Patai József - A középső kapu - Héber költők

Patai József - A középső kapu - Héber költők
Sorszám: 
49
2 500 Forint
+ postaköltség

Kedves Olvasó!
Nagy örömömre szolgál, hogy újra elérhetővé válnak Patai József, e hazánkban mára méltatlanul feledésbe merült, ám valaha ugyanitt a héber nyelvű irodalom egyik legkiválóbb értőjeként és népszerűsítőjeként ünnepelt író, költő és műfordító valószínűleg legnagyobb jelentőségű művei. Patai életútja pontos látleletét adja annak a kettős kötődésnek, amely a magyar zsidók világlátását, hagyományaikhoz és szülőföldjükhöz való hűségüket egyaránt meghatározta.

Ezt a kettősséget, mint az egyéni létezés gazdagabb megéléséhez elvezető adományt e kötet szerzője is élete minden rezdülésében büszkén magával hordozta. Így válhatott a gyöngyöspatai hászid környezetből származó, és a magasan jegyzett kisvárdai, sátoraljaújhelyi, huszti, nyitrai és szatmári jesivák, majd a budapesti rabbiképző egykori hallgatójából a bölcsészettudományok doktora, a valaha virágzó magyar zsidó közélet valószínűleg legfontosabb orgánumának, a Múlt és Jövő című folyóiratnak az életre hívója és nemzetközileg elismert tudós.

Magyarország annak idején százezrével szívta magához a közép-euró­pai zsidóság tömegeit. Ez a zsidóság egyben kovásza lett Magyarország fejlődésének. Nem túlzást azt állítani, hogy ezt az országot jelentős részben éppen zsidó vallású vagy származású művészek, írók, tudósok életműve tette ismertté a világban. Közéjük tartozott Patai József is, aki a sokak számára csábító, ám végül fájdalmas kudarcba torkollott asszimiláció helyett zsidóságának féltő és építő megőrzését, illetve a héber nyelvű irodalom Arany, Ady és József Attila nyelvén való megszólaltatását választotta.

Patai szentül hitte, hogy a héber Biblia valójában tartópillér, amelyen az egész nyugati civilizáció nyugszik. Ugyanezt érvényesnek tekintette a későbbi héber nyelvű irodalomra is, ezért döntött úgy, hogy az ősi nyelvet nem ismerő honfitársai számára is elérhetővé teszi annak számos örökbecsű remekét.

Legalább ilyen fontos számomra, hogy a magyarországi zsidó vallásosság egyik legmeghatározóbb irányzata, a hászidizmus avatott ismerőjeként több művében, így a kötetben helyet kapó Középső kapu című írásban is hiteles és élménygazdag beszámolót nyújt a hászid gondolkodásról, szokásokról olvasóinak. A most közreadott regényben bámulatos pontossággal jelenik meg előttünk a hajdan volt magyarországi zsidóság élete, a szakadatlan tanulással, önképzéssel és szorgalmas munkával eltöltött hétköznapok, és valósággal magunkkal ragad bennünket a hetente elkövetkező ünnepnap, a szombat szentsége, amelyben megmerítkezve a hászidok időlegesen hátrahagyhatták a szegénység igáját, hogy a lélek gazdagságát élő valósággá nemesítve közelebb kerülhessenek Teremtőjükhöz, és örömmel szolgálhassák az Örökkévalót.

Ez a csodákkal és mély bölcsességgel keretezett világ talán örökre eltűnt Magyarországról. Patai József sorait olvasva azonban a spiritualitással átitatott létmód ismét átélhetővé válik számunkra, és csak rajtunk múlik, hogy elődeink inspiráló példájával töltekezve ebből mit tudunk megvalósítani a saját életünkben.

Szeretném, ha e kötetet forgatva minél többen fedeznék fel maguknak az egyetemes és a magyar irodalom ismét hozzáférhetővé vált kincseit. Jó olvasást kívánok hozzá!

