságát.

„Végigjártam a kiállítási helyiségeket, a moderneket persze: órákig álltam a könyvesboltok utcára kitett ládái előtt, az új könyveket és folyóiratokat, ugyancsak a moderneket lapozgatva”, írja a könyvben, „a legújabb festmény, a legújabb gondolat, a legújabb remény, a legújabb közlemény kellett.” Nem Ady „álom” városa kellett neki, a XX. század eleji Párizst imádta: hogyan lehet hétfőn a keddet is megélni, a jelenben a jövőre is gondolni, újat alkotni.

 

Hamvas Béla - Öt géniusz - esszék

Hamvas Béla - Öt géniusz - esszék
Sorszám: 
47
2 500 Forint
+ postaköltség

Egy alig ismert szellemóriás
Hamvas Béla a magyar irodalomnak, a magyar szellem történetének magányos cédrusa.
Nem annyira magányos, társtalan és meg nem értett, mint Csontváry – de saját korában reménytelenül idegen lángelme. Nem olyan drámai, mint Ady vagy Füst Milán, nem olyan irodalmi kóborlovag, mint Márai, nem olyan lírai, mint Krúdy, nem olyan intellektuális világfi, mint Szentkuthy Miklós. De mindezek magányossága rokon az övével, és Bartók egyetemessége és asztrális egyedülléte, kozmikus érzékenysége és ébersége is. Mennyi monumentalitás, mennyi zordon nagyság – a Himalájának nincs ennyi csúcsa… És ha hozzávesszük mindezekhez Kerényi csillogását, Weöres álarcok mögötti időtlen metafizikáját s még megannyi sziporkázó értéket, okos tanítást vagy világot értelmező bölcsességet, nem is értjük, hogy a magyar szellemnek ebben az arany századában miért is kellett Hamvasnak ismeretlenként, szinte észrevétlenül sírba szállnia. Ha jól tudom, egy rövid, szemérmes, neki dedikált vers (az Új Emberben, Hoványi János akkoriban sem ismert és ma sem nagyon számon tartott költőtől): ez volt az egyetlen nekrológ, amellyel a nemzet búcsúztatta.

 

Lázár Balázs - Soós Péter - Szabó Péter - Szántó Nóra - Huszárkönyv

Lázár Balázs - Soós Péter - Szabó Péter - Szántó Nóra - Huszárkönyv
Sorszám: 
46
2 500 Forint
+ postaköltség

Tisztelt Olvasó!
"Emberségből példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak”
Balassi Bálint

A legenda – eredeti értelme szerint olyan történet, amit el kell olvasni, hogy követhessük a benne foglalt példát – akkor jó, ha igaz. E kötet lapjain egy ilyen legenda, a huszár jelenik meg: a magyar történelem és az egyetemes hadtörténet meghatározó szereplője. A világszerte elismert és rendkívül sikeres katona, aki olykor csaták és háborúk sorsára gyakorolt döntő befolyást, s a legnehezebb helyzetekben is megállta a helyét.

A modern technika az elmúlt században leparancsolta a lovasságot a világ csatatereiről, de a hagyományos huszárszellem értékeit – a bátorságot, a mindennél erősebb bajtársi köteléket, a kreatív, önálló, egyéni gondolkodást és a végsőkig tartó
kötelességteljesítést – semmi sem teheti zárójelbe. Boldogabb országokban, ahol a katonai hagyomány folytonossága töretlen, ma is vannak olyan alakulatok, amelyek például ejtőernyősként, felderítőként büszkén őrzik a legtöbbször magyar származású alapítóik és elődeik által megélt értékeket, mert tudják, ezáltal jobb katonákká válnak.

A Magyar Honvédség megújításának idejét éljük. Miközben jelentős erőfeszítéseket teszünk a szervezet korszerűsítésére, a felszerelés és a fegyverzet modernebbre cserélésére, tudásunk naprakésszé tételére, rendkívül fontos, hogy honvédeink megismerjék, s a szükséges mértékben mindennapi munkájuk részévé tegyék mindazt, ami huszáraink szolgálatából örök érvényű.

Ez a kötet, amelyet nagy tisztelettel ajánlok az ön figyelmébe, kedves Olvasó, mindenkihez szól, aki hisz abban, hogy a nemzet közösségében mi, magyarok mindannyian összetartozunk, s hogy ez olyan érték, amelynek védelmében – huszár őseinkhez hasonlóan – érdemes küzdeni.

Tisztelettel köszönti:
Hende Csaba
Magyarország honvédelmi minisztere

 

Szabó Magda - Abigél

Szabó Magda - Abigél
Sorszám: 
45
2 500 Forint
+ postaköltség

Életbe oltott életek
Szabó Magda csodája
Szabó Magda 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, és mégsem. Reggel még benne volt a lapokban, de az átadásra már nem mehetett el. Visszavonták tőle. Az indoklás szerint (ami nem hivatalos) részben azért, mert tudott latinul, ráadásul tanította is. Részben „polgári származása” miatt. (Ha tudták volna, hogy ógörögből is perfekt, tán még el is ítélik.)


Baumgarten Ferenc Ferdinánd díja körül mindig is viharok voltak. Már akkor kezdődtek, amikor meghalt, végrendeletében váratlan módon hatalmas pénzt hagyott arra, hogy írókat díjazzanak. A rokonok évekig támadták a végrendeletet, hiába. Babits mint főkurátor osztotta rendületlenül. Támadták a díjat, mert liberális. Támadták azért, mert nem. Megkapta Karinthy Frigyes, megkapta Wass Albert, már csak hogy nőjön a zavar. És Baumgarten Ferenc Ferdinánd csak mosolygott ezen odaföntről. Nem volt mágnás, bankár – „csak” esztéta és kritikus. Aki itt hagyta Magyarországot, majd Németországban telepedett le, és ott lett német író. Mindössze két kötete jelent meg a számtalan, az újságokban megjelent esztétikai írásai mellett. Közel egymillió pengős vagyonát a nevét viselő alapítványra hagyta. És abból a halálán túl is évtizedekig ellátta a magyar írókat, megmentette a pénzzel, akiket meg kellett menteni.