Köves Slomó,
az EMIH vezető rabbija

 

Illyés Gyula - Hunok Párisban

Illyés Gyula - Hunok Párisban
Sorszám: 
48
2 500 Forint
+ postaköltség

Hunok Parisban

Lectori salutem
Illyés Gyula a Hunok Párizsban című prózájában a XX. század második évtizede Párizsának hangulatát idézi meg. Az ott töltött idő, a néhány év meghatározó számára. „Párizs tett magyarrá”, vallja a költő a Kortársban 1974-ben megjelent beszélgetésében. Illyés Párizs-szeretete a hely szelleméből, a genius lociból táplálkozott. A fiatal író, látva az egyszerű francia ember világhoz és Franciaországhoz való viszonyát, ismeri fel a szabadság és hazaszeretet összetartozásának fontosságát.

„Végigjártam a kiállítási helyiségeket, a moderneket persze: órákig álltam a könyvesboltok utcára kitett ládái előtt, az új könyveket és folyóiratokat, ugyancsak a moderneket lapozgatva”, írja a könyvben, „a legújabb festmény, a legújabb gondolat, a legújabb remény, a legújabb közlemény kellett.” Nem Ady „álom” városa kellett neki, a XX. század eleji Párizst imádta: hogyan lehet hétfőn a keddet is megélni, a jelenben a jövőre is gondolni, újat alkotni.

 

Hamvas Béla - Öt géniusz - esszék

Hamvas Béla - Öt géniusz - esszék
Sorszám: 
47
2 500 Forint
+ postaköltség

Egy alig ismert szellemóriás
Hamvas Béla a magyar irodalomnak, a magyar szellem történetének magányos cédrusa.
Nem annyira magányos, társtalan és meg nem értett, mint Csontváry – de saját korában reménytelenül idegen lángelme. Nem olyan drámai, mint Ady vagy Füst Milán, nem olyan irodalmi kóborlovag, mint Márai, nem olyan lírai, mint Krúdy, nem olyan intellektuális világfi, mint Szentkuthy Miklós. De mindezek magányossága rokon az övével, és Bartók egyetemessége és asztrális egyedülléte, kozmikus érzékenysége és ébersége is. Mennyi monumentalitás, mennyi zordon nagyság – a Himalájának nincs ennyi csúcsa… És ha hozzávesszük mindezekhez Kerényi csillogását, Weöres álarcok mögötti időtlen metafizikáját s még megannyi sziporkázó értéket, okos tanítást vagy világot értelmező bölcsességet, nem is értjük, hogy a magyar szellemnek ebben az arany századában miért is kellett Hamvasnak ismeretlenként, szinte észrevétlenül sírba szállnia. Ha jól tudom, egy rövid, szemérmes, neki dedikált vers (az Új Emberben, Hoványi János akkoriban sem ismert és ma sem nagyon számon tartott költőtől): ez volt az egyetlen nekrológ, amellyel a nemzet búcsúztatta.

 

Március 15.

Március 15. - Nemzeti Könyvtár
Sorszám: 
42
2 500 Forint
+ postaköltség

Ünnep, ami évBevezető

Nem kétséges, hogy március 15. az a nemzeti ünnepünk, ami leginkább a közgondolkodás részévé vált.

Ünnep, amit nem kell magyarázni, bár az 1848-as forradalom és szabadságharc történetét – épp a részletek érdekessége miatt – érdemes újra és újra felidézni.
Ünnep, ami évről évre ismétlődően tartalmazza a már-már liturgikusan állandó elemeket, mégis alkalmas arra, hogy újabb szempontokkal gazdagítsa a történelemről és a közélet dolgairól való gondolkodást.

Ünnep, ami megihletett költőt, írót, muzsikust és festőt, s ezáltal kicsit el is emelkedett a valóságtól – a nemzeti mitológia részévé vált.

 

Móra Ferenc - Kincskereső kisködmön - A magyar paraszt - Ének a búzamezőkről

Móra Ferenc - Kincskereső kisködmön - A magyar paraszt - Ének a búzamezőkről
Sorszám: 
40
2 500 Forint
+ postaköltség

„A szeretet az élet”

Mondják, hogy a legnagyobb írói vakmerőség az efféle egyszerű igazságok leírásához kell. Ennél nagyobb manapság tán csak annak bevallásához szükségeltetik, hogy felnőtt olvasóként még mindig könnybe lábad az ember szeme, mire eddig a sorig, a Kincskereső kisködmön zárómondatáig eljut. Márpedig ez velem s a családomban élőkkel többször is előfordult. Idén karácsonykor, mikor már gyerekeim betűzgették Móra Ferenc halhatatlanná vált könyvét, édesanyám, a nagymuzsalyi tanárnő jutott eszembe, aki a kötelező olvasmány tanórai előadása közben könnyeivel küszködött boglyasfejű kisiskolásai körében.

Nézem fiaim igyekezetét, a gőzölgő fejeket a sorok fölött, és én is elérzékenyedem. Hazagondolok. Még csak égbelátó sem kell hozzá, hogy gyermeki önmagamat visszaidézzem.  Nálunk, Nagymuzsalyban a hegy valóban kinccsel, arannyal van tele, ami sok bajt hozhat még ránk. Most igazán elkelne Móra bölcsessége a sok okoskodó ember között. De jó volna, ha az ukránok is olvasnák Mórát!

 

Németh László - Egető Eszter 1-2.

Németh László - Egető Eszter 1-2.
Sorszám: 
41
5 000 Forint
+ postaköltség

Németh László „szelíd” ember, aki vallotta, hogy „a földet örökölni”, azaz Isten eredeti gondolata szerint rendezni dolgainkat és megélni életünket, csak szelídségben lehet; egyébként elherdáljuk az örökségünket, benne saját életünket, másokét, népet, nemzetet, értékeket, lakott földet, mindent. Nem vagyunk messze ettől. Németh László üzenete aktuálisabb, mint valaha, egy tékozló világban.

Németh László kiváló emberismerő, az emberi, ezen belül a női lélek minden rezdülését tökéletesen ismeri, és leheletfinom érzékenységgel, tapintattal, finomsággal tárja ezt elénk. Hemzseg ezektől a gyöngyszemektől az Égető Eszter is.

Aki pedig így ismeri az emberi rezdüléseket, „motívumokat”, az nemcsak az egyes ember szívének dobbanásait vagy a házasság és a családi élet zörejeit, hanem a társadalom, magyar társadalmunk minden üzemi zaját is hallja, nemcsak a robbanásokat. Aki ilyen érzékeny, az észrevesz olyan bajokat, amelyeket más soha, ezért csak ő tudja azt problémaként megfogalmazni. Ez az érzékenység: küldetés.

 

Németh László - Egető Eszter 1.

Németh László - Egető Eszter 1.
Sorszám: 
42
2 500 Forint
+ postaköltség

Németh László „szelíd” ember, aki vallotta, hogy „a földet örökölni”, azaz Isten eredeti gondolata szerint rendezni dolgainkat és megélni életünket, csak szelídségben lehet; egyébként elherdáljuk az örökségünket, benne saját életünket, másokét, népet, nemzetet, értékeket, lakott földet, mindent. Nem vagyunk messze ettől. Németh László üzenete aktuálisabb, mint valaha, egy tékozló világban.

Németh László kiváló emberismerő, az emberi, ezen belül a női lélek minden rezdülését tökéletesen ismeri, és leheletfinom érzékenységgel, tapintattal, finomsággal tárja ezt elénk. Hemzseg ezektől a gyöngyszemektől az Égető Eszter is.

Aki pedig így ismeri az emberi rezdüléseket, „motívumokat”, az nemcsak az egyes ember szívének dobbanásait vagy a házasság és a családi élet zörejeit, hanem a társadalom, magyar társadalmunk minden üzemi zaját is hallja, nemcsak a robbanásokat. Aki ilyen érzékeny, az észrevesz olyan bajokat, amelyeket más soha, ezért csak ő tudja azt problémaként megfogalmazni. Ez az érzékenység: küldetés.

 

Madách Imre - Az ember tragédiája

Madách Imre - Az ember tragédiája
Sorszám: 
38
2 500 Forint
+ postaköltség

Lectori salutem, sőt tán sokkal inkább lectori laudam, vagyis nem egyszerűen üdvözlet, hanem tisztelet az Olvasónak! Egy olyan könyvet vesz ugyanis a kezébe, amely az idő múlásával egyre hatalmasabb, egyre nehezebben megmászható hegyorommá válik: e nagyszerű mű megértésének elsődleges nehézsége egyre inkább nem abban áll, amit mond, hanem abban, ahogy mondja.

 

Nemeskürty István - Önfia vágta sebét

Nemeskürty István - Önfia vágta sebét
Sorszám: 
36
2 500 Forint
+ postaköltség

Köztünk élő klasszikus

Mészáros Lázár, az 1848/49-es szabadságharc kormányának hadügyminisztere a Tudós Társaságon elmondott székfoglaló beszédében a korszerű magyar hadsereg alapjait rakta le – és sürgette az akkor már több évtizede fennálló Ludovika Katonai Akadémia átszerezését. Mészáros Lázár legtöbbször Olaszországban teljesített szolgálatot, hat nyelven beszélt, tudományos írásokat közölt, sőt, foglalkozott irodalommal, ezen belül költészettel, érdekelte a festészet, a vizualitás.

 

Krúdy ízei - Előhang egy kis pörkölthöz

Krúdy ízei - Előhang egy kis pörkölthöz
Sorszám: 
35
2 500 Forint
+ postaköltség

Életművészek és ételművészet
Ül Munkács várának tömlöcében jó Koháry István (1649–1731), akit Thököly záratott be, hiszen a törökverő Koháry országbíró egyszersmind labanc vezér is. Ül csak, gondolkodik. A gondolat egyre több, az étel egyre kevesebb. És mivel író-költő is ez a nemesember, megírja a börtönben egyik jelentős művét. Címe: Embernek ételében mértékletesnek kell lennie.

Nagy lakomákról álmodik benne, hol versben írja, hol elszalad a toll, és már legyőzi a jambust az éhség, a próza marad, az ételek sokasága, amiket elképzel jó Koháry István ott, ahol ezen élvezetekből csak kimaradni lehet. És miután álmában jól belakott, még le is inti magát mértéktelenségéért: „Nemcsak húsfélére, hanem kecsegére s halra is van gondom, / Jó étket főzhetni, halbul készíthetni, hiszem, régen mondom, Nem mindennek gyomra vágyódik az húsra, magam is jól tudom.” Lebeszéli magát a húsról.

Nem is nagyon tehet mást, hiszen labancnak csak üres leves jár. Az étkezésről szóló műve könyvritkaság, de megjelent reprintben is – a lényeg: kevesen tudják, hogy ezen élvezetekről akkor írt ennyire érzékletesen a szerző, amikor nem juthatott hozzájuk.

 

Szenczi Molnár Albert - Magyar zsoltároskönyv

Szenczi Molnár Albert - Magyar zsoltároskönyv
Sorszám: 
34
2 500 Forint
+ postaköltség

Fekete molnár
Szép legény, napsütötte arca miatt a német hölgyek körében a „Fekete Molnár” nevet kapta, kacéran futkostak előtte ezen hölgyek, amíg meg nem tudták, hogy egy elhivatott tudósemberrel van dolguk. A „Molnár” név arra utal, hogy apja molnár volt, és ő maga is tíz évesen már molnárnak „vallotta magát”, a „Szenczi” pedig arra, hogy első iskoláját Szencen végezte. Ilyen egyszerű minden. Nyolc éves korában meghal édesanyja, akihez rendkívüli módon kötődik, és egyből felnő.

 

Dékány András - Matrózok, hajók, kapitányok

Dékány András - Matrózok, hajók, kapitányok
Sorszám: 
33
2 500 Forint
+ postaköltség

„MAGYAR SZÓVAL, MAGYAR DALLAL ELŐRE!”
Dékány Andrásnak esze ágában sem volt ifjúsági regényeket írni. A fenti jelszó a Turul Szépmíves Szerzők kiadványáról való, mely közösségnek oszlopos tagja volt. A Tormay Cecile szerkesztette NAPKELET című folyóiratban mellékletként jelent meg regénye, a folyóiratban olyan szerzők publikáltak, mint Rónay György, Thurzó Gábor, Hamvas Béla. 27 évesen a Magyarság Évkönyve című periodikában közölt novellát, kisregényt Krúdy Gyulával együtt. 1929-ben, huszonhat éves korában jelent meg egy könyv, mely három író rövidebb regényét foglalta magába. A szerzők: Kodolányi Sándor, Török Sándor, Dékány András.

 

Szentgyörgyi Albert - Az őrült majom

Szentgyörgyi Albert - Az őrült majom
Sorszám: 
32
2 500 Forint
+ postaköltség

Az aszkorbinsav-lelkű magyar
1928-ban Magyary Zoltán, a magyar kormány képviselője, Klebelsberg Kuno miniszter megbízottja bekopogott egy angliai kis ház ajtaján. Szent-Györgyi Albertet kereste. A tudós még nem volt otthon, ugyanis frissen vásárolt motorkerékpárján éppen túrázott, olyankor a kisváros lakói rendre otthon maradtak, így voltak biztonságban. Otthon meglepődött a távoli-hazai vendégen, különösen, amikor az közölte vele, a miniszter úr szeretné, ha hazatérne Magyarországra. Minden komoly tudósra szükség van az ország újjáépítéséhez.

 

Venetianer Lajos - A magyar zsidóság története

Venetianer Lajos- A magyar zsidóság története
Sorszám: 
30
2 500 Forint
+ postaköltség

A múlt század első éveiben, amikor a régészet soha nem látott fejlődésnek indult, és az ásatások a megfelelő módon elindulhattak, találtak egy sírt. Pannóniából, a római korból való, úgy háromszáz körül temethettek el egy fiatal nőt, a mai Aquincum területén. Septima Maria, ez volt a sírkőre vésve, és a rokonok fontosnak tartották közölni az utókorral, hogy a fiatal lány zsidó vallású. Engedjük szabadon a fantáziánkat, képzeljük el azt a kort, azt a fiatal lányt. Keserveit, boldogságát. Hogy nézhetett ki. Mit szeretett, kit szeretett, miben járt, milyen ruhában, milyen volt nevetése, milyen volt szomorúságában. És hogyan gyakorolta akkor a zsidó vallást.

Venetianer Lajos is rajongott a régészetért. Egyik első nagy munkájában a régészeti kutatások eredményeit igyekezett a Bibliában leírt események igazolására felhasználni. Nagy lelkesen vette észre, hogy valóban igazolják a kutatások az ott leírtakat. Sőt, felfedezte magának a kazár népet, amelyik kapcsolatban volt a vándorló magyarokkal, olyannyira, hogy a két nép nagy része közösen keresett új hazát magának. Egyetértésben, békében.

 

Kosztolányi Dezső - Nero a véres költő - Pacsirta - Édes Anna

Kosztolányi Dezső - Nero a vérek költő - Pacsirta - Édes Anna
Sorszám: 
27
2 500 Forint
+ postaköltség

Kosztolányi Ágoston 1848 végén jelentette be Csantavéren, a falu egyik legkülső házában, hideg téli estén, hogy a forradalom katonái közé akar állni. Tizenhat volt és merész. Kapott is akkora pofont, hogy a kemence mögé esett. Apja állt a pofon mögött, Kosztolányi János, aki ugyan rokonszenvezett a forradalommal, de a fiát nem engedte volna. Ám az anya, Filánczy Veronika a fia mellé állt. Menjen, ha kell neki meg a nemzetnek a szabadság. Kosztolányi János tán kissé el is szégyellte magát. Hogy az anya hagyja a fiút, ő meg félti a nemzet megvédésétől! Ágoston tehát mehetett, anyai jóváhagyással, hamar el is érte Bem seregét, jól teljesített, a levelei (akkoriban kiváló volt a posta és gyors) siettek mindig haza, ahol szülei boldogan olvasták hős fiúk sorait. Bem tábornok könnyen nevezett ki tiszteket, a fiatal fiú hamarost századosként loholt mellette.